Dietetika

Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a sportban és a hétköznapi életben is a fizikai aktivitás intenzitásának növekedésével fokozódik a szervezet vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek iránti igénye. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, annál igen hamar kialakulhat a hiányállapot, annak minden tünetével.

Az Illinois Egyetem tanulmánya szerint a megfelelő mennyiségű fehérjefogyasztás nemcsak az éhségérzet kordában tartása miatt fontos, hanem – rendszeres testmozgással kombinálva – megakadályozza idősebb korban a fogyással járó izomleépülést.

Napjainkban már tudományosan is bizonyított, hogy az időszakos koplalásnak számos előnyös egészségügyi hatása van, valójában meghosszabbítja az életet.

Logikusnak tűnik az éhséget evéssel oltani. Csakhogy ez az, ami az emberek többségénél lassú elhízáshoz vezet, ahonnan általában nincs vagy nagyon nehéz a visszaút.

A védikus bölcsek már évezredekkel ezelőtt kijelentették, hogy előbb a méregtelenítés, utána a gyógyítás! Napjainkban változatlanul fontos, hogy megadjuk testünknek és lelkünknek a lehetőséget, hogy megszabadulhasson az év során felgyülemlett mérgektől.

Az ünnepek alatt sokan úgy gondolják: végre eljött a büntetlen evés-ivás szezonja – emiatt persze gyakoribb is a gyomorrontás. Hogyan kerülhetjük el az ünnepi lakoma miatti emésztési panaszokat, rosszullétet és az ilyenkor gyakori súlygyarapodást?

Derítsük ki: vajon mi is ételfüggők vagyunk? Ismerjük-e ezek káros, veszélyes hatásait? Mit tehetünk, min változtassunk a hosszabb és egészségesebb élet érdekében?

A nyugati társadalmakban az elhízottak aránya az utóbbi évtizedekben drámai mértékben nőtt. Ennek hátterében a finomított szénhidrátok nagyarányú fogyasztása állhat. Ez nem egyszerűen több kalóriát, hanem rossz irányba módosult bélflórát jelent.

Igyon sok vizet! Ezt tanácsolják annak, akinek veseköves panasza van. Ezt a javaslatot a legtöbben el is fogadják. Epekő esetén általában komolyabb diétás tanácsokat adnak – például, hogy együnk több zsiradékot –, amitől sokan viszolyognak. Ennek a hozzáállásnak sajnos a jövőben még vélhetően sok epehólyag látja kárát.

A legtöbb ember napja nagy részét a munkahelyén tölti, gyakran fárasztó, monoton munkával. Több évtizedes kutatások bizonyítják, hogy a munkába iktatott „mikroszünetek” segítenek megtörni a fizikailag vagy szellemileg megterhelő munka monotonitását, ezzel erőteljes pozitív hatást gyakorolnak a testre és elmére egyaránt.

Sokan azt hiszik: ha a laborban mért éhgyomri vércukorszintjük 6 mmol/l alatt van, akkor minden rendben, ők bármiből bármennyit ehetnek. Az igazi veszélyt azonban az étkezés utáni hirtelen vércukorkiugrások vagy az azt követő tartósan magas szint jelenti, amit normál esetben sem mérni, sem észrevenni nem szoktak.

Itt az ősz! Régi hasznos népszokás, hogy az évszakok váltásakor megtisztítjuk testünket a felhalmozódott, felesleges salakanyagoktól. Ne ugorjunk azonban hirtelen bele! Kövessük a már jól bevált módszereket!

Magyarországon népbetegségként tartják számon a szív- és érrendszeri problémákat, valójában nem is ok nélkül. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint a magyarok csaknem fele a keringési rendszer valamely rendellenessége következtében hal meg.¹ Emiatt egyre fontosabbá válik, hogy odafigyeljünk és valóban foglalkozzunk kardiovaszkuláris egészségünk megőrzésével.

Sokan tapasztalták már, akik az ételérzékenység, a rossz felszívódás miatt sovány testalkatúak, hogy a hasuk mégis puffadt és domború. Miután áttértek a gluténmentes étkezésre, szervezetük regenerálódott, de a helytelenül alkalmazott „mentes” étrend miatt jelentős túlsúlyt, számos plusz kilót szedtek magukra. Vajon mi volt a hiba?

Akik még soha nem vezettek táplálkozási naplót, azokban talán nem is tudatosul, hogy hányszor nassolnak egy nap. Úgy érzik, alig esznek! Fogyókúrás szándékkal akár ki is hagynak egy-egy főétkezést, mégsem mutat kevesebbet a mérleg. Nézzünk szembe a tényekkel! Növeljük tudatosságunkat! Ha már nassolunk, tegyük ezt egészségesebben!

