Bár a grillezés hazánkban is egyre inkább népszerű társasági eseménnyé válik, tudnunk kell, hogy a grillezett ételek kapcsán sokféle aggály merülhet fel.
Veszélyes-e?
Az egyik ilyen, hogy vajon nem tartalmaznak-e káros anyagokat.
Idősebb nők esetében felmerül, hogy a grillezés és füstölés által a táplálékokba kerülő karcinogének ebben a korosztályban jobban növelik a daganatok, főként a melldaganat kialakulásának esélyét, mint fiatalabb nők estében. Ehhez azonban rendszeresen, nagyobb mennyiségű grillezett vagy füstölt húst kellene fogyasztaniuk, ami étkezési szokásainkban nem jellemző. A karcinogének felhalmozódásához és egészségkárosító hatásuk kifejtéséhez így is hosszú évekre lenne szükség, ami tehát nem jelent reális veszélyt, különösen bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett.
Ne égessük el!
Fontos tudnunk azonban, hogy az égés során valóban keletkezhetnek rákkeltő vegyületek, ezért soha ne együk meg a túlzottan megégett, szenes ételrészeket. Előfordulhat bármivel, hogy kicsit leég egy étel, azonban fogyasztás előtt mindig kaparjuk le róla az odakozmált részeket, hiszen ennek már az íze sem lenne tökéletes.
Grillezésnél mellőzzük a füstölt húsok sütését, mivel a magas hő hatásáraszervezetünkre káros nitrózaminok keletkezhetnek. Füstölt sonka vagy kolbász helyett válasszunk e célra grillkolbászt!
Vegák is grillezhetnek!
Vegetáriánusoknak sem kell kimaradniuk a finomságokból! Számukra igazán ínyenc grillezett zöldségeket készíthetünk (pl. sárgarépa, hagyma, padlizsán, cukkini), melyeket bizonyára a többiek is meg akarnak majd kóstolni.
Igazi különlegesség a grillezett gyümölcs, mely rendkívül hamar, néhány perc alatt elkészül, és a sütemények mellett egészséges desszert alternatívát jelenthet. Alma vagy körte esetében ízesítésre mézet, fahéjat vagy joghurtot használhatunk.
A Pácolás veszélytelen!
Hisztaminintolerancia esetében a füstölt, szárított húsféleségek valóban kerülendők, de a pácolt húsok remekül illenek az ő diétájukba is. Fontos azonban arra figyelni, hogy mindig friss húst használjunk az ételekhez, és ahogy hazaértünk, tegyük be a hűtőbe! Ezután érdemes bepácolni, mert az olajos pácban az olaj megakadályozza, hogy a levegővel érintkezzen a hús felülete, ami szintén megnövelné a hisztamintartalmát
A húsok fűszerezését, pácolását érdemes néhány órával sütés előtt vagy még előző nap elkészíteni, és üvegtálban, hűtőben érni hagyni. Fontos tehát, hogy az olajos, fűszeres páclé mindig ellepje a húst, így védőrétegként megakadályozza, hogy a levegővel (és a mikrobákkal) érintkezzen! Száraz pácot is készíthetünk, amikor a húst csak bedörzsöljük a választott fűszerekkel.
Fűszerezzünk változatosan!
Baromfihúshoz ajánlható: a kakukkfű, tárkony, bazsalikom, zsálya, fahéj és a szerecsendió.
Sertéshúshoz jó választás: a köménymag, babérlevél, curry, lestyán és a petrezselyem.
Marhahúshoz: a boróka, szurokfű, rozmaring, bors és a kakukkfű.
A vadhúsok ízéhez passzol: a koriander, szegfűszeg és a szerecsendió.
Szintén kedvelt fűszerek például a chili, a pirospaprika, a mustár, a ketchup, a magas illóolaj-tartalmú hagymafélék, sőt a fahéj és a szegfűszeg, ezeket ízlés szerint fogyasszuk, ételallergiások pedig saját egyéni érzékenységük szerint! Egyénenként eltérő, hogy egyes összetevők kis mennyiségben tolerálhatók-e számukra, vagy sem.
Grillhús mellé saláta!
Sokaknak a saláták nem tartoznak a kedvenc ételei közé, annyit tudnak csak róluk, hogy egészségesek, s már ennyi is elég kellene, hogy legyen ahhoz, hogy minden nap szerepeljen az étlapon. Pláne ha azt is tudnák, hogy a salátának nevezett leveles zöldségek a legtöbb zöldségnél sokkal egészségesebbek, mivel a levél tápanyag-összetételben jelentősen különbözik, gyakran értékesebb, mint a növény többi része. Ezekben a leveles zöldségekben sokkal koncentráltabban vannak jelen egyes vitaminok és ásványi anyagok, ugyanakkor mentesek a keményítőtől. A levelekben található klorofil molekuláris összetétele hasonlít az emberi vérhez, az egyes íz- és rostanyagok pedig csodát művelnek az emésztőrendszerünkkel.
Az egyes saláták íze között nagy a különbség, így némi válogatás után mindenki megtalálhatja a számára megfelelőket, melyekből csodás salátakölteményeket varázsolhat. Még egészségesebbé tehetjük salátánkat, ha a benne található, zsírban oldódó vitaminok jobb felszívódása érdekében valamilyen hidegen sajtolt, finom salátaolajat is hozzákeverünk. A tetejére szórt értékes magvakkal – például tökmaggal, fenyőmaggal, dióval, mandulával, napraforgómaggal – díszíthetjük, gazdagíthatjuk salátánkat.
A saláták ízesítésének és díszítésének kötelező eleme tehát valamilyen finom és egészséges olajféleség.
A hazai konyhában szinte egyeduralkodó napraforgó étolajat érdemes kreatívan helyettesítenünk valamilyen egészségesebb, finomabb, hidegen sajtolt olajjal, melyet – beltartalmi értékei megőrzése érdekében – lehetőség szerint nem hevítünk, hanem utólag adjuk az ételhez.A reformkonyha hívei közül egyre többen próbálják ki például a tökmag-, szezámmag-, szőlőmag-, dió-, mandula- és mákolajat, illetve a kora tavaszi méregtelenítő, salaktalanító kúra kapcsán még a máriatövismag-olajat is.
A méltán egyre népszerűbb tökmagolaj csodás íze és színe mellett értékes telítetlen zsírsavakkal és jótékony hatású, öregedést lassító antioxiáns és egyéb összetevőkkel is rendelkezik. Saláták ízesítése mellett díszíthetünk vele például zöldségkrémleveseket (pl. a még mindig időszerű sütőtöklevest), de pirítós kenyérrel mártogatva is kitűnő, egészséges csemege.
Érdemes megkóstolnunk a mákolajat is, mely egészségre gyakorolt kedvező hatásait magas E-vitamin, kalcium, magnézium és vastartalmának köszönheti. Főként az idősödő hölgyek figyelmébe ajánljuk akár ételkészítéshez, akár önmagában, napi 1-2 kiskanálnyi mennyiségben!
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin
