Véleménye szerint a járvány most tapasztalt terjedéséhez hozzáadódik annak következménye, hogy a hónapok múltával, egyre többen veszítik el az első két oltással szerzett védettségüket. Prognózisa szerint akár áprilisig is elhúzódhat a járvány, súlyos esetekkel, veszteségekkel, mivel az oltással nem rendelkezőkön túl már acsak kétszer oltottak is folyamatos „utánpótlást” adnak a járvány terjedéséhez.
Az új, Delta Plusz néven ismertté vált vírusmutáció, mely az AY.4 Delta variáns és az S:Y145H tüskemutáció kombinációja, lassan hazánkban is terjedni kezd, hiszen a környező országokban már sok helyen kimutatták megjelenését. Ez a variáns kb. 10%-kal gyorsabban terjed, tehát várhatóan növelni fogja a megbetegedések számát, de a szakértők szerint – a jelenlegi adatok alapján – nem okoz súlyosabb megbetegedést.
Rusvai Miklós víruskutató szerint azok, akiknek a védettsége a korábbi oltások miatt még fennáll, védettek az új mutáció ellen is, mely leginkább azok körében terjed, akik nem kaptak vakcinát. Az új variáns veszélye leginkább abban rejlik, hogy ellenáll bizonyos kezeléseknek, melyekkel koronavírusos embereket gyógyítanak. A delta plusz csak kis mértékben tér el az Indiában és az Egyesült Királyságban uralkodó törzzsé vált Delta-variánstól, ami a korábbi törzseknél jóval fertőzőképesebb, emiatt több kórházi esetet is produkál. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még a teljesen beoltottaktól is azt kéri, hogy továbbra is hordjanak maszkot, mivela fertőzési láncrésze lehet bárki, bármikor.
A Delta Plusz már korábban, március vége felé tűnt fel a globális adatbázisokban, és egy hónap múlva már Angliában is azonosítottak ilyen eseteket. Erre tekintettel korlátozták a nemzetközi utazásokat.
Ravindra Gupta immunológus, a járványos betegségek szakértője (University of Cambridge) hangsúlyozza, hogy elődeihez képest a Delta Plusz gyorsabban terjed, jóval erősebben kötődik a tüdő sejtjeihez és inkább rendelkezik azzal a képességgel, hogy el tudja kerülni az antitestes választ.
A Delta Plusz verzió abban különbözik a SARS-CoV-2 vírus Delta-variánsától, hogy a Delta Pluszban egy extra mutáció (K417N) ment végbe, mely a vírus felszínén található tüskefehérjét érinti. Ugyanezen a ponton következett be mutáció a korábbi, először Dél-Afrikában azonosított Béta- és a Brazíliában azonosított Gamma-variánsban is.
A K417-es mutáció a tüskefehérje azon régióját kódolja, amely az ACE2-receptorral lép interakcióba, így téve lehetővé a vírus számára, hogy testszerte megfertőzze a sejteket. Az ugyanezen K417N mutációt hordozó Béta-variánssal folytatott vizsgálatok alapján tudható, hogy ez a mutáció segíti a tüskefehérjét abban, hogy elérje a teljesen nyitott állapotot, ami minden bizonnyal növeli a fertőzőképességet. Az ACE2-receptorhoz való sikeres kötődés, valamint a tüskeférje nyitottabb állapotba kerülésének képessége alapvetően jellemzi az erősen fertőző és az antitesteknek ellenálló variánsokat.
A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy a K417 mutáció segíti a vírust abban, hogy el tudjon rejtőzni az ellenanyag elől, ez pedig azt eredményezi, hogy a Delta Plusz még a „szimpla” Delta-variánsnál is jobban ki tudja cselezni a vakcina által termeltetett antitesteket.
Mégis megnyugtató, hogy a ma létező, ismert vakcinák hatásosak a Delta Plusz okozta betegségek ellen is. A legtöbb esetet regisztráló Egyesült Királyságban az ezzel a mutációval történt fertőzések jó része a nem vakcináltak körében fordult elő, és csak néhány esetben érintett teljesen beoltottakat – közülük egyetlen delta plusszal fertőződött páciens sem halt meg.
webbeteg.hu