Puffadás, hasmenés vagy épp székrekedés? E kellemetlen panaszok leküzdésében is megoldást jelenthet, ráadásul az esetleges túlsúlytól is segít megszabadulni a bélflóra helyreállítása. Mit is jelent ez?

Az elhízást nemcsak azért tekinthetjük betegségnek, mert a következményei súlyosak vagy mert a mohóság betegség volna, hanem azért, mert a nyugati típusú étrend olyan komoly anyagcserezavarokat idéz elő, melyek egyszerű kalóriacsökkentéssel vagy sporttal hosszú távra nem szüntethetők meg.

Az elmúlt hónapokban számos cikk hivatkozott a ketogén diétára „hóbortként”, „divatként”. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy ez az étrend nemcsak divat, de számos egészségügyi előnnyel járó, erőnlétet, kitartást fokozó, az optimális alak, testsúly hosszú távú megőrzését is segítő dietetikai irányzat.

Évmillikókkal ezelőtt az ember a vadonban talált növényekből és állatokból álló, rendkívül változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Manapság viszont már napi 20 gramm elfogyasztása is „rostdús étrendnek” számít.

A Balaton-parti nyaralás tényleg elképzelhetetlen egy jó sajtos-tejfölös lángos nélkül. Azonban ha máshol nyaralunk, más fürdőhelyre vagy strandra megyünk, sőt a piacon egy hétvégi bevásárlásnál is nehéz megállni, hogy ne kóstoljunk bele egy friss, ropogós, illatos lángosba. Tegyünk néha kivételt, ne tartóztassuk meg magunkat! Esetleg próbáljunk meg otthon egy egészségesebb változatot készíteni, ehhez recepttel is szolgálunk.

Nyáron talán több időnk van családi és baráti találkozókra, melyeket emlékezetessé tehetünk egy közös szabadtéri sütögetéssel, grillezéssel. Lássuk, mire figyeljünk, főleg ha gyerekek és idősek is részt vesznek a programon.

Az, hogy a zsírpárnák gyarapodása 40 felett a lassabb anyacserével függ össze, csak mítosz. De akkor mi az igazi ok, és hogyan tudunk küzdeni ellene?

Tény, hogy a szokás nagy úr és fontosak a hagyományaink. Döbbenetes azonban, hogy mennyi cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt! Becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget, 1 kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában. Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet elfogy a tavaszi szünet végére. Érdemes előre átgondolnunk, hogy miből mennyi az elég, és milyen összetevőket szeretnénk valóban kerülni a meglepetések kiválasztása során.

Füstölt sonka, élesztős kalács, diós süti, vörösbor és csokitojás? Ez volt a húsvéti menü, ami panaszt okozott? Könnyen lehet, hogy nem csak a túlevés miatt érzi magát rosszul az ünnep utáni napokban.

A máj számos létfontosságú funkciót ellátó, hihetetlen teherbírású szerv, melyet változatos módokon tudunk károsítani, sokszor akartunkon kívül.

A veseköveseknek azt javasolják, igyanak sok vizet, ezt a tanácsot a legtöbben elfogadják. Epekő esetén komolyabb diétás tanácsokat adnak – például együnk több zsiradékot –, amitől sokan viszolyognak. Ennek a hozzáállásnak a jövőben vélhetően még sok epehólyag látja kárát!

Az utóbbi években egyre többet hallhatunk a lektinekről, azok egészségünkre gyakorolt számtalan káros, sőt veszélyes hatásáról. De mik is a lektinek és mi a baj velük?

A karácsony közeledik, a szokásos készülődés pénztárcánkat és idegeinket egyaránt megterheli. Nem is beszélve az ünnepi lakomáról, ami emésztőrendszerünk számára jelent kihívást, pláne ha eleve ilyen problémákkal küzdünk.

Hideg időben a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvágyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. A zsíros húsok és édességek helyett azonban érdemes megpróbálkoznunk a kifejezetten melegítő hatású élelmiszerekkel.

Legyünk kreatívak karácsonykor nemcsak az ünnepi menü összeállításánál, hanem a sütemények, desszertek megalkotásánál is! Készítsünk egészséges, alacsony szénhidráttartalmú, kevésbé hizlaló „reformsütiket”, melyeket diétázó, fogyókúrázó vagy akár cukorbeteg, inzulinrezisztens családtagok is fogyaszthatnak! Íme ehhez néhány ötlet, javaslat.