Puffadás, hasmenés vagy épp székrekedés? E kellemetlen panaszok leküzdésében is megoldást jelenthet, ráadásul az esetleges túlsúlytól is segít megszabadulni a bélflóra helyreállítása. Mit is jelent ez?
Az elhízást nemcsak azért tekinthetjük betegségnek, mert a következményei súlyosak vagy mert a mohóság betegség volna, hanem azért, mert a nyugati típusú étrend olyan komoly anyagcserezavarokat idéz elő, melyek egyszerű kalóriacsökkentéssel vagy sporttal hosszú távra nem szüntethetők meg.
Az elmúlt hónapokban számos cikk hivatkozott a ketogén diétára „hóbortként”, „divatként”. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy ez az étrend nemcsak divat, de számos egészségügyi előnnyel járó, erőnlétet, kitartást fokozó, az optimális alak, testsúly hosszú távú megőrzését is segítő dietetikai irányzat.
Évmillikókkal ezelőtt az ember a vadonban talált növényekből és állatokból álló, rendkívül változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Manapság viszont már napi 20 gramm elfogyasztása is „rostdús étrendnek” számít.
A Balaton-parti nyaralás tényleg elképzelhetetlen egy jó sajtos-tejfölös lángos nélkül. Azonban ha máshol nyaralunk, más fürdőhelyre vagy strandra megyünk, sőt a piacon egy hétvégi bevásárlásnál is nehéz megállni, hogy ne kóstoljunk bele egy friss, ropogós, illatos lángosba. Tegyünk néha kivételt, ne tartóztassuk meg magunkat! Esetleg próbáljunk meg otthon egy egészségesebb változatot készíteni, ehhez recepttel is szolgálunk.
Nyáron talán több időnk van családi és baráti találkozókra, melyeket emlékezetessé tehetünk egy közös szabadtéri sütögetéssel, grillezéssel. Lássuk, mire figyeljünk, főleg ha gyerekek és idősek is részt vesznek a programon.
Tény, hogy a szokás nagy úr és fontosak a hagyományaink. Döbbenetes azonban, hogy mennyi cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt! Becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget, 1 kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában. Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet elfogy a tavaszi szünet végére. Érdemes előre átgondolnunk, hogy miből mennyi az elég, és milyen összetevőket szeretnénk valóban kerülni a meglepetések kiválasztása során.
Füstölt sonka, élesztős kalács, diós süti, vörösbor és csokitojás? Ez volt a húsvéti menü, ami panaszt okozott? Könnyen lehet, hogy nem csak a túlevés miatt érzi magát rosszul az ünnep utáni napokban.
A veseköveseknek azt javasolják, igyanak sok vizet, ezt a tanácsot a legtöbben elfogadják. Epekő esetén komolyabb diétás tanácsokat adnak – például együnk több zsiradékot –, amitől sokan viszolyognak. Ennek a hozzáállásnak a jövőben vélhetően még sok epehólyag látja kárát!
Az utóbbi években egyre többet hallhatunk a lektinekről, azok egészségünkre gyakorolt számtalan káros, sőt veszélyes hatásáról. De mik is a lektinek és mi a baj velük?
A karácsony közeledik, a szokásos készülődés pénztárcánkat és idegeinket egyaránt megterheli. Nem is beszélve az ünnepi lakomáról, ami emésztőrendszerünk számára jelent kihívást, pláne ha eleve ilyen problémákkal küzdünk.
Hideg időben a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvágyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. A zsíros húsok és édességek helyett azonban érdemes megpróbálkoznunk a kifejezetten melegítő hatású élelmiszerekkel.
Legyünk kreatívak karácsonykor nemcsak az ünnepi menü összeállításánál, hanem a sütemények, desszertek megalkotásánál is! Készítsünk egészséges, alacsony szénhidráttartalmú, kevésbé hizlaló „reformsütiket”, melyeket diétázó, fogyókúrázó vagy akár cukorbeteg, inzulinrezisztens családtagok is fogyaszthatnak! Íme ehhez néhány ötlet, javaslat.
Szénhidrátokra szükségünk van, hiszen nagyrészt a bennük található cukor biztosítja a szervezetünk számára nélkülözhetetlen energiát. Azonban a szénhidrátok utáni állandó sóvárgás, az esetleges falási rohamok bizony problémára, akár krómhiányos állapotra is utalhatnak.
