Keresés
Close this search box.

Gyermekkori allergiák

//

Magyarországon ma már nincs olyan család, ahol a közeli, távoli rokonok között ne lenne valaki allergiás. E népbetegség, egyes felmérések szerint, már minden harmadik embert érinti. Az, hogy bizonyos családokban gyakoribb, másoknál pedig ritkább, egyértelműen a betegség genetikai hátterére utal.

Az allergiával már számos génvariációt és génhibát hoztak összefüggésbe, de ezek önmagukban még nem okoznak allergiát, mindig szükséges valamilyen környezeti tényezőnek a jelenléte is. Ilyenek lehetnek: a magas pollenkoncentráció, állati szőrök, poratka, penész, élelmiszerek, vegyi anyagok, dohányfüst, de baktérium vagy vírus okozta fertőzés, sőt gyógyszerek is. Tehát a környezetünkben előforduló bármely természetes vagy mesterséges anyagra, az arra hajlamos szervezet érzékennyé válhat, és a következő találkozás ezzel az anyaggal már túl heves, allergiás reakciót vált ki, amelyet számos kellemetlen tünet kísérhet.

Az allergia kialakulásához vezető folyamat lépései:

Ezek a tünetek érinthetik a légutakat (szénanátha, asztma), a tápcsatornát (ételallergia), a bőrt (csalánkiütés, ekcéma), olykor (pl. darázscsípésnél) az egész szervezetet, súlyos életveszélyes tüneteket okozva (anafilaxia).

Gyermekeknél jellemző, hogy az életkor előrehaladtával az allergia szervről szervre vándorol. Például a csecsemő- és kisdedkorban ételallergia okozta bőrtünet kisiskolás korra megszűnik, de légúti allergia, asztma jelenik meg, amely serdülőkorra szénanáthává „enyhül”. Ezt a folyamatot atópiás, vagy allergiás menetnek nevezzük (lásd a grafikont).

Sok betegség hasonlít az allergiára, mégsem az. Ilyen például a laktóz érzékenység, a tejcukor lebontásának zavara, amikor elegendő a laktóz mentes tejtermékek fogyasztása és olykor laktóz bontó enzim fogyasztása. Valódi tejallergia esetén a tej fehérje okoz allergiás immunológiai reakciót (pl. hasmenést, hányást, bőrkiütést, ritkábban nehézlégzést).

A bőrön nemcsak ételallergia okozhat kiütést, hanem gyakran vírusos, bakteriális fertőzések, bélférgesség, sőt hideg víz, meleghatás vagy fizikai terhelés is. A kiváltó ok kerülése és a tüneti szerek használata mellett bizonyos (pl. ekcémás) bőrtünetek esetén a klíma-, fény- és pszichoterápia is hatásos segítség lehet.

A légúti allergiákra, köztük az asztmára hasonlít a Chla-mydia pneumoniae okozta fertőzés, amely lázmentesen tud köhögést, sípoló légzést okozni. A két betegség elkülönítése, eltérő kezelési módjuk miatt szakorvos feladata. A csecsemők, kisdedek gyakori asztmatikus hörgő hurutja még nem jelent asztmát, legtöbbször kinövik azt, gyakran vírusfertőzés vagy idegen anyag félrenyelése, olykor fejlődési rendellenesség áll a háttérben.

A szénanáthások közül kevesen tudják, hogy náluk bizonyos gyógynövény tartalmú teák, kanalas orvosságok, cukorkák is okozhatnak allergiás tüneteket, különösen, ha például parlagfű pollennel szennyezett a gyógytea. Ezért csak megbízható helyről vásároljunk ilyen termékeket.

Az allergiát kiváltó anyag távoltartása mérsékli vagy megszűnteti a tüneteket, ha ez nem sikerül teljesen, akkor a kezelést antiallergiás tüneti gyógyszerekkel is ki kell egészíteni Az akupunktúra, klímaváltozás, barlangterápia, bizonyos ellenőrzött fizioterápiás kezelések, orvosi fényterápia sok esetben csökkenthetik a gyógyszerigényt, de önmagukban általában nem elegendőek. Az életminőség javítására számos jó tippet adunk betegeinknek: például a háziporatkára allergiás gyerek plüss alvóállatát mossuk ki 60 C° feletti vízben, vagy tegyük 2 napra mélyhűtőbe. A pollenallergiások mossanak gyakran hajat és párnahuzatot, hogy elkerüljék a hajukból párnájukra hullott pollenek éjszakai belélegzését. Pollenallergiások kerüljék a keresztallergiát okozó zöldségeket, gyümölcsöket (pl. parlagfű esetén a görögdinnyét).

A kisbabák védelme érdekében a szoptató anyukáknak kerülniük kell az erősen allergizáló ételek (hal, rák, mogyorófélék, tojás, tej) túlzott fogyasztását. A babákat dohányfüst mentes környezetben, allergiára hajlamos család esetén háziállatoktól távol, legalább fél évig anyatejjel, szükség esetén hipoallergén tápszer-kiegészítéssel tápláljuk. Az új ételeket fokozatosan, kanalanként emelt adagban, híg formában vezessük be. Erős allergéneket (tojás, színtej, hal, eper, dió stb.) csak egy éves kor után próbáljuk adni.

A számtalan óvintézkedés és tüneti kezelés mellett jó hír, hogy van már allergia elleni oki terápia is. Ez a specifikus immunterápia (SIT) egy allergia elleni oltásnak felel meg, amikor a panaszt okozó anyagot emelkedő, majd állandó dózisban kapja a beteg hosszú időn keresztül. Ezáltal az immunrendszer megtanulja újra panaszmentesen elviselni, tolerálni a korábban allergiás panaszt okozó anyagot. Régen csak oltássorozattal, ma már szájon keresztül, otthon is szedhető az allergológus szakember által felírt anyag cseppek vagy tabletták formájában. A kezelés terhesség, súlyos szív- és érrendszeri, pszichológiai és immunhiányos betegségek esetén ellenjavallt. A terápia 5 éves kortól, maximum 3 allergén esetén, rövid (néhány éves) betegség fennállásakor alkalmazható hatásosan pollen, házipor-atka, penész, állati szőr, méh/darázsméreg allergia esetén (ez utóbbinál kötelezően). Kísérletek folynak az ételallergia elleni specifikus immunterápiával is. A legfontosabb típusok ma már receptre kaphatók minden patikában.

Dr. Nagy Adrienne PhD
allergológus, immunológus, gyermekgyógyász,
a MAKIT Gyermekgyógy. Szekció titkára
Magánrendelő: 1126 Bp. Kiss János alt. u. 48/b
Tel.: 30/948-0947 E-mail: anagydr@t-online.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!