A ’90-es évek elején mért statisztikai adatokhoz képest az arány mintegy 30 év alatt megkétszereződött, így a mai középkorúak kockázata 25 év múlva eléri a 30%-ot. A szakirodalomban úgy becsülik a leggyakoribb demenciatípus, az Alzheimer előfordulási gyakoriságát, hogy húszévente megduplázódik.
Tipikus történet: az idős demens ember magáról és környezetéről mit sem tudva, élete utolsó 10-15 évét ágyban fekve, csukott szemmel vagy a plafont bámulva tölti. Hiába él a mai ember 80-90 évet, ha már 70-75 éves korától élőhalott.
Az életmód okozta betegségeket csak életmódváltással lehet megelőzni vagy visszafordítani. Így az Alzheimer esetében a kockázatot nem is annyira a gének, sokkal inkább az életmód jelenti.
Emellett kutatási eredmények bizonyítják, hogy a különféle vitaminok és ásványi anyagok pótlásával csökkenthető a demencia kockázata, illetve lassítható az állapotromlás. A magas homociszteinszint, ami folát és B12-vitaminok hiányában lép fel, károsítja az érfalat, gyulladást idéz elő. Több vizsgálat megerősítette, hogy a magas homociszteinszint kétszeres kockázatot jelentett Alzheimer-betegségre. Egy újabb kutatásban antioxidáns E-vitaminnal (napi 2000 NE alfa-tokoferollal) évi 20%-kal sikerült lassítani az Alzheimer-tünetek romlását.
Mozgás és demencia
A testmozgás pozitív hatásaival kapcsolatban általános vélekedés, hogy serkenti a vérkeringést, javítja az agy oxigénellátását, ezáltal pedig élénkít és javítja a hangulatot. Az izommozgás több száz millió éves evolúciójától azonban ennél sokkal komplexebb hatásokat várhatunk el.
Az izommozgás, különösen a lábizomrostok összehúzódása következtében megemelkedik a gyulladáscsökkentő interleukinok szintje, ez magyarázza, hogy a depressziót – mint a szervezetszintű gyulladásra adott agyi reakciót – a lábmozgást igénylő sportokkal sikeresen lehet gyógyítani.
Tudva, hogy a gyulladás és az inzulinrezisztencia fontos szerepet játszik a memóriaproblémák kialakulásában, a sport pozitívan hat a demenciákra. Ezt vizsgálatok igazolták.
Az agy energiaháztartása
Az agyban a neuronok nem annyira cukrot, mint inkább laktátot, azaz a tejsavat használnak elsődleges energiaforrásként. Intenzív sport esetén az izomsejtek nagy mennyiségben termelnek tejsavat. Vizsgálatok igazolták, hogy tanulás után végzett sportaktivitás jelentősen javítja a tanultak memorizálását, mivel a memória működéséhez tejsav szükséges. Így a rendszeresen intenzív sportot űző idősek védettebbek az Alzheimer-betegséggel szemben, de ebbe a sport gyulladáscsökkentő hatása is erősen belejátszik.
A felmérések szerint az Alzheimer-betegek 80%-ánál cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia áll fenn. A mesterségesen az agyba juttatott inzulin átmenetileg javítja az emlékezeti folyamatokat. Az agyi inzulinrezisztenciához hozzájárulhat az elhízás során kialakult szervezetszintű gyulladás is – így a gyulladás gátlása átmeneti memóriajavulást eredményez.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
Források és a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
