Keresés
Close this search box.

Kinek kell „mentesen” táplálkoznia?

//

Egyre növekszik a gluténmentesen étkezők száma, de a köztudatban még mindig nagy az információhiány, a tévedés és félreértés, hogy kinek és miért is kell diétáznia.

A gluténmentesen étkezők ráadásul gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény csak divatként tekint, pedig hátterében általában valós problémák állnak.

gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük:

1. Cöliákia: glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, és az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, ami a tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet. A cöliákiáról korábbi cikkeinkben írtunk részletesen.

2. Glutén (búza) allergia: a panaszok oka a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.

Kialakulását az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják.

A bél mikroflórájának összetétele hatással van az immunrendszer érésére, s egész életre kihatóan befolyásolja a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.

A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően történik. Alapvető tényező a terhesség hossza.

 A koraszülött csecsemők esetében ugyanis – szervezetük éretlensége miatt – magasabb az allergiakockázat. Esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.

 A császáros babák nem kerülnek kapcsolatba a szülőcsatornában az anyai baktériumflórával, nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.

 Anyatejjel (vagy megfelelő tápszerrel) a hátrányok ellensúlyozhatók! Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immun-anyagai, pre- és probiotikum tartalma révén. Az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.

  • A bél mikroflórájának összetétele hatással van az immunrendszer érésére, s egész életre kihatóan befolyásolja a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
  • A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően történik. Alapvető tényező a terhesség hossza.
  • koraszülött csecsemők esetében ugyanis – szervezetük éretlensége miatt – magasabb az allergiakockázat. Esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
  • A császáros babák nem kerülnek kapcsolatba a szülőcsatornában az anyai baktériumflórával, nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
  • Anyatejjel (vagy megfelelő tápszerrel) a hátrányok ellensúlyozhatók! Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immun-anyagai, pre- és probiotikum tartalma révén. Az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.
  • Probiotikumok – A táplálékallergiák megelőzésében a probiotikumoknak meghatározó szerepe van. Számos tanulmány igazolja a probiotikumok szerepét a bél egészséges mikrobiom-összetételének kialakulásában és fenntartásában. Szedésüket már a terhesség alatt, legalább az utolsó trimeszterben érdemes elkezdeni és a szoptatás alatt is folytatni.

A babánál alkalmazva már újszülöttkortól kezdődően és csecsemőkorban is jótékony hatású. Bizonyítottan képes csökkenteni a tejallergia és az atópiás dermatitisz gyakoriságát, ám arra ügyelni kell, hogy mindig az életkornak megfelelő legyen a probiotikumpótlás!

  • NCGS, más néven nem-cöliákiás gluténérzékenység: a tünetek megjelenésében a veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő-képességének fokozódása – és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez – játszik szerepet.

Az NCGS tünetei igen sokfélék: a szokásos emésztőrendszeri tünetek (hasfájás, puffadás, hasmenés és székrekedés, fogyás, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés, szájüregi afta) mellett közérzeti panaszok (szorongás, depresszió, fejfájás, koncentrációzavar), illetve mozgásszervi bántalmak (izom- és ízületi fájdalmak), valamint bőrkiütés is jelentkezhet.

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6–13%-ra tehető, diétás kezelésében – a bél fokozott áteresztőképessége miatt – átmenetileg gyakran más, panaszokat okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Dr. Polgár Marianne PhD
gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvos
allergiakozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!