A SARS-COV-2 fájdalomcsillapító hatása állhat a sok tünetmentes eset és a gyors terjedés hátterében?
A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus fájdalomcsillapító hatású, írják közleményükben a University of Arizona Health Sciences farmakológus, aneszteziológus és neurológus szakemberei.¹
Az eredmény magyarázatot adhat arra, mi az oka annak, hogy a fertőzöttek fele igen kevés tünetet tapasztal vagy teljesen tünetmentes, miközben a fertőzés továbbadására hosszú ideig képesek.
Az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szeptember 10-i adatai szerint a SARS-CoV-2 fertőzés továbbadása 50%-ban még azelőtt történik, hogy a fertőzött személy tüneteket tapasztalna magán. A fertőzöttek 40%-a tünetmentes marad, ami arra utal, hogy a vírus elcsendesítheti a szervezet fájdalomérzékelő útvonalait, nyilatkozták a tanulmány szerzői.
Két kutatási beszámolóban már júniusban írtak arról, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje nemcsak az ACE2 (angiotenzin konvertáló enzim 2) receptorhoz kötődik, hanem a szenzoros neuronok neuropilin-1 receptorához, az NRP-1-hez is. Ezért az NRP-1 jelátvitelével foglalkozó amerikai kutatók megvizsgálták, hogy fájdalomcsillapító hatásúnak tekinthető-e a SARS-CoV-2 vírus és a NRP-1 közötti kapcsolat.
Mint tanulmányukban írják: általánosságban az NRP-1 receptor megköti az érnövekedést fokozó VEGF-A faktort, melytől a neuronok hiperérzékennyé válnak, a fájdalomérzet növekszik, ez játszódik le például krónikus neuropáthiás fájdalom esetén is.
A SARS-CoV-2 tüskefehérjéje azonban már igen kis koncentrációban is hozzákötődik az NRP-1-hez, akadályozza, sőt megszünteti az érzékenységet, fájdalmat kiváltó VEGF-A faktor kapcsolódását, ami csökkent fájdalomérzékeléshez vezet.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy – a tünetet produkáló fertőzöttekkel összehasonlítva – a tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzöttek jelentősen hosszabb ideig, átlagosan 19 napig fertőznek, illetve a tünetmentesek 40%-a utólag negatív teszteredményt produkál.
A vizsgálat eredményei ugyanakkor utat nyitottak egy újfajta fájdalomcsillapító módszer kidolgozásához.
Mivel a VEGF-A faktor elősegíti például rákos megbetegedések esetén a daganatot ellátó érhálózat kifejlődését, ezt az onkológiai terápia során angiogenezis-gátló szerekkel fékezik.
A kutatóknak egy tumornövekedés-gátlás céljából kifejlesztett NRP-1-inhibitor kismolekulával korábban már sikerült ugyanolyan mértékű fájdalomcsillapító hatást elérniük, mint amelyet jelen esetben a vírus tüskefehérjéjének kapcsolódása eredményez – így a SARS-CoV-2 vírusnak köszönhetően lehetőség nyílik majd egy új, nem opioid fájdalomcsillapító módszer kifejlesztésére.
Forrás: Dr. K. A,. Orvostovábbképző Szemle Online, 2020. október 14.
1) Aubin Moutal és munkatársai: SARS-CoV-2 Spike protein co-opts VEGF-A/Neuropilin-1 receptor signaling to induce analgesia; PAIN