A probléma egyik megközelítése a hiányállapot, melyet az év adott szakaszaiban a vitaminok és ásványi anyagok szervezetünkből való kiürülése eredményez, a másik a hormonális változások, valamint az alvási nehézségek okozta permanens fáradtság.
Szervezetünk vitamin- és ásványi anyag bevitele éves szinten közel sem állandó. A nyári időszakban fogyasztott hazai friss gyümölcsök és zöldségek útján képzett tartalékok október végére teljesen kiürülnek. Többek között ennek tudható be az az őszi-téli fásultsághullám, amelyet oly sokan ismerünk.
A téma kapcsán a másik fontos szempont: szervezetünk évszakváltozásokhoz köthetően ingadozó hormontermelése. Fáradtságérzetünk szempontjából két hormont érdemes megemlítenünk: a melatonint, amelyet „alvási hormonnak” is neveznek, valamint a szerotonint, amely a „boldogsághormon” becenevet kapta. A téli hónapok beköszöntével csökken a hazánkat érő napfény mennyisége, így emelkedik a szervezet melatonintermelése, és ezzel együtt alvásigényünk is növekszik. A tavaszi időszakban pedig a napsütéses órák számának növekedése miatt a melatonin szorul háttérbe, és a szerotonin fog nagyobb szerepet kapni.
Ezek a szezonális átállások meglehetősen energiaigényes folyamatok, és a már említett vitaminhiánnyal ötvözve, jelentős próbatétel elé állítják szervezetünket. Az alvás-ébrenlét bioritmusának felborulása jellemző tünetként levertséget, örömtelenséget, súlyosabb esetben depressziót eredményez. Így könnyen kerülhetünk nemkívánatos körforgásba: az elégtelen alvás okozta rossz közérzet a későbbiekben álmatlanságot idézhet elő, és innentől a folyamat spirálszerűen gyűrűzik tovább.
Az összetett probléma megoldása ugyancsak több irányból közelíthető meg.
Egyrészt kulcsfontosságú a szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok folyamatos, semmiképp sem szezonális pótlása. Érdemes kiemelnünk – a teljesség igénye nélkül – a C- és D-vitamint, a magnéziumot, illetve a cinket.
Másrészt a permanens fáradtság leküzdéséhez elengedhetetlen a megfelelő alvás és relaxáció – mint regenerációs folyamat – biztosítása. Sokak számára azonban az „alvás” és a „feltöltődés” nem összefüggő fogalmak, mivel pihenésünket számos egészségügyi, környezeti és pszichikai szempont, például stressz, szorongás zavarja a hétköznapok során.
A probléma megoldásához a „természet kínálatát” felvonultató népi gyógyászat mellett néhány növényi összetevő már tudományos kutatások tárgyává vált. 2015-ben például egy brazil kutatócsoport a citromfű (Cymbopogon citratus) aromájának stresszoldó potenciálját vizsgálta szorongásos helyzeteknek kitett önkénteseken. Megállapították, hogy a citromfűkivonattal kezelt önkéntesek szorongása kevéssel a bevitelt követően jelentősen csökkent a kontrollcsoportéhoz képest,1 s a kutatók tervbe vettek további vizsgálatokat is.
A komlót (Humulus lupulus L.) a természetgyógyászatban régóta használják szorongásos panaszok esetén. Hatása tudományos berkekben is felkeltette az érdeklődést. Egy görög kutatócsoport randomizált, placebo-kontrollos, kettős vak, keresztezett kísérletben depressziós, szorongásos panaszokkal küzdő fiatal felnőtteket vizsgált.2 A kutatók megállapították, hogy a száraz komlókivonatot fogyasztó résztvevők tünetei jelentős mértékben enyhültek a 4 hetes vizsgálati periódus alatt.
Az L-triptofán egyike azoknak az esszenciális aminosavaknak, melyeket az emberi szervezet nem képes szintetizálni, így azokat kívülről kell bevinnünk táplálkozásunk során.3 Az L-triptofán a természetes alvást szabályozó hormonok, a szerotonin és a melatonin előanyaga, ezért újabban táplálék-kiegészítőként is fogyasztják alvászavarok, depresszió, pánikbetegség esetén.
Szabó László
hatóanyag-szakértő
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26366471/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28742505/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2908021/
