Boldogság COVID idején
1972-ben a dél-kelet ázsiai Bhután királya, Jigme Singve Wangchuck a Financial Times folyóiratnak adott interjújában beszélt először arról, hogy számára uralkodóként a nemzeti össztermék (GDP) növelése helyett a nemzeti összboldogság-index emelkedése a cél. Az ENSZ az ő kezdeményezésére 2012 óta arra ösztönzi tagállamait, hogy mérjék az egyes nemzetek szociális jóllétét és boldogságát, kiindulva abból, hogy egy régió fejlődését az ott élők jóllétének növekedése mutatja a legjobban. A bhutáni kezdeményezésről tartott közgyűlés napját – március 20. – a Boldogság Világnapjának nevezték ki.
Magyarországon a boldogságkutatás szakmai irányítója Prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának vezetője. A cikkben szereplő adatok a kutatócsoportja eredményeiből, valamint az ENSZ boldogságjelentéseiből származnak.
Nemzetközi szinten megállapítható, hogy bizonyos országok boldogságszintje – a világjárvány ellenére – növekedett, ilyen országok: Kína, Törökország és Chile.
Hazánkban – Kanadához és az USA-hoz hasonlóan – azonban csökkent a boldogságszint az előző évekhez képest.
Magyarországon a Dunától keletre eső régiókban többnyire alacsonyabb a boldogságindex, mint a nyugati oldalon. A legboldogabb régió tavaly az országban a Nyugat-Dunántúl, míg a legkevésbé boldog Észak-Magyarország volt. A vizsgálatok eredménye alapján a különbségek pszichológiai tényezőknek is tulajdoníthatók: a boldogabb régiókban lakók a stresszel való megküzdéshez hatékonyabb módszerekkel rendelkeznek, és pozitívabb szemlélet jellemzi őket.
Az első számú örömforrás korábban a párkapcsolat volt a felmérés szerint, de az elmúlt évben – a járvány hatására – a rangsorban ez hátrébb szorult, s megelőzte az egészség és a fizikai jóllét fontossága. Az elmúlt évekhez hasonlóan, a férfiak boldogságszintje most is alacsonyabb, mint a nőké.
A legtöbb korosztálynak az elmúlt év kihívásainak hatására csökkent a szubjektív jólléte, kivéve a 36-50 közötti korosztályt, akik viszont boldogabbnak érezték magukat, mint a korábbi években. A 18–25 év közötti korosztály és a 66 éven felüliek életminősége szignifikánsan csökkent az eredmények alapján a járvány hatására.
Családi állapot tekintetében a házasság védőfaktornak bizonyult a pandémia idején is (korábban is a házasságban élők boldogság indexe volt a legmagasabb). Az egyedül élők, a házasság nélküli kapcsolatban élők és az elváltak csoportjában azonban romlott az előző évekhez képest a boldogság és a jóllét mértéke.
Iskolázottság alapján is elkülöníthető, kire milyen módon hatottak az elmúlt év kihívásai. A felsőfokú végzettségűek esetében stagnált, míg az általános és középiskolát végzetteknél csökkent a jóllét mértéke. Utóbbi csoportoknál ennek hátterében a nagyobb arányban tapasztalt fizikai állapotromlás és a stresszel való megküzdés nehézségei állnak.
A foglalkozás szerinti bontásban a legnagyobb boldogságszint-csökkenésről a vállalkozók, a munkanélküliek és a közmunkások számoltak be.
Az eredmények azt mutatják, hogy a következő tényezők szükségesek jóllétünk növeléséhez a COVID-19-járvány idején: pozitív szemlélet, minél jobb mentális egészség, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a stresszel való hatékony megküzdés, és az, hogy hinni tudjunk valamiben, legyen az egy cél, egy vallás, saját magunk vagy bármi, ami értelmet ad életünknek és kapaszkodót jelenthet számunkra.
Illés Szilvia
klinikai szakpszichológus
Magyarország friss boldogságtérképe, további infó és részletes eredmények: boldogsagkutatas.hu/boldogsagterkep
