A várandósság időszakában a vérkeringés felgyorsul, 40-50%-kal megnövekszik a vér térfogata, a percenkénti szívösszehúzódások száma (szívfrekvencia) is 10-15-tel emelkedik. Ezzel a szívből percenként kilökött vér mennyisége a kiindulási helyzethez képest 30-40%-kal növekszik. Normális esetben a keringési térfogat növekedése, az erek tágulata, és az erek ellenállásának csökkenése révén, a vérnyomás átlagosan 5-10%-kal csökken.
A szülés alatt a vértérfogat, a szívfrekvencia, és ezzel a perctérfogat is tovább növekszik, a vérnyomás emelkedik, majd a szülést követően visszatér a normális szintre.
A hazai felmérések szerint, a terhesség során jelentkező magas vérnyomás gyakorisága mintegy 5%, míg az első terhesség során 10%-ban fordul elő. Kialakulásában az anya idősebb (pl. 40 feletti) életkora, testtömege, szüléseinek száma, az anyai betegségek, esetleges húgyúti fertőzések, fogágy-gyulladás, továbbá a gyermek fiú neme tekinthető hajlamosító tényezőnek.
Klinikailag több formát is megkülönböztetünk, ami a kezelés és a súlyosság szempontjából mind az anya, mind a gyermek sorsát befolyásolja.
Praeeclampsia szindróma (PE) – általában a terhesség 20. hete után alakulhat ki, a hipertónia mellett a vizeletben fehérjeürítés mutatható ki, gyakran ödémával társul. Fenyegető jelei a csökkenő vizeletmennyiség, a thrombocytaszám csökkenése, fejfájás, látászavar, hasi fájdalom, vérszegénység, és májenzim-eltérések. A PE előfordulása hipertóniás terhesekben 15-25%, ez képezi az anyai, illetve a magzati halálozás egyik vezető okát. PE esetén négyszer gyakoribb a kis születési súly, mint normális esetben. Kis súllyal született újszülöttek között viszont gyakoribb a felnőttkori hipertónia. Ennek hátterében bonyolult szabályozási zavarok állnak. A PE kialakulásában a családi halmozódás, genetikai ártalom, első terhesség, véralvadási zavarok, hormonkezelések, immunbetegségek, továbbá a zsíranyagcsere zavarok tekinthetők hajlamosító tényezőnek.
Rátevődéses PE szindróma esetén a meglévő krónikus hipertóniára vagy vesebetegségre rárakódik a késői terhességi veszélyeztető állapot (toxaemia)
A terhességi hipertónia minden szakaszában alapvető jelentőségű a nem gyógyszeres kezelés. A terhesség során semmilyen „túlzás” nem megengedett, ezért óriási szerepe van a megfelelő táplálkozásnak. A havi maximum 1kg-mal növekvő testsúly az elfogadott. A magzatvédő vitaminok szedése természetesen hipertónia esetén is megengedett.
Tünetmentes, jó szív- (bal kamra), és veseműködés esetén, a terhesség során elegendő a családorvos, a nőgyógyász gondozása. A diasztolés vérnyomás emelkedése, hirtelen testsúlynövekedés, hirtelen kialakuló vizenyősség, fehérjeürítés, rossz közérzet, hasi fájdalom esetén azonnali kórházi ellátás indokolt. Ritmuszavar, csökkent szívműködés, a vesefunkciók károsodása, vagy görcs fellépése esetén vese- és szívgyógyász háttérrel rendelkező szülészeti központban, speciális kórházi kezelés szükséges.
A legfontosabb feladat az akut vérnyomás-emelkedés megelőzése, a megfelelő méhlepényi vérkeringés biztosítása. Az esetleg szükséges gyógyszerek kiválasztása, azok kombinálása szakorvosi feladat. Az általános kezelés során ágynyugalom javasolt, súlyosbodó esetben azonban az anya életének, egészségének védelme az elsődleges.
A terhességi magas vérnyomás megelőzésében az alkoholfogyasztás és a dohányzás szigorú tilalma mellett, több hajlamosító tényező megléte esetén, a fizikai terhelés kerülése javasolható. A gyermek és az anya védelme szempontjából egyetlen szál cigaretta sem megengedett! A tömény alkohol biztosan káros, az alkalmilag elfogyasztott maximum 1-2dl bor még magas vérnyomás esetén is megengedett. Emellett jótékony hatású lehet kis dózisú aspirin, C-vitamin, E-vitamin, kalcium, fólsav és B6-vitamin adagolása a kezelőorvos által javasolt dózisban.
