A hűvös téli időben sokan szenvednek köhögéstől, torokfájástól, tüsszögéstől vagy épp láztól. A tünetek hátterében több betegség is állhat, ezek jellegzetes tüneteit és a köztük lévő különbségeket gyűjtöttük össze.
Több mint 200 vírus okozhat megfázásos jellegű tüneteket, ezért nem meglepő, ha felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt – akár évi több alkalommal is – jelentkezik fertőzés. Kezeléshez elegendők az otthoni praktikák? Mikor forduljunk orvoshoz?
Miért van az, hogy egyesek a hűvös, párás időben egyik fertőzésből a másikba esnek, míg mások az influenza és egyéb vírusok támadásai ellenére is egészségesek? Ennek legfőbb oka, hogy egyeseknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük – ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk a véletlenre! Mi magunk is sokat tehetünk ellenálló képességünk javításáért!
A lakásban vastag melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen ücsörög pólóban a férje. Akinek ismerős a kép, annak jó hír, hogy már tudományos magyarázat is van arra, miért fáznak jobban a nők.
Már eltelt pár hónap az iskola- és óvodakezdés óta, és a szülők újra azt tapasztalják, hogy gyermekeik egyik betegségből a másikba esnek, gyakran megfertőzve az egész családot. A téli szezon egyébként is bővelkedik kórokozókban, a fertőző, felső légúti betegségek pedig válogatás nélkül megtalálják a kicsiket és nagyokat egyaránt. Jól jön ilyenkor néhány immunerősítő tipp.
Most, hogy lassan véget ér a kora őszi parlagfüves pollenszezon – mely sokak szerint az előző éveknél jóval rosszabb volt –, máris jön a hűvösebb, változékony idő, és vele a megfázás, fertőzés, nátha több hónapos időszaka. Felmerül a kérdés: vajon mi a náthánk valós oka és milyen kezelés, orrcsepp lehet hatékony az adott problémára?
„Kérek valamit köhögésre!” Ez a mondat most ősszel gyakran elhangzik a patikákban, ám nehéz precízen teljesíteni, mert a köhögés különböző típusaira más-más készítmény szükséges. Egy konkrét betegség folyamán is változhat a köhögés típusa, ráadásul más kell nappalra és más éjszakára. Mindez bonyolultnak tűnhet, ezért szenteljünk pár percet a részletekre.
Az őszi időszakban egyre gyakoribb az elhúzódó köhögés. Legtöbben házilag igyekeznek a tüneteket mielőbb megszüntetni a tényleges kiváltó ok ismerete nélkül.
Túlsúlyos? Magas a vérnyomása? Emelkedett a vérzsír- és a vércukorszintje? Ha a kérdések bármelyikére igennel válaszolt, ideje átfogó életmódprogramba kezdenie! Ne várja meg, amíg kiteljesedik a metabolikus szindróma az összes szövődményével együtt! Minél előbb lépjen ki az „ördögi körből”!
Egy dán kutatók által végzett tanulmány eredménye szerint a szívizom energiatermelésének fokozásával jelentősen javíthatjuk a szívbetegek esélyeit a hosszabb életre.
A tartós fáradtság és alacsony energiaszint komoly probléma, mely többek között nappali teljesítménycsökkenéshez, koncentrációzavarhoz, sőt az immunrendszer gyengüléséhez is vezethet.
Épp most járunk a parlagfűszezon csúcsán: a száraz, napos időben tetőzik a pollenkoncentráció. Az arra érzékenyek allergiás tüneteit a szeles idő csak tovább fokozza, emellett sokan egyéb panaszokat is észlelnek, vajon miért?
Több kutatás is igazolta az utóbbi években, hogy bizonyos zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények antihisztaminként viselkednek, így képesek csökkenteni a pollenallergia tüneteit. Keresztallergia esetén viszont nem árt, ha óvatosan bánunk például az alma, meggy vagy a görögdinnye fogyasztásával!
Kutatási eredmények azt mutatják, hogy az allergia elleni készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok egyes esetekben a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek korlátozni vagy megállítani.
