Amennyiben a kimerültség jeleit „csak” vitamin- és ásványianyag-raktáraink kimerüléseokozza, akkor érezhető módon tudunk javítani állapotunkon fokozott zöldség- és gyümölcsbevitellel, mellé vitamin- és ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők fogyasztásával.
Ha azonban a fáradtsághoz a túlzott stressz és alváshiány is hozzájárult, akkor komolyabb életmódváltásra lenne szükségünk stresszcsökkentő módszerekkel, az alvásidő növelésével, illetve a stresszre, az idegrendszerre jótékonyan ható készítményekkel.
Túlhajszolt életmód, tartós magánéleti konfliktusok, gyakori vagy folyamatos munkahelyi stressz esetén viszont szervezetünkben a mellékvese az antistressz hormonként is ismert kortizolból egyre többet kényszerül termelni.
A stresszhelyzetek kezelése egyébként a mellékvese által termelt adrenalin és kortizol hormonok összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
A krónikus stressz által kiváltott magas kortizolszint romboló hatással lehet az egész szervezetre, mivel növeli számos, öregedést gyorsító betegség, például az elhízás, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Ugyancsak növeli a fertőzésekre való hajlamot, a csontritkulás és bizonyos neurodegeneratív betegségek kockázatát is.
A folyamatosan stresszes, magas kortizolszinttel bíró emberek a megfigyelések szerint öregebbnek látszanak a koruknál, arcvonásaikra is „kiül”, hogy a szervezetük gyorsabban öregszik. Egy korábbi vizsgálat szerint a stresszes, magas kortizolszinttel bíró férfiaknál 63, míg nők esetében 82%-kal nagyobb a halálozási kockázat, mint normál kortizolszint esetén.
A folyamatos stressz által kortizol-túltermelésre kényszerített, túlhajszolt mellékvese idővel kimerül, képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett szükségletét, így kortizolhiány lép fel. Ennekelső jele a fáradtság. Reggel nehéz felkelni, napközben is nyomott, lehangolt hangulat jellemző. Romlik a stressztűrő képesség, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek.
A kortizolhiány az egész hormonrendszert felboríthatja. Kialakulhat miatta progeszteronhiány, pajzsmirigy-alulműködés, prolaktin-túltermelődés, ami akár meddőséghez is vezethet.
Nők esetében a kortizolhiány teherbeesési nehézséget eredményezhet, a petesejt beágyazódását segítő progeszteron hormon következményesen alacsony szintje miatt.
A pajzsmirigyhormon elégtelen termelése pedig többek közt idegrendszeri, viselkedésbeliés memóriaproblémákhoz vezethet – akár depresszió vagy Alzheimer-kór is kialakulhat.
A kortizolszint napszakonként eltérő: hajnalban, kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb.
Amennyiben a szükséges vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a panaszokat a normálistól eltérő kortizolszint okozza, az életmódbeli változtatások mellett lehetőség van – főként kortizolhiány esetén – a hormon pótlására.
Az életmódváltás legfontosabb elemei: a napirendbe a pihenés és a megfelelő stresszkezelő módszerek (pl. autogén tréning) beiktatása, illetve a stresszoldást és a hormonszintek kiegyensúlyozását egyénileg leginkább segítő testmozgás és edzésformák kiválasztása, rendszeres gyakorlása.
Dr. Koppány Viktória
endokrinológus szakorvos
Budai Endokrin-központ
