A klimax hosszú évekig is elhúzódhat: először a progeszteron szintje csökken, majd az ösztrogén mennyisége csappan meg. E hormonok nagyban összefüggenek a szénhidrát-anyagcserével, ráadásul a menopauza okozta tünetek könnyen összekeverhetők a hipoglikémia jeleivel.
▶︎ A fáradtság és a hüvelyszárazság betudható a klimaxnak, de az alacsony vércukorszintnek is.
▶︎ A gyakori fertőzések utalhatnak a csökkenő ösztrogénszintre, de a megemelkedett glükózmennyiségre is.
A progeszteron és az ösztrogén hormonok nagyban befolyásolják azt, hogy miként reagálnak a sejtek az inzulinra. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a jól beállított vércukorszint klimax idején – a hormonváltozás miatt – elkezd ingadozni.
Ráadásul a menopauza idején gyakori súlygyarapodás, a növekvő zsírréteg szintén negatívan hat a szénhidrát-anyagcserére.
Ebben az időszakban jellemzően gyakoribbá válnak:
- a vércukorszint-ingadozások,
- a fáradtság és alvászavar,
- a hangulatingadozások,
- a szexuális problémák,
- a különféle fertőzések.
Emellett fontos tudnunk, hogy a diabétesz és a klimax együttesen még inkább növelik az olyan súlyos szövődmények rizikóját, mint például az érelmeszesedés, a trombózis, illetve a csontritkulás.
Amikor tehát belép a cukorbeteg a változókorba, szükségessé válhat a gyakoribb vércukorszint-ellenőrzés, illetve az alkalmazott terápia módosítása is. Emellett érdemes egyes életmódbeli tényezőkre – így a táplálkozásra és a testmozgásra – jobban odafigyelni a felesleges és veszélyes súlygyarapodás megelőzése érdekében is.
Dr. Porochnavecz Marietta
belgyógyász, diabetológus szakorvos
cukorbetegkozpont.hu