Dietetika

Szénhidrátokra szükségünk van, hiszen nagyrészt a bennük található cukor biztosítja a szervezetünk számára nélkülözhetetlen energiát. Azonban a szénhidrátok utáni állandó sóvárgás, az esetleges falási rohamok bizony problémára, akár krómhiányos állapotra is utalhatnak.

Egy cseh kutatócsoport publikálta „A kardiovaszkuláris megbetegedések globális kockázati tényezői” című tanulmányt, mely 158 ország táplálkozási adatainak elemzése alapján azt mutatja, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket főként a szénhidrátok, elsősorban a gabonafélékből készült ételek okozzák. Az állati zsírok és fehérjék viszont inkább védenek a kardiovaszkuláris megbetegedéssel szemben.

A diabétesz okozta szemkárosodás egyes esetekben csak a kezdetektől végzett rendszeres kontrollal és a szükséges kezelések időbeni elvégzésével előzhető meg.

A helytelenül összeállított étrend, a mozgáshiány, az elégtelen folyadékfogyasztás, de többféle hormonális eltérés is okozhat időnként vagy krónikus jelleggel emésztési panaszokat. Mit tehetünk ilyenkor?

Német kutatóorvosok vizsgálati eredményei szerint a magas rosttartalmú gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék rendszeres fogyasztása kifejezetten egészségvédő hatású, még a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenti!

A túlsúly nagy terhet ró az egész szervezetre, és számos betegség rizikófaktorát képezi. A 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők is az esetek többségében súlyfelesleggel rendelkeznek, ami csak ront az állapotukon. Emiatt a terápia fontos része a plusz kilók mielőbbi leadása.

Napjainkban évről évre nő az epekőbetegség gyakorisága, az epehólyag eltávolítása pedig ma már szokványos rutinműtét, mely szintén nagyon gyakori. Valami gond lehet a táplálkozásunkkal! Vajon javul vagy romlik az epekőhelyzet az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendtől?

Az elmúlt 2,5 millió év során az ember vadon termő növényekből és vadon élő állatokból álló, változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Ehhez képest ma „rostdús étrendnek” számít ennek a töredéke, a napi 20-30 gramm rost is. Valóban ennyivel kevesebb is elég a modern ember számára?

A napjainkban jellemző ülőmunka, kevés mozgás, alacsony folyadékfogyasztás mellett a rostszegény étkezés is hozzájárul néhány kellemetlen panasz megjelenéséhez. Több élelmi rost fogyasztásával hatékonyan segíthetnénk emésztőrendszerünk működését.

Az egészségügyi ajánlások szerint naponta 40-50 dkg gyümölcsöt, zöldséget kellene elfogyasztanunk, hogy ellássuk szervezetünket a szükséges vitaminok, ásványi anyagok, mikroelemek, polifenolok – ezen belül is a flavonoidok – minél szélesebb választékával. Most még gyümölcsdömping van, hasznosítsunk mindent: ami nem fogy el, tegyük el télre!

Miért nassolunk? Milyen erő bír rá minket, hogy akkor is együnk, ha nem vagyunk éhesek? Mit csillapítunk ezzel, éhséget vagy valami mást? Vagy talán a nassolás is lehet egészséges?

Az Egyesült Államokban néhány éve zajlott a „Krónikus Betegségeket Megelőző Munkahelyi Program” nevű kezdeményezés, melynek során induláskor, 6 hét, illetve 6 hónap után felmérték a programban résztvevő munkahelyek dolgozóinak fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. Olyan meglepő mértékű javulást tapasztaltak, hogy a tanulságok számunkra is követendőek lehetnek.

Napjainkban repülőgéppel bármely országból a legtávolabbi kontinensre is eljuthatunk 36 óra alatt. Ez az idő rövidebb, mint a legtöbb betegség, fertőzés lappangási ideje, tehát a kórokozók, vírusok, baktériumok akár észrevétlenül is beutazhatják velünk a világot, mielőtt panaszt okoznának.

A nyár a vakáció, a pihenés időszaka, érdemes tehát előre gondoskodnunk róla, hogy arról lehetőleg csak szép emlékekkel térjünk haza. A nyaralás alatt, vagy – szerencsés esetben – a hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire csak kellemetlen, gyermekeknél, időseknél azonban nagyobb problémát is okozhat. Az utólagos kezelés mellett fordítsunk tehát gondot a megelőzésre is!

Nyaralásra készülődve sok mindenre gondolunk, csak arra nem, hogy mit fogunk enni az utazás alatt. Ha nem szeretnénk kopogó szemekkel vagy kényszer hatására vásárolt, ismeretlen eredetű falatokkal átvészelni az utazást, érdemes az úti patikához hasonlóan úti elemózsiával is készülni!

Dohányzik? Gyógyszert szed? Érintkezik háztartási tisztítószerekkel, vegyszerekkel? Szokott ízfokozott, adalékokkal dúsított készételeket enni? Ha igen, akkor zsírszövetei méreganyag-raktárként is funkcionálnak. Egy gyors tavaszi fogyókúra során a felszabaduló mérgek a vérkeringésbe kerülnének, ezért fordítsuk meg a sorrendet: kezdjük a méregtelenítéssel!

