Felmérések szerint a lakosság közel 80%-a éli hétköznapjait valamilyen feszültséggel. Ilyen lehet például az erőnket, teljesítőképességünket meghaladó vagy túl monoton, unalmas, értelmetlen munka. Ugyanakkor a tétlenség, a negatív önkép, a hirtelen változások, a veszélyhelyzetek, melyek bizonytalanságot szülnek vagy a problémás emberi kapcsolatok, csalódások, veszteségek szintén számtalan okot szolgáltatnak az idegeskedésre, szorongásra.
Nem csoda, ha egyre többen, egyre gyakrabban érzik magukat lehangoltnak, semmihez nincs kedvük és energiájuk.
A stressz ugyanakkor egyénenként eltérően hat ránk. Vannak, akiknél a fizikai tünetek szembetűnőbbek, másoknál inkább a mentális feszültség dominál. Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül.
▶ Motiváció hiánya – Jellemző érzelmi tünet az általános rossz hangulat, érdektelenség. Az érintettek befelé fordulóvá válnak, akár a családjukat is elhanyagolhatják. Kérjük szakember segítségét, ha nem sikerül „önerőből” kijutni ebből a lefelé tartó spirálból, ami depresszióhoz is vezethet!
▶ Alvászavarok – A kezeletlen stressz megakadályozza az elalváshoz szükséges nyugalmi állapot és ellazulás létrejöttét. Ilyen körülmények között gyakrabban álmodunk rosszat, és álmunkban is legtöbbször csalódottnak, szomorúnak érezzük magunkat.
▶ Fejfájás – Ez a leggyakoribb fizikai stressztünet, de krónikus esetben gyakori a migrénes fejfájás is, melyre kevésbé hatnak a fájdalomcsillapítók, inkább a pihenés és a relaxáció enyhíti.
▶ Túlzott izzadás – A szervezet hőszabályozását a szimpatikus idegrendszer irányítja. A hiperhidrózis hátterében gyakran stressz, félelem, izgalom áll.Ilyen esetekben az oki terápia a kiváltó tényező (például a stressz) enyhítése,levezetése.
▶ Emésztési panaszok – Az agynak közvetlen hatása vana gyomor és a bél működésére, így a stressz, a szorongás közvetlenül hat e területekre, például fokozódik a gyomorsav termelése, ami gyomorégés, hányinger kialakulásához vezethet.
▶ Étkezési változások – Ismerjük a stresszevés fogalmát, amikor valaki a feszültségét folyamatos vagy gyakori evéssel, rágcsálással, nassolással vezeti le, és emiatt hízik. Akinek viszont a feszültségtől „összeszűkül a gyomra”, az képtelen egyetlen falatot is lenyelni, így a stressztől fogyni szokott.
▶ Hajhullás – Stresszes időszakban, amikor a szervezet legyengül, sokan tapasztalnak hajhullást. A hajszálak elvékonyodnak, akár le is töredezhetnek. Ilyen esetekben fordítsunk nagyobb gondot a napi vitaminbevitelre, amivel hajunkat is táplálni tudjuk.
A stressztünetek egy másik osztályozásaa fizikai tünetek közé sorolja például a derék- és hátfájást; a viselkedésbeli tünetekhez egyebek mellett a kényszeres rágógumizást és az éjszakai fogcsikorgatást; az érzelmi tünetekhez a túlzott érzékenységet, sírási hajlamot, illetve a dühkitöréseket; a kognitív tünetekhez pediga feledékenységen túl a kreativitás és a humorérzék elvesztését is.
Ahogy negatív érzéseink erősödnek, keresni kezdjük azokat a módszereket, melyekkel csökkenthetjük a feszültséget, változtathatunk a viselkedésünkön, vagy legalább palástolhatjuk problémánkat. A stressz vezérelte viselkedésbeli változások jelzik, hogy segítségre van szükségünk.
A szorongás palástolására választott, egyénenként eltérő módszerek lehetnek például:
- a már említett befelé fordulás, elzárkózás a barátok, ismerősök elől;
- a „kapaszkodóként” végzett ismétlődő tevékenységek;
- a már említett kényszeres táplálkozás, nassolás, rágcsálás;
- a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, egyéb szerhasználat.
Bármilyen is az életvitelünk, óhatatlanul szembesülünk olyan helyzetekkel, melyek stresszt váltanak ki. Tudjuk, hogy a modern medicina eszközei – a gyógyszerek és a sebészeti eljárások – a stresszt és annak káros hatásait sajnos nem gyógyítják.
A megoldást elsősorban az önmagunkkal való törődés jelentené: a számunkra megfelelő relaxációs technikák megtanulása és alkalmazása.
E technikák célja, hogy a stressz következményeivel ellentétesen ható relaxációs választ váltsanak ki, pl. lassuljon a pulzus és a légzés, csökkenjen a vérnyomás.Ezáltal megváltozik egyes hormonok – például az adrenalin, noradrenalin és kortizol – szintje, változnak bizonyos agyi folyamatok is, és ettől megnyugszunk.
Szintén pozitívan hatnaka természetes, gyógynövény alapú készítmények, a mértéktartó, egészséges táplálkozás, a rendszeres, stresszoldást szolgáló testmozgás, illetve mindenkinek a saját hitrendszere, melyben hinni, bízni és kapaszkodni tud.
Forrás: ParaMedica EgészségMagazin
