Szívizomgyulladás,
mint hosszú távú hatás
A Jama Cardiology című szaklapban megjelent tanulmányok rámutatnak, hogy a vírusok úgy támadják meg a testet, hogy közvetlenül a sejteket fertőzik meg. A COVID-19 vírusa elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami test szerte fokozza a gyulladást. Ha a szívizomban jelentkezik gyulladás, romlik a szív pumpafunkciója, az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
Egy német kutatásban a COVID-19-en átesett betegek kétharmada csak enyhe tüneteket tapasztalt és saját otthonában meggyógyult, mégis a résztvevők több mint felénél kimutatható volt a szívet érintő gyulladás. Tehát még enyhébb lefolyású fertőzésnél is károsodhat a szív. (Mindez más vírusfertőzések esetében is kialakulhat, és többnyire magától gyógyul.)
A tudósok szerint a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre: egyrészt közvetlenül okozhat szívizomgyulladást és növelheti a vérrögök kialakulásának esélyét, másrészt közvetetten ronthatja a szív-érrendszeri betegek állapotát. Ezért mind a kardiovaszkuláris betegeknek, mind a magas vérnyomással küzdőknek fokozottan törekedniük kell arra, hogy a lehető legjobb állapotban legyenek, jól karbantartott immunrendszerrel és alapbetegséggel.
Amennyiben a vírusvédelmi intézkedések betartása ellenére megfertőződnek, értesítsék kezelőorvosukat, ha akár a betegség alatt, akár már a gyógyulás után is extrém fáradtságot, légzési nehézséget, ödémásodást vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Ugyanez vonatkozik szokatlan tünetek esetén az idősekre és mindazokra, akiknek csak időnként „rendetlenkedik a szíve”.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
KardioKözpont