Egy cseh kutatócsoport publikálta „A kardiovaszkuláris megbetegedések globális kockázati tényezői” című tanulmányt, mely 158 ország táplálkozási adatainak elemzése alapján azt mutatja, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket főként a szénhidrátok, elsősorban a gabonafélékből készült ételek okozzák. Az állati zsírok és fehérjék viszont inkább védenek a kardiovaszkuláris megbetegedéssel szemben.
A diabétesz okozta szemkárosodás egyes esetekben csak a kezdetektől végzett rendszeres kontrollal és a szükséges kezelések időbeni elvégzésével előzhető meg.
A helytelenül összeállított étrend, a mozgáshiány, az elégtelen folyadékfogyasztás, de többféle hormonális eltérés is okozhat időnként vagy krónikus jelleggel emésztési panaszokat. Mit tehetünk ilyenkor?
Német kutatóorvosok vizsgálati eredményei szerint a magas rosttartalmú gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék rendszeres fogyasztása kifejezetten egészségvédő hatású, még a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenti!
A túlsúly nagy terhet ró az egész szervezetre, és számos betegség rizikófaktorát képezi. A 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők is az esetek többségében súlyfelesleggel rendelkeznek, ami csak ront az állapotukon. Emiatt a terápia fontos része a plusz kilók mielőbbi leadása.
Napjainkban évről évre nő az epekőbetegség gyakorisága, az epehólyag eltávolítása pedig ma már szokványos rutinműtét, mely szintén nagyon gyakori. Valami gond lehet a táplálkozásunkkal! Vajon javul vagy romlik az epekőhelyzet az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendtől?
Az elmúlt 2,5 millió év során az ember vadon termő növényekből és vadon élő állatokból álló, változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Ehhez képest ma „rostdús étrendnek” számít ennek a töredéke, a napi 20-30 gramm rost is. Valóban ennyivel kevesebb is elég a modern ember számára?
A napjainkban jellemző ülőmunka, kevés mozgás, alacsony folyadékfogyasztás mellett a rostszegény étkezés is hozzájárul néhány kellemetlen panasz megjelenéséhez. Több élelmi rost fogyasztásával hatékonyan segíthetnénk emésztőrendszerünk működését.
Az egészségügyi ajánlások szerint naponta 40-50 dkg gyümölcsöt, zöldséget kellene elfogyasztanunk, hogy ellássuk szervezetünket a szükséges vitaminok, ásványi anyagok, mikroelemek, polifenolok – ezen belül is a flavonoidok – minél szélesebb választékával. Most még gyümölcsdömping van, hasznosítsunk mindent: ami nem fogy el, tegyük el télre!
Miért nassolunk? Milyen erő bír rá minket, hogy akkor is együnk, ha nem vagyunk éhesek? Mit csillapítunk ezzel, éhséget vagy valami mást? Vagy talán a nassolás is lehet egészséges?
Az Egyesült Államokban néhány éve zajlott a „Krónikus Betegségeket Megelőző Munkahelyi Program” nevű kezdeményezés, melynek során induláskor, 6 hét, illetve 6 hónap után felmérték a programban résztvevő munkahelyek dolgozóinak fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. Olyan meglepő mértékű javulást tapasztaltak, hogy a tanulságok számunkra is követendőek lehetnek.
Napjainkban repülőgéppel bármely országból a legtávolabbi kontinensre is eljuthatunk 36 óra alatt. Ez az idő rövidebb, mint a legtöbb betegség, fertőzés lappangási ideje, tehát a kórokozók, vírusok, baktériumok akár észrevétlenül is beutazhatják velünk a világot, mielőtt panaszt okoznának.
A nyár a vakáció, a pihenés időszaka, érdemes tehát előre gondoskodnunk róla, hogy arról lehetőleg csak szép emlékekkel térjünk haza. A nyaralás alatt, vagy – szerencsés esetben – a hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire csak kellemetlen, gyermekeknél, időseknél azonban nagyobb problémát is okozhat. Az utólagos kezelés mellett fordítsunk tehát gondot a megelőzésre is!
Nyaralásra készülődve sok mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy mit fogunk enni az utazás alatt. Ha nem szeretnénk kopogó szemekkel vagy kényszer hatására vásárolt, ismeretlen eredetű falatokkal átvészelni az utazást, érdemes az úti patikához hasonlóan úti elemózsiával is készülni!
