Az asztmás betegségre jellemző légúti szűkület, gyulladás és túlérzékenység következtében gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, felületesebbé válik. Asztmás rohamok kialakulásához számtalan tényező, köztük olyan hétköznapi jelenségek, mint a pollen, a stressz, vagy a testmozgás is vezethetnek. Stressz hatására sokan kapkodni kezdik a levegőt. A tüneteket fokozott izzadás, erős szívdobogás kísérheti.
Konsztantin Buteyko ukrán professzor szerint az asztmás betegek a légszomj érzésének csillapítására túllélegeznek, így szervezetükben több oxigén, mint szén-dioxid található. Az alacsony szén-dioxid szint pedig megnehezíti az oxigén kiáramlását a test szöveteibe. Az oxigénhiányos szövetek asztmás rohamot idézhetnek elő. Az 1950-es években kifejlesztett módszerének lényege az orron keresztül történő légzés, hosszabb szünetek beiktatásával a lélegzetvételek között. Eredményességének köszönhetően módszere világszerte elterjedt, s bár egyszerűnek tűnik, elsajátításához szakember, és asztmások esetén orvosi ellenőrzés is szükséges. Magas vérnyomás és szívbetegség esetén fokozott óvatosságot igényel.
Egy friss kutatás eredményei szerint az 1960-as évek óta ismert Papworth módszer légző és relaxáló gyakorlatai jelentősen csökkenthetik az asztma tüneteit. Elsajátításával bárki képessé válik a helyes légzés gyakorlására, megtanulhatja az aktivitásának megfelelő légzési mintát, a relaxáció mindennapi életbe való átültetését, és a stressz korai felismerését. A módszer alkalmazása az asztmás tüneteken kívül csökkenti a szorongást, a depressziót, egyúttal javul a nyugodt, ellazult légzésre való képesség is.
Önmagában a helyes légzés-technika azonban nem elegendő. Az sem mindegy, hogy MIT lélegzünk be. Az örökletes tényezők mellett a forgalmas közlekedési útvonalakhoz való közelség, a kipufogó gázokkal teli levegő rendszeres beszívása ugyancsak fontos szerepet játszik az asztma kialakulásában.
A Thorax folyóiratban publikált kutatás során 3000 asztmás gyermeket vizsgáltak meg. Olyan génvariációk létezését igazolták, melyek a belélegzett káros anyagok eltávolításáért felelős enzimeket irányítják. Az EPHX1 és GSTP1 enzimek segítik megtisztítani a szervezetet a méreganyagoktól – beleértve a kipufogógázok égéstermékeit is –, emellett viszont szerepük van az asztma és más légúti betegségek kialakulásában is.
A vizsgálatokból kiderült, hogy az EPHX1 túlzott aktivitása 1,5-szeresére, míg a GSTP1 enzimmel párosulva 4-szeresére nőtt az asztma kialakulásának kockázata. Amennyiben ehhez öröklött hajlam is társul, úgy a rizikó már 9-szeres.
Az allergia és az asztma kockázata megfelelő táplálkozással is csökkenthető. A megelőzést érdemes igen korán, akár már magzati korban elkezdeni.
Holland és skót kutatóorvosok több mint 1200 várandós anyát, majd gyermeiket figyelték meg egészen 5 éves korukig. Kiderült, hogy a 9 hónap alatt napi rendszerességgel fogyasztott alma – feltehetően magas flavonoid tartalmánál fogva – csökkentette a gyermekeknél az asztma kialakulásának esélyét. A terhességük alatt sok halat fogyasztó anyák gyermekeinél lényegesen ritkább volt az ekcémás megbetegedés. Ugyancsak ritkább volt az asztma és az ekcéma a gyermekeknél, ha az anyák elegendő E- és D-vitamint, valamint cinket vettek magukhoz táplálékaikban.
Az Egyesült Államokban és Kanadában a kamaszok táplálkozási szokásait hozták összefüggésbe a légúti gyulladások és asztmás tünetek előfordulásával. A Chest folyóiratban közölt kutatásban több mint 2000 végzős diák vett részt egy éven keresztül.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a résztvevők egyharmada alig fogyaszt friss zöldséget, gyümölcsöt, ennek hatását a tüdőfunkciót mérő teszteken elért alacsonyabb pontszám visszaigazolta. Sokan az ajánlott A- és E-vitamint, béta-karotin, valamint omega-3 zsírsav bevitelt sem teljesítették. Az E-vitamin nem megfelelő pótlása növelte az asztma kialakulásának kockázatát. Az omega-3 zsírsav hiánya növelte a krónikus bronchitis, nehéz légzés, asztma előfordulását. Az esetleges dohányzás mellett megnövekedett C-vitamin igény pótlásának elmulasztása ugyancsak a bronchitis veszélyét növelte. A megelőzés terén tehát valóban kezünkben a döntés, hogy mindig szabadon lélegezhessünk.
Budai Tüdőközpont
T.: 06-30/ 631-9309
www.tudokozpont.hu
info@tudokozpont.hu
