Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- és érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint pl. a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.
A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a túlterhelt, menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye az akár már 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség.
Milyen tünetekre figyeljünk?
A mellkasi szorítás a szív-érrendszeri zavarok egyértelmű jelzése. Van még néhány tünet, mely esetén szintén szükséges a kardiológiai vizsgálat és kezelés. Ilyen például a mellkasi fájdalom, az erős szívdobogás, repkedő érzés a szívtájon, jelentősen csökkenő terhelhetőség, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás.
![](https://paramedica.hu/wp-content/uploads/2023/04/PM2304_kep_43.jpg)
A szív-érrendszer nem megfelelő működésére néhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, melyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal.
Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgáláson, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat.
Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Fontos tudnunk, hogy az alvási apnoé növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is.
Nemcsak az lehet figyelmeztető jel, ha konkrétan ébren vagyunk éjszaka, de az is, ha éjjel szorongunk, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, nem tudjuk elengedni a zavaró gondolatokat. Az alvászavarok következményeként napközben kevésbé tudunk koncentrálni, azaz szellemi teljesítményünk jelentősen romlik. Emellett ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, általános teljesítőképességünk is romlik.
Mindenképp ajánlatos szakemberhez fordulni, ha szorongást, teljesítmény- vagy akár libidócsökkenést tapasztal magán valaki, mert ezek a tünetek azt is jelezhetik, hogy a stressz, a feszített tempó a szív-érrendszer egészségét is veszélyezteti.
Akut fáradtság
Kiváltója lehet például a stressz, az alváshiány, az elégtelen folyadékfogyasztás vagy a helytelen étrend is. Lehet alkohol, nikotin és koffein mellékhatása is: ha stresszoldóként napközben gyakran rágyújt, kávéval tartja magát ébren, este pedig alkohollal oldja a napi feszültséget – szervezete idővel komoly energiahiánnyal jelzi, hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.
![](https://paramedica.hu/wp-content/uploads/2023/04/PM2304_kep_42.jpg)
Krónikus fáradtság
Olyan általános tünet, amelyet sokan „megszoknak”, nem vesznek elég komolyan, pedig különösen nőknél gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
Amennyiben a krónikus fáradtság több hónapig fennáll, hátterében többnyire valamilyen betegség – például depresszió, autoimmun betegség, vashiány, vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, vese-, máj- vagy szívbetegség lehet, melyeket kezelni kell, mivel pusztán az életmódbeli tényezők itt már kevésnek bizonyulnak.
A kardiológiai kivizsgálás és kezelés a stresszes, túlfeszített, menedzser típusú életmódot élő nők és férfiak esetében a munka- és teljesítőképesség megtartását helyezi előtérbe. Így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra és gyógyszerekre épül. Az életmódorvoslás eszközeivel – mozgás-, táplálkozás- és mentális terápiával – ugyanis megállíthatók a kóros folyamatok és a munkaképesség is visszanyerhető.
Dr. Vaskó Péter
kardiológus szakorvos
Budai Kardioközpont