Prevenció és terápia

A köhögés kiváltójának a köztudatban általában a megfázást, légúti fertőzést tekintik, pedig egyéb okból is kialakulhat, tartóssá válhat, hiszen önmagában nem is betegség, inkább tünet. Érdemes viszont komolyan venni, a kiváltó okait is felderíteni, kezelni.

A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha elhanyagoljuk, számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek közül leggyakoribb az arcüreggyulladás vagy az erős fájdalommal járó fülpanaszok.

Amikor torokfájást tapasztalunk, általában megtapogatjuk a manduláinkat és tátott szájjal, tükör segítségével ellenőrizzük, látható-e a torokban valamilyen elváltozás, például vörösség, duzzanat vagy fehér foltok a mandulák területén. A látott jelek persze többféle betegséget is jelezhetnek. Szükség esetén kérhetünk orvosi segítséget, enyhébb esetben pedig igénybe vehetjük a házilagos gyógymódok széles tárházát.

A légúti betegségek időszakát éljük. Bár az influenza előfordulása egyre csökken, sokan küzdenek még a betegség szövődményeivel. Mindez nem csoda, hiszen a tél végére kimerült szervezet könnyen esik áldozatul a változékony időjárás mellett gyorsan terjedő kórokozóknak. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Több mint 200 vírus okozhat megfázást, mely felnőtteknél évente akár több alkalommal is jelentkezhet. Ne vegyük félvállról, a szövődmények megelőzése érdekében kezeljük a panaszokat!

Nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D‑vitamin ellátottsága – különösen a hideg évszakokban – nem megfelelő. Számos, civilizációs betegségnek is tekinthető kórkép összefügghet a szervezet alacsony vitaminszintjével. Ugyancsak a vitaminhiány jelei lehetnek a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos és bakteriális légúti fertőzések.

Vannak esetek, amikor nem a megfázás vagy influenza okozza a fázékonyságot, hanem pajzsmirigyproblémák. Ráadásul az érintettek állapota a tél végi hűvös időben gyakran még romlik is.

Akik már megtapasztalták a felfázással járó tipikus fájdalmat, kellemetlenséget, nem csoda, ha a tél végi hidegben félnek annak kiújulásától. A hólyaghurut valójában nem a fázás miatt alakul ki, mégis van összefüggés az időjárás és az úgynevezett felfázás között. Lássuk, mit tehetünk a megelőzés érdekében!

Az emberiség már évezredekkel ezelőtt felfedezte a meleg gyógyító hatását, és használta is többféle formában, különféle panaszok enyhítésére, betegségek gyógyítására.

Ősztől tavaszig folyton náthás tünetei vannak? Ki sem gyógyul az egyik megfázásból, máris jön a másik? Keressük meg, mi lehet a baj!

Ha már hetek óta torokfájással küzd, elsőként próbálja ki a szokásos házi szereket, ha ezek nem segítenek, szükség lehet orvosi segítségre is. Tekintsük át, milyen kiváltó okok állhatnak a háttérben!

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés, mely jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb okai is lehetnek. Lássuk, melyek ezek!

A tüdőgyulladás leggyakrabban bakteriális fertőzés következménye, de lehet vírusos eredetű vagy az influenza szövődménye is. Fontos tudnunk azonban, hogy enyhébb, meghűléshez hasonló tünetek – rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés – is jelezhetik a betegséget!

A náthával járó orrdugulás miatt gyakran jelentkezik kísérő tünetként fülfájás, ami a fülkürthurut jele is lehet. Ha nem kezeljük megfelelően, az eredmény középfülgyulladás is lehet!

A tél nemcsak a nátha, köhögés, influenza időszaka, hanem a felfázásé is. Lássuk, milyen összefüggés van az időjárás és a felfázásnak nevezett, bakteriális eredetű hólyaghurut között!

Fejlett, civilizált létformánk ellenére napjainkban is számtalan komoly megterhelés éri immunrendszerünket, mely szinte hihetetlen dolgokra képes. Legyőzi a milliónyi kórokozót, mely naponta bombáz bennünket; felismeri a hibás struktúrájú sejteket, és gyorsan eltakarítja őket; felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, és mindent megtesz azok hatástalanításáért… Fontos támogatnunk, hogy kifogástalanul tudjon működni, nehogy kimerüljön a sorozatos támadások közepette!