Igen gyakori panasz a hasfájás – pontos okának kiderítése esetenként még az orvosnak is nehézséget okoz. Ráadásul az alhasi panaszok, a méh, a hüvely és a petefészkek gyulladása is járhat hasba sugárzó fájdalommal, sőt a szívinfarktust is kísérheti gyomorfájdalom, nem is beszélve a stressz okozta változatos tünetegyüttesről.
Az ún. „bél-agy tengely” területén végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy az életminőség, a mentális egészség és az emberi mikrobiom összetétele egyértelmű összefüggést mutat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május végén helyezte szoros megfigyelés alá az idén januárban azonosított, azóta látványosan terjedő új COVID-variánst. A szakértők szerint a Nimbus – hivatalosan NB.1.8.1 – már világszerte dominánssá vált, de várhatóan nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a korábbi változatok.
Immunrendszerünk megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen a szelén. Megfelelő szelénbevitellel nemcsak a fertőző betegségek rizikóját csökkenthetjük, hanem – erős antioxidáns hatásainak köszönhetően – a krónikus problémák elleni küzdelemben is segítségünkre van.
A szájápolás pszichológiai hatásait sokan hajlamosak elbagatellizálni. Sokan nem is gondolnak bele, mennyire érzékeny, akár meghatározó szerepet játszhat az emberi kapcsolatokban a szájhigiénia.
„Beleőszülök, mire megoldom” vagy „kihullik a hajam tőle” – mondogatjuk magunknak, ha nehéznek tűnő feladattal állunk szemben. Van-e valóságalapja e kifejezéseknek? Járhat-e hajunkra nézve súlyos következménnyel a stressz?
A nyári kánikula sokaknál okozhat például szívritmuszavart, alacsony vérnyomást, szélsőséges esetben még ájulást is. Hogyan enyhítsük a panaszokat, s mikor forduljunk orvoshoz?
Kánikulában igen gyakori a lábak ödémája, dagadása. A kitágult erekben a vér pangásnak indul, a vízháztartás felborul, a lábak gyakran megduzzadnak, főleg hosszas ülés, állás során. Mindez nemcsak esztétikailag zavaró, de fájdalmas is lehet. A megfelelő kezeléshez ki kell derítenünk, mi okozza a gondot.
A nyári időszakban nyílik a legtöbb esélyünk arra, hogy nagyobb mennyiségben, sokféle gyümölcsöt fogyasszunk, köztük olyanokat is, melyek nemcsak finomak, de egészségünk megőrzését is értékes tápanyagokkal szolgálhatják. Az egészséges életmód részeként, bizonyos gyümölcsökben található vitaminok és egyéb fitovegyületek segíthetnek bennünket számos betegség megelőzésében, leküzdésében. Lássuk, mit tehetünk ez ügyben?
Tudományosan bizonyított tény, hogy az alvászavarok fokozzák bizonyos pszichiátriai kórképek, például az autizmus, az ADHD, a bipoláris zavar, a depresszió és a szkizofrénia rizikóját, illetve ronthatják az érintettek állapotát. Ugyanakkor e kórképek önmagukban is rosszabb alvásminőséget okozhatnak.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban vashiányos gyerekeknél később számolási és írási nehézségek, figyelemzavar, beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Hogyan ismerhetjük fel és előzhetjük meg e komoly gondok kialakulását?
Bélflóránk életünk első három évében „alapozódik meg”, fiatal felnőttkorra alakul ki teljesen, életmódunk mindvégig jelentős nyomot hagy rajta. Mivel a bélflóra összetétele az egészség‑betegség skálán meghatározó szerepet tölt be, érdemes megértenünk a működését, és helyrehozni, ami esetleg elromlott.
Talán hihetetlenül hangzik, de a hazai lakosságnak több mint a felét (hormonális okok miatt főként a nőket) érinti a visszérbetegség. Közülük sajnos csak minden harmadik fordul orvoshoz.
Sokrétű felhasználhatóságuknak köszönhetően, évszázadok, sőt évezredek óta jelen vannak az ember életében a kenderfélék. Számos kultúrában alkalmazták a kendert textil‑ és papírtermékek előállítására, emellett komoly hagyományai vannak népgyógyászati felhasználásának is. Napjaink tudományos kutatási eredményei alapján egyre szélesebb körben használják bőrgyógyászati és kozmetológiai célokra is.
