Mozgásterápia

Napjainkban sokan kényelem vagy időhiány miatt teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Ideje nekik is mielőbb aktivizálni magunkat!

Sokan úgy gondolják, teljesen természetes, hogy az idősek csoszognak, hajlott háttal járnak, nem tudnak felegyenesedni, kezüket a magasba emelni, a földre lehajolni, esetleg leguggolni. Tényleg igazuk van ebben?

Testünk minden ízülete egy kifinomult mérnöki alkotás. Ízületek nélkül testünk csaknem merev, mozdulatlan lenne. A legtöbb ízület szabadon mozgatható, felületük porccal borított, melyet az ízületi folyadék táplál. A porcok egyik legfontosabb alkotóeleme (67%-ban) a kollagén, mely anyagával hálószerűen védelmezi és táplálja azokat. Idővel – a kollagéntermelés csökkenésével – romlik a porcok rugalmassága, emiatt egyre nehezebb lesz mozogni, szaladni, ugrálni.

Aki napjai nagy részét irodában ülve tölti, annak egészsége megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testedzés. Ahogy a monitor előtt töltött napok, hetek, évek derék-, hát- és nyakfájdalommal járhatnak, úgy sport közben is keletkezhet fájdalom, egyrészt a nagy intenzitású testedzés, másrészt az esetleges rossz mozdulatok eredményeként. Igenis, van tehát különbség a „jó” és a „rossz” fájdalom között!

Sok negyvenes páciens késlekedik térdproblémái kezeltetésével, mert nem hiszi el, hogy ebben az életkorban érintheti őt a porckopás. A már szinte népbetegségnek számító osteoarthritis azonban az utóbbi évek tendenciája szerint, egyre fiatalabb korban jelentkezik.

Egy nap mindenkinek 24 órából áll, azoknak is, akik nagyon elfoglaltak, egyszerre sok helyen kell teljesíteniük, akik a család, a gyerekek mellett felelős munkát végeznek, ráadásul egészségük, kondíciójuk vagy alakjuk megőrzése érdekében még sportolnak is. Hogyan juthat minderre idő, figyelem és elegendő energia?

A tavaszi napsütés még azokat is szabadtéri sportra csábítja, akik a hideg téli időszakot inaktívan töltötték. Nem mindegy azonban, hogy a tavaszi hónapokban csak fokozzuk a rendszeresen végzett edzés intenzitását vagy hirtelen elhatározással, előzmények nélkül terheljük le szervezetünket.

40-50 éves kor felett sem kell lemondani a remek fizikai kondícióról, a könnyedebb tréningekről, sőt a komolyabb edzésről sem, hiszen a teljesítmény bármilyen életkorban javítható! Ám ilyenkor előtérbe kell, hogy kerüljön a sportártalmak megelőzése, kezelése, hiszen fő a biztonság!

Nemcsak az idősödés, de életmódunk egyes elemei is ízületi fájdalmakhoz vezethetnek – a hüvelykujjunktól egészen a térdünkig. A megoldáshoz nemcsak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos!

Akik a tél folyamán – kényelem vagy időhiány miatt – teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és jobb hangulatot támogató rendszeres testmozgással, azoknak is már sportcipőt kellene húzniuk. Ideje mielőbb aktivizálni magunkat!

Az ízületek idősödés, illetve fokozott vagy egyoldalú terhelés, esetleg épp a mozgásszegény életmód miatt bekövetkező állapotromlását az orvos által előírt gyógykezelés, illetve mozgásterápia mellett számos természetes hatóanyaggal, vitaminnal, gyógynövénnyel, ásványi anyaggal enyhíthetjük, fékezhetjük. Lássuk, melyek ezek – a teljesség igénye nélkül.

Tapasztalatok szerint a hideg, szeles idő kifejezetten fokozza az ízületi gyulladás tüneteit, így télen a panaszok nagyobb odafigyelést, hatékonyabb kezelést igényelnek.

Hideg vagy meleg? Nedves vagy száraz? Mikor használ a mozgásszervi fájdalmaknál a meleg terápia, és hogyan érdemes alkalmazni azt?

A hideg idő beköszöntével gyakrabban náthásodunk be, és nő a vírusfertőzések kockázata is. Újabb kutatások szerint a rendszeres testmozgás segít e panaszok megelőzésében, ám szakértők figyelmeztetnek, hogy a túl intenzív sport még árthat is, ha már megbetegedtünk.

A korai menopauza duplájára növeli a csontritkulás veszélyét – ezt mutatja egy több évtizeden át végzett svéd kutatás eredménye. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a csontok épségének leghatékonyabb őrzője nem a pihenés, hanem a rendszeresen végzett erősítő edzés.

