Keresés
Close this search box.

Miért nélkülözhetetlen a kolin az egészséges élethez?

//

Az amerikai Orvosi Intézet 1998-ban a kolint esszenciális tápanyagnak nyilvánította. Szerepe a szervezet működésében igen sokrétű. Egész életünkön át – a magzati kortól idős korunkig – alapvető szükségletünket képezi. Ezt bizonyítandó, egy vizsgálatban egészséges emberektől megvonták a kolint, és hamarosan a résztvevők 80%-ánál a máj- vagy izomkárosodás előjelei jelentkeztek.

Miért nélkülözhetetlen a kolin az egészséges élethez?

A máj kulcsszerepet játszik a kolinanyagcserében. A máj elzsírosodása, amit szoktak nem-alkoholos zsírmáj betegségnek is nevezni, olyan állapot, amire a hivatalos orvoslás nem ismer gyógymódot. Ha a betegség előrehalad, a májsejtek elhalnak, cirrózis, illetve májrák alakulhat ki. Az utóbbi években kiderült, hogy e kórkép egyik oka az alacsony kolinbevitel, amely elhízáshoz és inzulinrezisztenciához is vezethet.

A csökkent kolinfogyasztás az ereket is károsítja (az emelkedett homociszteinszint miatt), illetve több vizsgálat tanúsága szerint fokozott DNS-károsodással járhat. Így nem meglepő, hogy a sok kolint fogyasztó nők körében a mellrákkockázat 24%-os csökkenését mutatták ki.

Más vizsgálatok eredménye szerint a kolinfogyasztás csökkenti a szervezet gyulladásszintjét. A legtöbb kolint fogyasztóknál találták a legalacsonyabbnak a C-reaktív protein, az IL-6 és a Tumor Nekrozis Faktor (ezek gyulladást jelző fehérjék) szintjét.

Táplálkozásunk „reformja” óta a legtöbb ember sajnos kevés kolint fogyaszt, mely különösen fontos lenne a terhesség és a szoptatás alatt, illetve idősebb korban. A közös nevező ebből a szempontból: az agy megfelelő működése.

Terhesség alatt különösen nagy a kolinszükséglet, a magzatvízben a kolinszint tízszer magasabb, mint az anya vérében, és a magzatban is 6-7-szer magasabb a kolinszint, mint egy felnőtt emberben. Bár terhesség során megnő a szervezet kolinszintézise, mégis a terhesség és a szoptatás alatt jóval nagyobb kolinbevitelre volna szükség.

Jól ismert a folsav/folát szerepe a magzati velőcsőzáródási problémák megelőzésében, azt azonban kevesen tudják, hogy a kolinhiány ugyanúgy okozhat velőcsőzáródási problémát, mint a foláthiány.

A terhesség és a szoptatás alatti fokozott kolinbevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, és az időskori memóriaromlást is a magzati és az élet során bevitt kolinnal találták arányosnak. Megfelelő memória kialakulásához a gyermekeknek 4 éves korukig sok kolint kellene kapniuk. Idős emberek vizsgálatával igazolták, hogy a kevesebb kolint fogyasztókhoz képest a több kolint fogyasztóknak jobb volt a verbális és vizuális memóriájuk.

Kisebb mennyiségben a szervezet is állít elő kolint, de ez nem elég a normál működéshez, így a szükséglet nagyobb részét a táplálékkal visszük be. A jelenleg érvényes ajánlás: nőknek 425 mg/nap, terhesség esetén 450 mg/nap (ez napi 3 tojásnak felel meg), illetve szoptatáskor, valamint férfiaknak 550 mg/nap.

Összehasonlításként, néhány étel kolintartalma:

A jelenlegi ajánlás azonban nem veszi figyelembe, hogy a kolin hasznosulása igen eltérő a különböző génváltozatú emberekben. 1998-ban az átlagos ajánlás kidolgozásakor úgy gondolták, az emberek 5%-a esik azon csoportba, akiknek genetikai okokból jóval többet kellene fogyasztaniuk. Mára kiderült, hogy az emberek 50%-a tartozik ebbe a kategóriába, így a napi ajánlott mennyiség bevitele esetén is kolinhiányosak lesznek, emiatt csak nagyobb adagokkal fedezhetik kolinszükségletüket. Igazság szerint az emberek általában még a napi ajánlott adagot sem fogyasztják el.

Forrás: Zeisel SH, da Costa KA: Choline, an essential nutrient for public health.

Nutr. Rev. 2009 Nov; 67(11):615-23.
Ford.: Szendi Gábor, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!