Dietetika

A legtöbb ember napja nagy részét a munkahelyén tölti, gyakran fárasztó, monoton munkával. Több évtizedes kutatások bizonyítják, hogy a munkába iktatott „mikroszünetek” segítenek megtörni a fizikailag vagy szellemileg megterhelő munka monotonitását, ezzel erőteljes pozitív hatást gyakorolnak a testre és elmére egyaránt.

Sokan azt hiszik: ha a laborban mért éhgyomri vércukorszintjük 6 mmol/l alatt van, akkor minden rendben, ők bármiből bármennyit ehetnek. Az igazi veszélyt azonban az étkezés utáni hirtelen vércukorkiugrások vagy az azt követő tartósan magas szint jelenti, amit normál esetben sem mérni, sem észrevenni nem szoktak.

Itt az ősz! Régi hasznos népszokás, hogy az évszakok váltásakor megtisztítjuk testünket a felhalmozódott, felesleges salakanyagoktól. Ne ugorjunk azonban hirtelen bele! Kövessük a már jól bevált módszereket!

Magyarországon népbetegségként tartják számon a szív- és érrendszeri problémákat, valójában nem is ok nélkül. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint a magyarok csaknem fele a keringési rendszer valamely rendellenessége következtében hal meg.¹ Emiatt egyre fontosabbá válik, hogy odafigyeljünk és valóban foglalkozzunk kardiovaszkuláris egészségünk megőrzésével.

Sokan tapasztalták már, akik az ételérzékenység, a rossz felszívódás miatt sovány testalkatúak, hogy a hasuk mégis puffadt és domború. Miután áttértek a gluténmentes étkezésre, szervezetük regenerálódott, de a helytelenül alkalmazott „mentes” étrend miatt jelentős túlsúlyt, számos plusz kilót szedtek magukra. Vajon mi volt a hiba?

Akik még soha nem vezettek táplálkozási naplót, azokban talán nem is tudatosul, hogy hányszor nassolnak egy nap. Úgy érzik, alig esznek! Fogyókúrás szándékkal akár ki is hagynak egy-egy főétkezést, mégsem mutat kevesebbet a mérleg. Nézzünk szembe a tényekkel! Növeljük tudatosságunkat! Ha már nassolunk, tegyük ezt egészségesebben!

Puffadás, hasmenés vagy épp székrekedés? E kellemetlen panaszok leküzdésében is megoldást jelenthet, ráadásul az esetleges túlsúlytól is segít megszabadulni a bélflóra helyreállítása. Mit is jelent ez?

Az elhízást nemcsak azért tekinthetjük betegségnek, mert a következményei súlyosak vagy mert a mohóság betegség volna, hanem azért, mert a nyugati típusú étrend olyan komoly anyagcserezavarokat idéz elő, melyek egyszerű kalóriacsökkentéssel vagy sporttal hosszú távra nem szüntethetők meg.

Az elmúlt hónapokban számos cikk hivatkozott a ketogén diétára „hóbortként”, „divatként”. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy ez az étrend nemcsak divat, de számos egészségügyi előnnyel járó, erőnlétet, kitartást fokozó, az optimális alak, testsúly hosszú távú megőrzését is segítő dietetikai irányzat.

Évmillikókkal ezelőtt az ember a vadonban talált növényekből és állatokból álló, rendkívül változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Manapság viszont már napi 20 gramm elfogyasztása is „rostdús étrendnek” számít.

A Balaton-parti nyaralás tényleg elképzelhetetlen egy jó sajtos-tejfölös lángos nélkül. Azonban ha máshol nyaralunk, más fürdőhelyre vagy strandra megyünk, sőt a piacon egy hétvégi bevásárlásnál is nehéz megállni, hogy ne kóstoljunk bele egy friss, ropogós, illatos lángosba. Tegyünk néha kivételt, ne tartóztassuk meg magunkat! Esetleg próbáljunk meg otthon egy egészségesebb változatot készíteni, ehhez recepttel is szolgálunk.

Nyáron talán több időnk van családi és baráti találkozókra, melyeket emlékezetessé tehetünk egy közös szabadtéri sütögetéssel, grillezéssel. Lássuk, mire figyeljünk, főleg ha gyerekek és idősek is részt vesznek a programon.

Az, hogy a zsírpárnák gyarapodása 40 felett a lassabb anyacserével függ össze, csak mítosz. De akkor mi az igazi ok, és hogyan tudunk küzdeni ellene?

Tény, hogy a szokás nagy úr és fontosak a hagyományaink. Döbbenetes azonban, hogy mennyi cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt! Becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget, 1 kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában. Többnyire a teljes ajándékba kapott édességkészlet elfogy a tavaszi szünet végére. Érdemes előre átgondolnunk, hogy miből mennyi az elég, és milyen összetevőket szeretnénk valóban kerülni a meglepetések kiválasztása során.

