Épp most járunk a parlagfűszezon csúcsán: a száraz, napos időben tetőzik a pollenkoncentráció. Az arra érzékenyek allergiás tüneteit a szeles idő csak tovább fokozza, emellett sokan egyéb panaszokat is észlelnek, vajon miért?
Több kutatás is igazolta az utóbbi években, hogy bizonyos zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények antihisztaminként viselkednek, így képesek csökkenteni a pollenallergia tüneteit. Keresztallergia esetén viszont nem árt, ha óvatosan bánunk például az alma, meggy vagy a görögdinnye fogyasztásával!
Kutatási eredmények azt mutatják, hogy az allergia elleni készítmények nem csak az allergiás tünetek csillapítására lehetnek alkalmasak. A Journal of Leukocita Biology folyóiratban közölt vizsgálat szerint az antihisztaminok egyes esetekben a daganatos sejtek növekedését is képesek lehetnek korlátozni vagy megállítani.
Igen gyakori panasz a hasfájás – pontos okának kiderítése esetenként még az orvosnak is nehézséget okoz. Ráadásul az alhasi panaszok, a méh, a hüvely és a petefészkek gyulladása is járhat hasba sugárzó fájdalommal, sőt a szívinfarktust is kísérheti gyomorfájdalom, nem is beszélve a stressz okozta változatos tünetegyüttesről.
Az ún. „bél-agy tengely” területén végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy az életminőség, a mentális egészség és az emberi mikrobiom összetétele egyértelmű összefüggést mutat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május végén helyezte szoros megfigyelés alá az idén januárban azonosított, azóta látványosan terjedő új COVID-variánst. A szakértők szerint a Nimbus – hivatalosan NB.1.8.1 – már világszerte dominánssá vált, de várhatóan nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a korábbi változatok.
Immunrendszerünk megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen a szelén. Megfelelő szelénbevitellel nemcsak a fertőző betegségek rizikóját csökkenthetjük, hanem – erős antioxidáns hatásainak köszönhetően – a krónikus problémák elleni küzdelemben is segítségünkre van.
A szájápolás pszichológiai hatásait sokan hajlamosak elbagatellizálni. Sokan nem is gondolnak bele, mennyire érzékeny, akár meghatározó szerepet játszhat az emberi kapcsolatokban a szájhigiénia.
„Beleőszülök, mire megoldom” vagy „kihullik a hajam tőle” – mondogatjuk magunknak, ha nehéznek tűnő feladattal állunk szemben. Van-e valóságalapja e kifejezéseknek? Járhat-e hajunkra nézve súlyos következménnyel a stressz?
A nyári kánikula sokaknál okozhat például szívritmuszavart, alacsony vérnyomást, szélsőséges esetben még ájulást is. Hogyan enyhítsük a panaszokat, s mikor forduljunk orvoshoz?
Kánikulában igen gyakori a lábak ödémája, dagadása. A kitágult erekben a vér pangásnak indul, a vízháztartás felborul, a lábak gyakran megduzzadnak, főleg hosszas ülés, állás során. Mindez nemcsak esztétikailag zavaró, de fájdalmas is lehet. A megfelelő kezeléshez ki kell derítenünk, mi okozza a gondot.
A nyári időszakban nyílik a legtöbb esélyünk arra, hogy nagyobb mennyiségben, sokféle gyümölcsöt fogyasszunk, köztük olyanokat is, melyek nemcsak finomak, de egészségünk megőrzését is értékes tápanyagokkal szolgálhatják. Az egészséges életmód részeként, bizonyos gyümölcsökben található vitaminok és egyéb fitovegyületek segíthetnek bennünket számos betegség megelőzésében, leküzdésében. Lássuk, mit tehetünk ez ügyben?
Tudományosan bizonyított tény, hogy az alvászavarok fokozzák bizonyos pszichiátriai kórképek, például az autizmus, az ADHD, a bipoláris zavar, a depresszió és a szkizofrénia rizikóját, illetve ronthatják az érintettek állapotát. Ugyanakkor e kórképek önmagukban is rosszabb alvásminőséget okozhatnak.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban vashiányos gyerekeknél később számolási és írási nehézségek, figyelemzavar, beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Hogyan ismerhetjük fel és előzhetjük meg e komoly gondok kialakulását?