A túlsúly megszüntetése mellett a máj és epe tisztítását, működésük javítását és ezzel az egész szervezet méregtelenítését számos ismert, közkedvelt, könnyen beszerezhető élelmiszerrel, zöldséggel, gyümölccsel és gyógynövénnyel segíthetjük. Lássuk – a teljesség igénye nélkül –, melyek ezek közül a legfontosabbak és talán leghatékonyabbak.

Itt a tavasz és sokan még mindig magukon viselik a téli mozgásszegény, de kalóriadús ételekben bővelkedő időszak nyomait. A tisztítókúra sikerességét, a zsírpárnáktól való gyors megszabadulást sokaknál nehezíti a lassú anyagcsere, a renyhe bélműködés. Hogyan válhatunk dinamikusabbá e téren is?

A stabil vércukorszint fenntartása, a veszélyes ingadozások elkerülése nemcsak a cukorbetegségben, illetve a prediabetes egyes fajtáiban szenvedőknek, hanem mindenki számára nagyon fontos az egészség szempontjából. A vércukorszint szabályozásában számos tényező játszik szerepet, ezek egyike a króm.

A diabétesz egyre több embert érint: a magyar lakosság közel 10%-a cukorbeteg. Becslések szerint azonban ennél is jóval többen, akár 1,5-2 millióan élnek fel nem ismert diabéteszben vagy annak valamely megelőző állapotában.

Az „Evés, koplalás, hosszú élet” című dokumentumfilmben Dr. Michael Mosley beszámol egy utazásról, melynek hatására böjtölni kezdett. Indíttatása nem a tavaszi tisztítókúra vagy a húsvéti nagyböjt volt, hanem romló egészségi állapota, magas koleszterinszintje és az, hogy már a cukorbetegség határán volt. Tapasztalata szerint az emberek azért is betegszenek meg, mert túl gyakran esznek.

Csak mítosz, hogy a közép- és időskori hízás, pocakosodás a lassabb anyacserével függ össze. De akkor mi az oka és hogyan tudunk küzdeni ellene?

Gondolatban összeállítjuk a húsvéti menüt, a bevásárlólistát, és közben azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyik családtag vegetáriánus, a másik fogyókúrázik, a többieknek pedig különféle ételérzékenysége, allergiája van. Mi lesz így az asztalon? Mit kell kihagynunk a menüből?

Döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt! Egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és 1kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában! Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet el is fogy a tavaszi szünet végére. Hogyan tehetnénk egészségesebbé az ünnepet gyermekeink számára is?

Immunrendszerünkre télen lényegesen nagyobb feladat hárul. Nem elegendő azonban a fokozott vitaminpótlás, érdemes nagyobb gondot fordítanunk emésztőrendszerünk egészségére, jó működésére, bélflóránk egyensúlyára. Ezzel nemcsak téli védelmünket fokozhatjuk, de közérzetünkön, hangulatunkon is sokat javíthatunk.

Az ember hordozza a téli alvás génjét, emellett testünk igazodik az égövhöz, amelyben élünk és annak nyersanyag-ellátásához. Persze mi nem hajtjuk téli álomra a fejünket, de az emberi szervezetben mélyreható anyagcsere-átkapcsolások történnek ősszel, amit ki-ki önmagán is tapasztalhat. Átkapcsolás téli üzemmódra

Mivel senki nem szeret koplalni az ünnepek alatt, és – bármilyen fogadalmunk ellenére – nem is fogunk ellenállni például a süteményeknek, ne arra koncentráljunk, hogy mit NEM fogunk enni! Inkább arra, MIVEL tudjuk helyettesíteni a problémás összetevőket, hogy IR vagy diabétesz esetén se kelljen kimaradnunk a finomságokból!

A téli ünnepi időszak a legtöbb helyen nem a pihenésről, hanem sokkal inkább a szorgos készülődésről, nagy családi összejövetelekről, egymást érő kiadós étkezésekről, hosszú beszélgetésekről szól, melyeket persze finomságok nassolása kísér. E téren próbáljunk idén újabbat, különlegesebbet és persze egészségesebbet nyújtani vendégeinknek, családtagjainknak!

Az ünnepek alatt sokan elfelejtik, hogy a közös nagy, családi étkezéseknek jelképes ereje van. Célja nem a habzsolás, hanem a rokonság összetartozásának, egységének erősítése. Ilyen alkalmakra kicsik-nagyok örömmel részt vesznek egy-két finom és egészséges meglepetésdesszert elkészítésében. Próbáljuk tehát ki! Kóstoljuk meg!

Előfordult már, hogy az ünnepi asztalnál hosszasan ülve, beszélgetve, közben lassan csipegetve, észre sem vette, hogy a kelleténél jóval többet evett, nassolt? Az étel – mint nehéz kő – ült a gyomrában, és ettől egyre rosszabbul érezte magát? Mit tehetünk ilyen helyzetben?