Füstölt sonka, élesztős kalács, diós süti, vörösbor és csokitojás? Ez volt a húsvéti menü, ami panaszt okozott? Könnyen lehet, hogy nem csak a túlevés miatt érzi magát rosszul az ünnep utáni napokban.

A máj számos létfontosságú funkciót ellátó, hihetetlen teherbírású szerv, melyet változatos módokon tudunk károsítani, sokszor akartunkon kívül.

A veseköveseknek azt javasolják, igyanak sok vizet, ezt a tanácsot a legtöbben elfogadják. Epekő esetén komolyabb diétás tanácsokat adnak – például együnk több zsiradékot –, amitől sokan viszolyognak. Ennek a hozzáállásnak a jövőben vélhetően még sok epehólyag látja kárát!

Az utóbbi években egyre többet hallhatunk a lektinekről, azok egészségünkre gyakorolt számtalan káros, sőt veszélyes hatásáról. De mik is a lektinek és mi a baj velük?

A karácsony közeledik, a szokásos készülődés pénztárcánkat és idegeinket egyaránt megterheli. Nem is beszélve az ünnepi lakomáról, ami emésztőrendszerünk számára jelent kihívást, pláne ha eleve ilyen problémákkal küzdünk.

Hideg időben a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvágyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. A zsíros húsok és édességek helyett azonban érdemes megpróbálkoznunk a kifejezetten melegítő hatású élelmiszerekkel.

Legyünk kreatívak karácsonykor nemcsak az ünnepi menü összeállításánál, hanem a sütemények, desszertek megalkotásánál is! Készítsünk egészséges, alacsony szénhidráttartalmú, kevésbé hizlaló „reformsütiket”, melyeket diétázó, fogyókúrázó vagy akár cukorbeteg, inzulinrezisztens családtagok is fogyaszthatnak! Íme ehhez néhány ötlet, javaslat.

Szénhidrátokra szükségünk van, hiszen nagyrészt a bennük található cukor biztosítja a szervezetünk számára nélkülözhetetlen energiát. Azonban a szénhidrátok utáni állandó sóvárgás, az esetleges falási rohamok bizony problémára, akár krómhiányos állapotra is utalhatnak.

Egy cseh kutatócsoport publikálta „A kardiovaszkuláris megbetegedések globális kockázati tényezői” című tanulmányt, mely 158 ország táplálkozási adatainak elemzése alapján azt mutatja, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket főként a szénhidrátok, elsősorban a gabonafélékből készült ételek okozzák. Az állati zsírok és fehérjék viszont inkább védenek a kardiovaszkuláris megbetegedéssel szemben.

A diabétesz okozta szemkárosodás egyes esetekben csak a kezdetektől végzett rendszeres kontrollal és a szükséges kezelések időbeni elvégzésével előzhető meg.

A helytelenül összeállított étrend, a mozgáshiány, az elégtelen folyadékfogyasztás, de többféle hormonális eltérés is okozhat időnként vagy krónikus jelleggel emésztési panaszokat. Mit tehetünk ilyenkor?

Német kutatóorvosok vizsgálati eredményei szerint a magas rosttartalmú gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék rendszeres fogyasztása kifejezetten egészségvédő hatású, még a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenti!

A túlsúly nagy terhet ró az egész szervezetre, és számos betegség rizikófaktorát képezi. A 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők is az esetek többségében súlyfelesleggel rendelkeznek, ami csak ront az állapotukon. Emiatt a terápia fontos része a plusz kilók mielőbbi leadása.

Napjainkban évről évre nő az epekőbetegség gyakorisága, az epehólyag eltávolítása pedig ma már szokványos rutinműtét, mely szintén nagyon gyakori. Valami gond lehet a táplálkozásunkkal! Vajon javul vagy romlik az epekőhelyzet az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú étrendtől?

Az elmúlt 2,5 millió év során az ember vadon termő növényekből és vadon élő állatokból álló, változatos, rostban gazdag étrenden élt. Egy 10 000 éves lelet napi 100-250 gramm mennyiségű rostfogyasztásról tanúskodik. Ehhez képest ma „rostdús étrendnek” számít ennek a töredéke, a napi 20-30 gramm rost is. Valóban ennyivel kevesebb is elég a modern ember számára?

A napjainkban jellemző ülőmunka, kevés mozgás, alacsony folyadékfogyasztás mellett a rostszegény étkezés is hozzájárul néhány kellemetlen panasz megjelenéséhez. Több élelmi rost fogyasztásával hatékonyan segíthetnénk emésztőrendszerünk működését.