Keresés
Close this search box.

Táplálékallergia a mindennapokban

//

A táplálékallergia aluldiagnosztizált betegség. Nemzetközi felmérések szerint, az európai lakosság 6-8%-a valamilyen táplálékra igazoltan allergiás, de ennél jóval nagyobb azok száma, akiknek rendszeresen gyomor-bélrendszeri panaszai vannak bizonyos ételek fogyasztása után, de nem fordulnak orvoshoz, hanem egyedül küzdenek a panaszokkal.

A táplálékallergia a hétköznapokat igencsak megnehezítő, az életminőséget gyakran jelentősen rontó egészségügyi probléma. Könnyebb a helyzet, ha a páciens a vizsgálatok alapján tisztában van az allergia vagy étel-intolerancia típusával, a kerülendő ételek listájával. Enyhébb esetben vagy alkalmanként – a szervezetéből hiányzó, vagy nem megfelelő mennyiségben termelődő adott emésztőenzim pótlásával, kívülről történő bevitele mellett – sokan megkísérlik a „tiltólistán” szereplő ételek fogyasztását, s az ezt követő tünetek enyhítését, ám legtöbben a problémát okozó ételek részbeni, vagy teljes, étrendből való kizárását választják.

Egyre többen jelentkeznek lisztérzékenységgel, melynek diagnózisára – szerencsés esetben – már az első tünetek megjelenésekor fény derül, de sokan vannak, akiknél csak kamaszkorban, vagy felnőttként kezdődik a betegség, ráadásul korántsem egyértelmű tünetekkel.

A gluténérzékenység tehát eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés, puffadás, hasi fájdalom jelentkezik. A gasztroenterológus a szükséges vizsgálatok után felállítja a lisztérzékenység (cöliákia) diagnózisát, előírja a gluténmentes diétát, melynek betartásával a panaszok megszűnnek, az életminőség jelentősen javul.

Ha a gyermek tovább is gluténtartalmú ételeket fogyaszt, akkor idővel a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jön létre, ami lehetetlenné teszi a tápanyagok megfelelő felszívódását. Ennek következménye a jelentős fogyás, a fejlődésbeli elmaradások, a vitamin- és ásványi anyaghiány, illetve a vérszegénység.

Ha a betegség felnőttkorban jelentkezik, még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében lisztérzékenység áll. Számolni kell azzal, hogy cöliákia bármely életkorban kialakulhat, és nagyon gyakran nem a leírt és jól felismerhető gyermekkori tünetekkel jelentkezik. Kamaszoknál gyakran csak az alacsony növés, a nemi érés késése, felnőtteknél pedig a meddőség, indokolatlan vérszegénység, a csontok csökkent mésztartalma lehet az egyetlen tünet.

Nagyon tanulságos egy fiatal nőbetegem esete, aki gyermekre vágyott, de a kívánt terhesség nem következett be, ezért jött a rendelésemre. A meddőség hátterében a kivizsgálás során cöliákiát diagnosztizáltunk. A sikeresen bevezetett gluténmentes diéta után vágya valóra vált, és most már két kisgyermekével együtt jönnek ellenőrzésre.

A meddőség mellett egyéb, krónikusan fennálló, szokásos kezelésre nem reagáló kórképek esetében is érdemes elvégezni a cöliákia vizsgálatát, hiszen a megfelelő diagnózis felállítása az illető egész életét megváltoztathatja.

Dr. Polgár Marianne
gyermek-gasztorenterológus szakorvos
allergiakozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!