Az őszi-téli hideg hónapok megpróbáltatást jelentenek szervezetünk számára. Ahogy csökken a nyáron könnyen hozzáférhető zöldségek, gyümölcsök útján bevihető rostok és vitaminok mennyisége, úgy növekszik kitettségünk a különféle kórokozókkal szemben. A hiányállapot első tünete lehet a levertség, enerváltság, melyet gyakran „év végi fáradtságnak” tekintünk. Ez fontos jelzés lehet számunkra, hogy érdemes lenne feltölteni szervezetünk raktárait néhány fontos hatóanyaggal a téli hónapokra.

A téli időszakban sokak küzdenek újra és újra visszatérő makacs náthával, köhögéssel, rekedtséggel. Az alábbiakban olyan gyógynövényteákat, természetes szereket, módszereket mutatunk be, melyekkel e panaszok könnyebben enyhíthetők és a visszaesés is nagyrészt megelőzhető.

Kevés napfény, rövid, hideg nappalok, korai sötétedés, mozgáshiány, kiadósabb étkezések, hiányos higiénia? Mivel magyarázzuk, hogy a téli időszakban sokkal gyakoribbak a meghűlés gyűjtőnévvel illetett fertőző betegségek?

Nem csoda, ha didergünk kinn, a téli hidegben, az viszont furcsa, ha valaki otthon, a fűtött lakásban pulóverben, vastag pléddel betakarózva is fázik. Mi ennek az oka? Fertőzés, meghűlés vagy valami más?

Amikor szó sincs megfázásról, vírusos vagy bakteriális fertőzésről és az allergiavizsgálat eredménye is negatív, értetlenül állunk: vajon mi egyéb okozhatja a hetek óta fennálló náthát, orrdugulást?

A járványügyi szakembereket egyre inkább aggasztja, hogy az ősziesre forduló időjárás miatt még több időt töltünk zárt térben, nemcsak az iskolában, a munkahelyen, hanem szabadidőnkben is. Ez a fertőzések gyorsabb terjedésének tökéletes receptje, ami sok kérdést vet fel a pandémia 5. évében.

Fontos tudnunk, hogy az öregedés lassítása nem a ráncok eltüntetésén, hanem az immunrendszer fiatalon tartásán múlik. Valójában csak annyira vagy fiatal, amennyire az immunrendszered az!

A férfiak merevedési zavara olyan panasz, melyet nem csak az egészséges párkapcsolat érdekében fontos kezelni, mert előfordul, hogy épp az erektilis diszfunkció az első jel, ami kardiovaszkuláris betegségre utal. E problémakörrel foglalkozik a szexuálkardiológia.

Kevesen tudják, hogy a herevisszér-tágulat nem ritka jelenség, minden ötödik, hatodik férfit érinti, és a férfi terméketlenség egyik leggyakoribb oka. E betegségre genetikai adottság és sovány, magas testalkat is hajlamosíthat. Az elváltozás általában csak tapintással érzékelhető, de sokszor akár tünetmentes is maradhat.

Az irodai ülőmunka következményeként egyre gyakrabban jelentkezik fiatalabbaknál is az aranyérbetegség, ami korábban inkább az 50 év felettieket és a kismamákat érintette. A betegek nem szívesen fordulnak orvoshoz, mivel kellemetlennek érzik a panaszt, pedig kezelés nélkül nem múlik el, sőt komoly szövődmények is kialakulhatnak.

Még mindig elég meleg van, így várnunk kell, míg a lehűléssel a visszeres panaszok is enyhülnek. Így még sokakat érint a jól ismert nehézlábérzés és a visszerek gyulladásos állapota. A szerencséseknél a visszerek tünetmentesek – csak esztétikailag zavaróak –, viszont többen tapasztalnak jelentős fájdalmat, és nem árt tudni, hogy ez az állapot megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, sőt könnyű is vele összekeverni!

A nők 25%-át (egyes felmérések szerint 50%-át), míg a férfiak 10%-át érinti a visszeresség problémája. Amennyiben panaszt okoz, az leggyakrabban fájdalom, feszülés, „nehézlábérzés”. A tünetek estére általában fokozódnak, főként egész napos állást vagy irodai ülő munkát követően.

Számos tévhit kering a köztudatban a visszereseknek javasolt testmozgással kapcsolatban. Tekintsük át röviden, mi az, ami ajánlott és mi az, ami kerülendő.

A nyári kánikulát még a fiatalok és egészségesek is nehezen viselik. Ennél nagyobb megterhelést jelent azonban az idősebbeknek, a változókorban lévőknek, főleg ha magas vérnyomással is küzdenek.