Az anyatermészet néha vicces formában juttatja tudomásunkra titkait. Az emlősállatok szíve például nagyjából ugyanannyiszor dobban meg életük során, kb. egymilliárdszor . Percenkénti 550-es pulzusszámmal az egér 2-2,5 év alatt használja fel ezt a keretet, míg – másik végletként – a bálna percenkénti 30-35 nyugodt szívveréssel kb. 30 évig él. Az adatokból következően, a halál akkor áll be, amikor a kardiovaszkuláris rendszer egy fontos összetevője elhasználódik, az egymilliárdadik szívverés bekövetkeztének ideje körül. Ezzel függhet össze az a tény, hogy az öregkori szív-érrendszeri betegségek – pl. sztrók, szívroham – világszerte a legfőbb halálhoz vezető okok.
Mindössze két emlősnek van a megszokott egymilliárdtól eltérő pulzusszáma:
● Egyik az ember, akinek kb. 2,5 milliárdszor ver a szíve, percenként átlagosan 60-70-szer, 80 év alatt.
● A másik a csupasz földikutya, az Afrikában honos, odúban élő kis rágcsáló, a leghosszabb életű rágcsáló a Földön. Szíve kb. 3,6 milliárdszor dobban percenkénti 220-as pulzusszámmal, így több mint 30 évig él. Ennek az egyedülálló lénynek késő öreg koráig nincs hanyatlás egyetlen testi funkciójában sem, elhalálozási kockázata élete során stabil, azaz öregedése során sem növekszik. A tudományos szakirodalom ezt „sikeres öregedésként” írja le.
A földikutya leggyakrabban más földikutyák harapása által okozott sérülésben pusztul el, nem pedig a lassú élettani hanyatlás vagy egy súlyos betegség végső fázisában.
Az emberi lények ezzel szemben életük 3. évtizedétől kezdődően testi működésük fokozatos hanyatlását tapasztalják, halálozási kockázatuk pedig a korral együtt folyamatosan emelkedik.
Az anyatermészet „természetes kísérletek” útján is megosztja titkait. A tudomány azonban csak akkor halad előre igazán, amikor e jelenségek okát meg tudja magyarázni. Az a megfigyelés például, hogy a szarvasmarhák gyakran elvéreznek, miután penészes takarmányt esznek, az alvadásgátló Warfarin nevű gyógyszer felfedezéséhez vezetett.
Tudományos szemszögből a földikutya a természet egy kísérlete, mely azt mutatja be, hogy a testi hanyatlás késleltethető és az élettartam meghosszabbítható. A feladat előttünk áll: ismerjük fel a döntő különbséget a csupasz földikutya és a többi emlős között!
A csupasz földikutya kardiovaszkuláris rendszerének egyedi tulajdonsága, hogy artériái nem veszítik el rugalmasságukat a korral, nem merevednek meg, nem meszesednek el.
Az elhasználódás, a kopás legsúlyosabban az aorta működését érinti. Ezen a rendkívül vastag főütőéren keresztül pumpálja a szív az összes vért a szervezet felé. Az aorta rugalmassága lelassítja a szív által hajtott vér sebességét azáltal, hogy kitágul, amikor a szív egy adag vért kipumpál. Ha nem képes kitágulni, akkor a rendellenes véráramlás hatására rögök alakulnak ki, ún. atheroszklerotikus plakkok kezdenek lerakódni az erekben. Amikor ezek a rögök elzárják a vér útját az agy vagy a szív felé, szívrohamot, illetve sztrókot okoznak.
Az aorta rugalmassága így akadályozza meg a kardiovaszkuláris betegségeket. Ám, mint minden más anyagnál, az ismétlődő nyúlás, feszülés hatására a szövetek kifáradnak, végül töredeznek, az aorta merevvé válik. Az erek rugalmasságának fontos összetevő fehérjéje, az elasztin az emberi növekedés lezárulta után már nem termelődik, így az aorta egyre keményebbé válik, molekulái töredeznek, merevségét tovább fokozza a kalciumlerakódás és az érfal gyulladása is.
Kutatások azt bizonyítják, hogy már 23 éves korban észlelhetők a csökkent aortaműködés legkorábbi tünetei. Ez tekinthető az öregedési folyamat kezdetének.