Bélflóránk életünk első három évében „alapozódik meg”, fiatal felnőttkorra alakul ki teljesen, életmódunk mindvégig jelentős nyomot hagy rajta. Mivel a bélflóra összetétele az egészség‑betegség skálán meghatározó szerepet tölt be, érdemes megértenünk a működését, és helyrehozni, ami esetleg elromlott.
Talán hihetetlenül hangzik, de a hazai lakosságnak több mint a felét (hormonális okok miatt főként a nőket) érinti a visszérbetegség. Közülük sajnos csak minden harmadik fordul orvoshoz.
Sokrétű felhasználhatóságuknak köszönhetően, évszázadok, sőt évezredek óta jelen vannak az ember életében a kenderfélék. Számos kultúrában alkalmazták a kendert textil‑ és papírtermékek előállítására, emellett komoly hagyományai vannak népgyógyászati felhasználásának is. Napjaink tudományos kutatási eredményei alapján egyre szélesebb körben használják bőrgyógyászati és kozmetológiai célokra is.
A köhögés kiváltójának a köztudatban általában a megfázást, légúti fertőzést tekintik, pedig egyéb okból is kialakulhat, tartóssá válhat, hiszen önmagában nem is betegség, inkább tünet. Érdemes viszont komolyan venni, a kiváltó okait is felderíteni, kezelni.
A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha elhanyagoljuk, számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek közül leggyakoribb az arcüreggyulladás vagy az erős fájdalommal járó fülpanaszok.
Amikor torokfájást tapasztalunk, általában megtapogatjuk a manduláinkat és tátott szájjal, tükör segítségével ellenőrizzük, látható-e a torokban valamilyen elváltozás, például vörösség, duzzanat vagy fehér foltok a mandulák területén. A látott jelek persze többféle betegséget is jelezhetnek. Szükség esetén kérhetünk orvosi segítséget, enyhébb esetben pedig igénybe vehetjük a házilagos gyógymódok széles tárházát.
A légúti betegségek időszakát éljük. Bár az influenza előfordulása egyre csökken, sokan küzdenek még a betegség szövődményeivel. Mindez nem csoda, hiszen a tél végére kimerült szervezet könnyen esik áldozatul a változékony időjárás mellett gyorsan terjedő kórokozóknak. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Több mint 200 vírus okozhat megfázást, mely felnőtteknél évente akár több alkalommal is jelentkezhet. Ne vegyük félvállról, a szövődmények megelőzése érdekében kezeljük a panaszokat!
Nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D‑vitamin ellátottsága – különösen a hideg évszakokban – nem megfelelő. Számos, civilizációs betegségnek is tekinthető kórkép összefügghet a szervezet alacsony vitaminszintjével. Ugyancsak a vitaminhiány jelei lehetnek a napfényhiányos időszakban gyakoribbá váló vírusos és bakteriális légúti fertőzések.
Vannak esetek, amikor nem a megfázás vagy influenza okozza a fázékonyságot, hanem pajzsmirigyproblémák. Ráadásul az érintettek állapota a tél végi hűvös időben gyakran még romlik is.
Akik már megtapasztalták a felfázással járó tipikus fájdalmat, kellemetlenséget, nem csoda, ha a tél végi hidegben félnek annak kiújulásától. A hólyaghurut valójában nem a fázás miatt alakul ki, mégis van összefüggés az időjárás és az úgynevezett felfázás között. Lássuk, mit tehetünk a megelőzés érdekében!
Az emberiség már évezredekkel ezelőtt felfedezte a meleg gyógyító hatását, és használta is többféle formában, különféle panaszok enyhítésére, betegségek gyógyítására.
Ha már hetek óta torokfájással küzd, elsőként próbálja ki a szokásos házi szereket, ha ezek nem segítenek, szükség lehet orvosi segítségre is. Tekintsük át, milyen kiváltó okok állhatnak a háttérben!
