A hétköznapjait szorongásban töltő ember a megfigyelések szerint sűrűbben betegszik meg, mert ez az állapot az immunrendszerét is legyengíti. Ha ez a helyzet 6 hónapnál tovább tart, akkor generalizált szorongásos zavar gyanúja áll fenn, ami komoly egészségkárosodással járhat, ezért mindenképp orvosi kezelést igényel.
Állandó készenlét és „merevség”
A stressz esetenként hasznos is lehet, amikor veszélyhelyzetekben a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám ha huzamosabb időn át jelentkezik, a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül. Ez negatívan befolyásolja nemcsak az immunrendszer működését, de az idegrendszert és többek között a hormonok megfelelő termelődését is. A folytonos feszültség eredménye a testi és lelki értelemben egyaránt jelentkező fokozott merevség, izomfájdalmak, esetenként a gyakoribb fejfájás is.
Rossz minőségű alvás
Az alváshiány is vezethet szorongáshoz, ingerlékenységhez, energiahiányhoz, a gyengült immunvédekezés miatt pedig gyakoribbá váló fertőzésekhez.
Vérszegénység
Főként nőknél fordul elő, hogy kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek, sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Ilyenkor jellegzetes tünet a sápadt arc, a fáradékonyság, az összpontosítási problémák, illetve a fertőzésekkel szembeni gyengült védekezés. Ilyen esetekben szükséges a vizsgálatokat követő vaspótlás.
Immunbetegségek a háttérben?
Az autoimmun betegségek legyengítik az immunrendszert, emiatt gyakrabban kaphatunk el különböző fertőzéseket és a felépülés is hosszabb lehet. Ilyen hatást válthat ki például a lupusz, a sokízületi gyulladás vagy az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás. Ezek tünetei ugyan szerteágazók lehetnek, ám ha hosszabb ideje fáradtsággal, álmatlansággal, fokozott fertőzéshajlammal küzdünk, akkor érdemes immunológiai okokat is keresni a háttérben.
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus főorvos
Immunközpont