Az aorta merevségének foka megfeleltethető a halálozási kockázatnak, nemcsak a kardiovaszkuláris betegségek, hanem valamennyi betegség okozta halálozás esetében. Ennek oka, hogy az aorta merevsége csökkenti a minden egyes szívdobbanásnál átpumpált vér mennyiségét éppúgy, ahogy ugyanazzal a nyomással egy merev gumicsőbe is kevesebb levegőt lehet pumpálni, mint egy léggömbbe. Az aorta falának ellenállása miatt a szív egyre jobban erőlködik, a bal kamra fala megvastagszik és meggyengül. A gyengült szívteljesítmény hatására csökken az oxigén, a glukóz és minden más tápanyag szállítása a szervezetben, így romlanak a testi funkciók és a szervezet sérülésből való felépülésének képessége is. A véráramlás határozza meg, mennyi energiát képes termelni egy izom – például a szív –, milyen alaposan tudják tisztítani a vért a vesék és mennyi energiát képes kibocsátani a máj.
A lassú meszesedés és a szívteljesítmény csökkenése vezet alapvetően az öregedés folyamatához. A kardiovaszkuláris rendszer elhasználódott egysége, az aorta szab határt az élettartamnak.
Az arcbőr rugalmasságának elvesztése okozza a gravitáció kérlelhetetlen törvényének bekövetkezését: a petyhüdt megereszkedést. A facelift célja a megnyúlt arcbőr helyreállítása. Egy idős ember megjelenése, az hogy mennyire ráncos, a megnövekedett szívhalálozási kockázat jelzője is lehet, mivel mindkettő a szövetek rugalmasságának elvesztéséről szól: előbbi a bőr, utóbbi az aorta és az erek kapcsán.
1921-ben Sir William Osler, talán minden idők legnagyobb belgyógyásza az alábbiakat írta: „A hosszú élet titka vaszkuláris kérdés, jól kifejezi ezt a mondás: ‘az ember annyi idős, amennyi idősek az erei’. A halál a legtöbb ember számára főként ezen a kapun keresztül érkezik meg. Az arterioszklerózis többnyire az erek rossz használatából fakad.” Dr. Osler jövőbelátó gondolatokat fogalmazott meg, hiszen a szívroham és a sztrók abban az időben még igen ritka volt, csak a 20. század közepétől váltak a fő halálokká.
Az egészséges életmód, a helyes étrend, a K2 -vitamin pótlása, a testedzés, a jó alvás, a megfelelő folyadékfogyasztás, a dohányzás mellőzése és a mértékletes alkoholfogyasztás elfogadottan hozzájárulnak a hosszú, egészséges élethez.
A magas vérnyomás és a vele összefüggő egészségügyi problémák – az elhízás, dohányzás, K2 -vitaminhiány és a túlzott alkoholfogyasztás – megkeményítik az aortát, s ez alig visszafordítható folyamat még vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel is. Javíthatja az állapotot a nagy dózisban szedett K2 -vitamin és a csökkentett szénhidrát tartalmú táplálkozás.
Szintén gyorsítja az öregedési folyamatot, ha valaki túl korán kimeríti a „ráosztott” szívverésmennyiséget. A szívverés ritmusának hosszú időn át tartó emelése – például állandó, túlzott fizikai megterheléssel – idő előtt tönkreteszi az aortát és csökkenti az élettartamot.
Ha grafikonnal akarjuk ábrázolni a fizikai terhelés mennyisége és a halálozási kockázat görbéjét, egy U-alakú görbét kapunk. Az egyik végén találjuk az ülő foglalkozású életmódot, ami megemeli a nyugodt szívritmust és növeli az esélyét sok egyéb rendellenesség kialakulásának. A másik végén pedig a túlfeszített sportot űzők, például az ultramaratont futó atléták találhatók.
Amennyiben a testedzés célja az egészség megőrzése és a hosszú élet, minimalizálni kell a nyugalmi pulzusszámot. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az optimális kocogási idő heti 2-3 alkalommal 1-2, 4 óra, lehetőleg lassú ütemben. Az ilyen testedzést végzők tudják leginkább csökkenti a halálozás kockázatát, ők helyezkednek el az U-alakú görbe alján.
2015 óta az Amerikai Szívtársaság, az Európai Magas Vérnyomás Egyesület és az Európai Kardiológiai Társaság felismerték, hogy az ütőér merevségének mérése egyedülálló, a vérnyomástól, a testsúlytól vagy más kockázati faktoroktól független fokmérője a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának.
A genetika és a családtörténet után tehát az aorta meszesedés mértéke a második legerősebb meghatározó tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulása és az öregedés tekintetében.
A fiziológiai (biológiai) kor jelzőjeként az artériás elmeszesedés mértéke sokkal fontosabb mutató lenne a kockázatok felbecsülésében, mint a kronológiai kor. Ennek megértése hatékonyan befolyásolná életmódbeli döntéseinket, különösen a testedzés vagy az étrend-kiegészítők (K2 – és D-vitaminok) szedésének vagy nem szedésének (kalciumpótlás) tekintetében.
Forrás: Gregory Sloop – The Vascular Elasticity Theory of Aging,
ford. Váradi Judit, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
