Elsődleges célunk a serdülés, a felnőtté válás során (18–30 éves korig) a lehető legnagyobb csonttömeg – ún. csúcs-csonttömeg – kialakítása. Minél nagyobb csúcs-csonttömeget sikerül felépíteni ebben az életszakaszban, annál jobban viseli a csont az ásványi anyagok csökkenését idősebb korban. A csontokat jelentősen terhelő izommunka, a rendszeres, és a közepesnél nagyobb intenzitású mozgás szükséges ahhoz, hogy a csont szerkezete és tömege eléggé erős maradjon.
A csonttömeg növelésére legalkalmasabb sportágak azok, amelyek a gerinc, és egyben az egész test tengelyirányú terhelését eredményezik, tehát a gravitáció ellenében végzett ugrásokkal, zökkenésekkel járnak. Ilyen például az atlétika, futás, futball, labdajátékok, a tánc, tenisz, síelés és az aerobik is. Ezeket természetesen a még egészséges csontozattal rendelkezők számára javasoljuk!
Mit tehetünk, ha már kialakult a csontritkulás? Semmi esetre sem álljunk neki az évekkel, évtizedekkel ezelőtt megtanult torna vagy más gimnasztika végzésének! A csontritkulásos torna speciális szempontok alapján összeállított gyakorlatsor, melyet csakis gyógytornász szaktanácsa alapján, előzetes betanítás után végezhetünk hatásosan és biztonságosan. Helytelen gyakorlatok végzésével többet árthatunk, fokozhatjuk a kóros elváltozásokat, sőt akár csonttörést is előidézhetünk.
Egészen más a feladatunk közvetlenül csigolya-összeroppanás, combnyaktörés vagy egyéb törések utáni rehabilitációban, mint hónapokkal, évekkel később a krónikus stádium időszakában.
Akut szakban – a jelentős fájdalom miatt – eleinte a nyugalomba helyezés a legfontosabb. Ám a fektetés csak a lehető legrövidebb ideig történhet, hiszen a mozgáshiány még tovább fokozza a csontritkulást. Megtanítjuk a mindennapi mozgások, helyzetváltoztatások legkönnyebb és fájdalommentes kivitelezését. Ebben a stádiumban – fájdalomcsillapító és tehermentesítő hatása miatt – igen jól alkalmazható a víz alatti torna.
Az akut panaszok általában 3–6 hét alatt megszűnnek, a heveny fájdalmak csökkennek, az állapot stabilizálódik.
Krónikus szakban a gerinc statikai változásai következtében főleg a hátizomzat fáradékonysága, és az ebből adódó tartós fájdalom okoz tünetet. A gyógytorna célja, hogy megakadályozzuk a gerinc-deformitások további romlását. Megerősítjük a gyengült has-, hát-, far- és combizmokat, nyújtjuk a zsugorodott mell- és légző-izmokat. Sok légző-gyakorlatot iktatunk a programba a rossz testtartás miatt beszűkült légző-mozgások fokozása érdekében.
Külön figyelmet igényel a tartásjavítás, melynek gyakorlatait – az önkorrekció elősegítése érdekében – tükör előtt végezzük.
A gyakori elesések, az ebből adódó törések megelőzésére javítjuk a mozgás-koordinációt, az egyensúlyt, fejlesztjük az ügyességet. A gyakorlatokat naponta végezzük, mindig lassan tornázzunk, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat! Kerüljük a törzs előre hajlását, törzsfordítást, a fej emelésével indított hasizom-gyakorlatokat, az ugrálást! Hason fekvő gyakorlatoknál tegyünk egy puha párnát a mellkas alá, vagy két tenyerünkkel védjük bordáinkat a nyomódástól.
Kiegészítésként napi 30 perces séta, gyors gyaloglás vagy szobabiciklizés ugyancsak jótékony hatású. Tovább javíthatjuk életminőségünket mindennapi tevékenységünk átszervezésével, valamint otthoni környezetünk biztonságosabbá, balesetmentessé tételével.
Varga Terézia
gyógytornász (Hévíz)
T.: 06-30/530-7639