Keresés
Close this search box.

Anti-aging, a fiatalítás művészete

//

Az öregedés „elkerülhetetlennek” tekintett következményeit, a ráncokat, a memóriacsökkenést, a szív- és érrendszeri betegségeket, a szexuális teljesítmény csökkenését, vagy épp a csontritkulást, sőt még a daganatos betegségeket is szívesen fogjuk kizárólag a genetikára, pedig esetleges kialakulásuk, annak mértéke és ideje nagyrészt az életstíluson, életmódon múlik. A táplálkozásbeli módosítások csakúgy, mint a rendszeres fizikai aktivitás a „korkontroll életmód-tortának” csak egy-egy szeletét képezik. Cikkünkben a korkontroll-táplálkozás legfontosabb receptjeit mutatjuk be.

– a fiatalítás művészete

Az életkor előrehaladtával a szervezet táplálék-hasznosítása csökken, így az elfogyasztott ételekben rejlő vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kisebb mértékben szívódnak fel. Tudjuk például, hogy a D-vitamint a szervezet a napfény hatására saját maga állítja elő. 70 éves korra a test ezen képessége 40%-ra csökken. Szükség van tehát a D-vitamin fokozott bevitelére.

A B-vitamin szükséglet az életkor előrehaladásával szintén növekszik. A vérben a homocisztein-szint megfelelően alacsony szinten tartásához három B-vitamin típus: folsav, B12- és B6-vitamin szükséges. A homocisztein emelkedése számos kedvezőtlen változást hoz létre: a memória romlását, szív- és érrendszeri betegségek kialakulására való hajlamot, stb. (European Journal of Pediatrics 1998.) Az éves során tehát szükséges a B6-vitamin bevitelt 2-ről 5 mg-ra, a B-l2 bevitelt 2-ről 10mikrogrammra emelni. A javasolt folsav bevitel 400 mikrogramm.

Számos vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás nagymértékben csökkenti a betegségek kialakulásának rizikóját, energikusabbak leszünk, és az elhízás veszélye is csökken. Az avokádó, olívabogyó és kókusz kivételével a zöldségek, gyümölcsök nem tartalmaznak vérnyomásemelő hatású nátriumot, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját fokozó koleszterint, és csak elenyésző mennyiségben tartalmaznak zsírt. Gazdag rostforrást képviselnek: napi 8 adag zöldség és gyümölcs kb. 27 g rostot tartalmaz, ami megfelel a napi ajánlott mennyiségnek (25-35 g). A rostdús ételek kulcsszerepet játszanak a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és daganatos betegségek megelőzésében, az ideális testsúly megtartásában. Ezen felül a friss gyümölcsök, zöldségek legtöbbje kiváló komplex vitamin- és ásványianyag-forrás: van bennük kalcium, vas, magnézium, C-vitamin, béta karotin, folsav és kálium.

Az amerikai Rákkutató Intézet állásfoglalása szerint javasolt naponta 5 adag gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani: reggelire, ebédre és vacsorára is 2-2 adag zöldség kerüljön az asztalra (pl. egy paprika és egy paradicsom reggelire; brokkoli leves és uborkasaláta ebédre, friss vegyes saláta vacsorára), emellett délelőtt és délután is fogyasztunk el 2-2db gyümölcsöt. Vizsgálataik bizonyították, hogy minél többet eszünk ezekből, annál tovább maradunk egészségesek.

A hosszú élet titkának egyik arany-fokozatú alkotórészét antioxidánsoknak nevezzük. Ide tartozik többek között a C- és az E-vitamin, valamint a béta-karotin. Az antioxidánsokban gazdag étkezés még csírájában elfojtja a rosszindulatú daganatok és egyéb betegségek kifejlődését. Stimulálja az immunrendszert, védelmezi az idegrendszert, ezáltal akadályozza a memóriacsökkenést. A Harvard Egyetem 1993-as kutatási eredményei igazolták, hogy a két éven át alkalmazott napi 100 N.E. E-vitamin-pótlás 40%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az amerikai Rákkutató Intézet folyóiratában nemrég megjelent közlemény szerint bizonyítottá vált, hogy a C- és E-vitamin-kiegészítés csökkentette a prosztatadaganat kialakulásának rizikóját.

A jó egészség tovább szolgál, ha csökkentjük a felesleges kalóriabevitelt. Emlősállatokon végzett vizsgálatok eredményei szerint az energiabevitel korlátozása jelentős mértékben növelte az élettartamot, emellett kisebb arányban jelentkeztek az alábbi betegségek: szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegség, daganatok, memóriahanyatlás, immunrendszeri gyengeség. Nem arról van szó, hogy alultáplálttá kell válni, csak a cukros, édes ételek, péksütemények, tészta- és kenyérfélék, fagylaltok helyett fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt, olajos magokat, kevés teljes kiőrlésű kenyeret, tejterméket, joghurtot.

Számos tudományos vizsgálat tanúsága szerint a halban, „tengeri herkentyűkben”, lenmagban, makadámia-dióban rejlő, többszörösen telítetlen zsírsavak rendkívül erős immunrendszer-stimuláló, szív- és rákbetegségek rizikóját minimalizáló hatással rendelkezik. A Barcelona Orvostudományi Egyetem vizsgálatai szerint a „halimádók” körében lényegesen kevesebb volt a vastagbél, nyelőcső, gyomor és a hasnyálmirigy rosszindulatú betegségeinek előfordulása.

A fiatalosság, frissesség megőrzéséhez tehát friss, élő ételekre van szükségünk, melyeket érdemes kiegészítenünk közepes dózisú multivitamin táplálék-kiegészítőkkel, és antioxidáns vitaminokkal, például napi 1000 mg C-vitaminal.

Dr. Boros Szilvia, PhD, sport-szakorvos
www.korkontrol.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!