Keresés
Close this search box.

Tegyük oda magunkat!

//

Kedves Olvasó! Bár még melenget az őszi napfény, tudjuk: az év hidegebb, sötétebb időszaka felé menetelünk. A nyári fény-, meleg- és energiaözön közepette minden könnyebben, gyorsabban, szinte automatikusan működik, ősz elején még visz a lendület, aztán jönne a „hullámvölgy”, ha hagynánk! Ne tegyük ezt!

Az megy, amit csinálunk, az működik, amit működtetünk, az készül el, amit kitartóan végzünk és be is fejezünk.

Nem feledkezünk el persze a Gondviselésről, arról a mindent átható erőről és intelligenciáról – nevezze mindenki hite szerint –, mely Világunkat tökéletesen működteti a mi beavatkozásunk nélkül is, sőt… Fontos észben tartanunk tehát a létezését, azonban nekünk is hozzá kell tennünk a magunkét ahhoz, hogy élhessünk. Ne feledjük, mennyire megdolgozik, megharcol a fennmaradásért egy oroszlán, egy jegesmedve vagy akár egy kis hangya is.

A déli népek a pezsgő, lüktető életvitelükhöz készen kapják az energia jó részét környezetüktől, az északi embernek ugyanezért nagyon meg kell dolgoznia, létének feltétele a folytonos KITARTÁS, a nem csüggedő SZORGALOM, s az ehhez minden pillanatban szükséges LELKIERŐ. Honnan meríti mindezt? Ha máshonnan nem, hát elődei generációk alatt összegyűlt tapasztalatából, hogy muszáj, mert ha nem teszi ezt, akkor megfagy vagy éhen hal, mivel hiába heverészne az árnyékban, nem pottyan melléje az élelmet jelentő kókuszdió, mint déli „kollégájának”.

Mindez persze sokkal könnyebb, ha a tapasztalatok mellett támogatására van a HIT (bármiben, ami számára fontos) és a MEGGYŐZŐDÉS, hogy jó úton jár, a helyén van, azt teszi, ami a dolga, azt az életet éli, ami az övé.

Az ennél jóval kényelmesebb nyugati világban sem szabadna elfeledkezni azonban ezekről az embert és életet megtartó értékekről. Itt nem folytatunk mindannyian naponta szélben, esőben, hóban, fagyban heroikus küzdelmet munkánk és életünk során. Itt nem muszáj a tökéletesen működő, egészséges, rugalmas és teherbíró test fenntartása. Látszólag nem létfeltétel a kitartás, a szorgalom és a lelkierő – ennél kevesebb is elég. Tudj valamelyest mozogni, légy valamennyire munkaképes és képzett, ne légy túlzottan depressziós. Egyébként nem kell megfeszülnöd, emberfeletti teljesítményt nyújtanod, nem kell semmilyen téren a maximumot kihoznod magadból (nem árt persze, ha van pár jó ötleted és kreatív vagy). Ha hibázol, a „lazaság”, a halogatás, a mulasztás nem kerül az életedbe. Miért is tennél ennél többet?

Amikor nem muszáj, akkor a legnehezebb megőrizni, fenntartani az erős, izmos, rugalmas, plusz zsírtömeget nem cipelő testet, a panaszoktól mentes, tökéletes egészséget, a jól működő szervezetet, a nyugtatók és kedélyjavítók nélkül is békés, derűs, kiegyensúlyozott lelkiállapotot.

Rossz korán kelni. Nehéz időt szakítani önmagunkra. Fárasztó a gyakori testedzés. Bonyolult az egészséges ételek beszerzése, elkészítése. Végképp nincs idő a lelket egyensúlyba hozó relaxációra, lelki gyakorlatokra, meditációra, s ha nem boldogulunk testi-lelki bajainkkal, mindezt beismerni és segítséget kérni orvostól, pszichológustól, hát, ez még nehezebb és kellemetlenebb!

Mindezek hátrányát, hiányát leginkább akkor tapasztalhatjuk, ha jönnek a szürke, borús, zimankós napok, akkor bizony, muszáj lenne magunkból elővarázsolni némi életkedvet, lendületet, plusz energiát. De honnan?

Még fájóbb lehet ezek hiánya, amikor az évek múltával egészségünk és testi erőnk is megfogyatkozik.

Mindegy, hogy 2017 őszéről, avagy életünk „őszéről” van szó, addig „tegyük oda magunkat”, amíg még tart a lendület! Életminőségünk, fizikai állapotunk, testi-lelki egészségünk legnagyobbrészt azon múlik, hogy képesek vagyunk-e minden téren meggyőződéssel, szorgalommal munkálkodni, kitartóan tenni másokért és önmagunkért, kerülve még az átmeneti tétlenséget is! Legyen ebben segítségünkre a „muszáj” helyett az önfegyelem!

Kívánok ehhez a Kedves Olvasónak erős hitet és kitartást!

a Paramedica

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!