Évente Magyarországról százezrek utaznak mediterrán országokba, és ugyancsak több mint százezer ember látogat el valamilyen egzotikus országba, ám közülük az adatok szerint mindössze nyolc-tízezren fordulnak előzetesen orvoshoz tanácsért és védőoltásért. Az utazók 10%-a meg is betegszik az utazás alatt, 1-2%-uk kórházi kezelésre szorul, és sajnos százezer utazóból egyvalaki meghal valamilyen utazási betegségben.
Kiemelkedően fontos, hogy főként az egzotikus, trópusi országokba utazók indulás előtt legalább egy hónappal forduljanak háziorvosukhoz, vagy látogassanak el valamelyik oltóközpontba, és tájékozódjanak a cél-országban előforduló betegségekről, azok megelőzési módjairól. A trópusi országokban, főként Közép-Afrikában számolni kell a hepatitis A és B, a malária, hastífusz, sárgaláz és a gennyes agyhártyagyulladás okozta megbetegedéssel, sőt ezeken a helyeken még nem tűnt el a kolera sem. A rossz higiénés körülmények miatt a csapvízzel még fogat sem ajánlott mosni.
A világ populációjának 40%-a malária-fertőzéssel veszélyeztetett területen él. Évente mintegy 500 millió ember betegszik meg, és 2,7 millióan halnak meg ebben a betegségben. A legtöbb fertőzést a Szahara alatti területről jelentik, de a betegség előfordul Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is. Utazóknál előfordul, hogy hazatérésük után akár évekkel jelentkeznek a malária tünetei, amikor már nem is gyanakszanak rá. A malária elleni védekezés egyrészt mechanikai úton, azaz hosszú ujjú ruházattal, szúnyogriasztó krémmel, éjszakára pedig moszkitóhálóval oldható meg, másrészt a megfelelő gyógyszer kiválasztásával, melynél a napozást, az alkoholfogyasztást, esetleg a parazitáknak a készítménnyel szemben már kialakult rezisztenciáját is figyelembe kell venni.
Az Egészségügyi Világszervezet az egyik legkomolyabb, az egész világot érintő betegségnek tartja a hepatitis B fertőzést. Becslései szerint mintegy kétmilliárd embert fertőzött meg ez a vírus (összehasonlításként a HIV/AIDS fertőzés 40 millió embert érint). A fertőzés több mint 350 millió betegnél már krónikussá vált, ami májzsugorhoz, illetve májrákhoz vezethet. Évente egymillió ember hal meg hepatitis B okozta májrákban és májzsugorban. A szexuális úton, testnedvekkel és vérrel terjedő hepatitis B okozta betegség ellen a legjobb védekezés a megelőzés. Hazánkban 1999 óta a 18 évnél fiatalabbak körében kötelező a hepatitis B elleni védőoltás. Az aktív szexuális életet élő felnőtt korosztály (22-50 év között) azonban nem védett! A három hepatitis B oltás felvétele számukra is életre szóló védettséget nyújthat.
A hepatitis A fertőzés a széklet útján terjed, így megbetegedhetünk csapvíztől, szennyezett vízből készült italoktól és jégtől, illetve olyan ételektől, amelyek érintkeztek a fertőzött személyekkel. A hepatitis A rendkívül gyorsan terjed, és a betegeket hetekig kórházhoz köti. A hepatitis A és B elleni, vagy a kombinált védőoltásokkal több évtizedre szóló védettség érhető el.
A hepatitis A fertőzéshez hasonló módon terjed a hastífusz baktériuma, amely a rossz higiénés körülményekkel rendelkező, így a trópusi országok egy részében is gyakori. Évente kb. 22 millió megbetegedés fordul elő a világon, amelyből közel 200.000-en meghalnak. A hastífusz elleni védőoltással 3 évre szóló védettség biztosítható.
A rendkívül könnyen, cseppfertőzéssel terjedő gennyes agyhártyagyulladás ugyancsak komoly járványokat és sajnos számos halálesetet okoz világszerte. A baktériuma felbukkanhat bármely melegebb, trópusi országban, így Ázsiában, az Indonéz-szigetvilágban, de akadnak megbetegedések például az USA területén is. A legveszélyesebb zóna Afrikában Kenya, Tanzánia és Etiópia vidéke. Itt a kilencvenes években 250.000 embert fertőzött meg a járvány, és 25.000-en haltak meg. Védőoltása legalább 5 évre nyújt védelmet, míg az utolsóként megemlített sárgaláz elleni oltás 10 éves védettséget jelent. További hasznos egészségügyi információt olvashatnak minden országról a www.utazaselott.hu weboldalon.
Glázer Szilvia
humantelex.hu