Egy új kutatás szerint az ízületi gyulladással és krónikus fájdalommal élőknek valóban erősödhetnek a fájdalmaik bizonyos időjárási szituációkban.

Az ízületi kopás (oszteoartrózis, OA) és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) tünetei nagyon hasonlóak, ám fontos a két betegség elkülönítése, mert a két kórkép eltérő terápiát igényel.

A stressz nem csak a feszült tartás miatt vezethet hátfájdalomhoz. A legújabb kutatások szerint összefüggés áll fenn a nagyagy egy része, a stressz és a tartós fájdalom között.

Mivel gerincünk viseli a legnagyobb terhelést, érthető, hogy igen sérülékeny. Nemcsak hát-, derék- és nyaki fájdalmak, hanem a váll, a karok és lábak, sőt akár a mellkasban és hasban jelentkező panaszok, fájdalmak esetén is érdemes a teljes gerincet vizsgálni, hogy nem onnan ered-e a baj. Csak pontos diagnózis birtokában lehet eredményes a gyógyítás.

A sok ülés, a mozgásszegény életmód alapvető változásokat okoz szervezetünkben. Mindez most negatívan hat egészségünkre, de az evolúció több száz év alatt majd kiküszöböli ezt, és – az előrejelzések szerint – ugyan sorvadt, görnyedt és átformálódott testalkattal, megfelelően alkalmazkodva, de túl fogunk élni.

Sokaknál sajnos nem szűnnek meg a nyáron felerősödött visszérpanaszok, a „nehézláb” érzése vagy a visszérgyulladás, ami igen fájdalmas lehet, sőt növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát is. Mit, mikor és hogyan sportolhatnak így az érintettek?

Nem is gondolnánk, mekkora különbséget jelent, hogy kinn a szabadban vagy pedig zárt helyen, például edzőteremben sportolunk – ezt mutatja az Environmental Science and Technology című szaklapban publikált kutatás eredménye.

Ne mondjunk le 40-50 éves kor felett sem a jó fizikai kondícióról, a rendszeres, de kevésbé megerőltető tréningről, főleg ha módunk van ezt szép időben a szabadban, a természetben végezni!

A fürdőruhaszezonra, a nyaralás idejére sokan szeretnék visszanyerni jó formájukat, kondíciójukat, így olyanok is sportolni kezdenek, akik életének eddig nem volt része a testedzés. Mivel ízületeink, izmaink könnyen megsérülhetnek, ha hosszú kihagyás után, hirtelen vágunk bele a testmozgásba, tekintsünk át néhány fontos szabályt!

Az ízületi fájdalom – legyen szó térd-, könyök-, váll-, nyak-, derék- vagy csípőízületről – számtalan ok miatt felléphet, ám leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárás-változás vagy egyszerű megerőltetés áll a hátterében. A teljes passzivitás azonban nem megoldás, hiszen a mozgáshiány jelentősen rontja a keringést – nemcsak az izmokban, de az ízületekben is, sőt önmagában is kiválthatja e panaszokat!

Az ízületi gyulladás a komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jelentősen befolyásolja a betegek életét, akik közül sokan azt hiszik, csak a szteroidok segíthetnek, holott más gyógymódok is eredményesek lehetnek.

Kevesen gondolnak arra, hogy ízületeik állapotát hosszabb távon az étkezéssel is javítani tudják. A szükséges gyógykezelések mellett érdemes kihasználnunk számos gyógynövény, vitamin és ásványi anyag jótékony hatását - talán nem merült még feledésbe az évekkel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendő macskakarom vagy cápaporc sem! Tekintsük át a következő tippeket, s válogassunk köztük igényünk szerint!

Sokak szerint a futás a legjobb sport. Mások úgy vélik, hogy a futás árt az ízületeknek. Vajon ugyanúgy javítja egészségünket és életkilátásainkat, ha a heti sportra szánt időben csak gyalogolunk? Egyáltalán veszítünk-e azzal valamit, ha az egész napos ülőmunka előtt-után nem fárasztjuk magunkat egyikkel sem?

Akár sérülés, akár túlsúly, porckopás vagy egyéb panasz, fájdalom és mozgáskorlátozottság miatt hagytunk fel a testmozgással, nem adhatjuk fel, igyekezzünk fokozatosan, az alábbi tanácsokat betartva visszatérni a rendszeres fizikai aktivitáshoz!

Tavaszodik, így egyre többen pattannak biciklire, húznak futócipőt. De vajon jót tesznek-e ezzel a térdízületüknek, különösen, ha az eleve problémás?