Őszi erdőkóstoló
Ehető vadnövényeink a természetben
Nyár végére és őszre számos erdei bogyó érik, amit nyersen vagy feldolgozva is fogyaszthatunk. Lássuk, melyek ezek!
A bokrokon termő fekete bodzából is gyűjthetünk még ősz elején, ha a madarak meg nem előznek bennünket. Csak lekvárnak megfőzve, magjait kipasszírozva használjuk, mert zöld részei és magja is enyhén mérgező. A zselnicemeggy szintén apró termést érlel, mely a bodzához hasonlóan főzve, passzírozva, mag nélkül felhasználható vegyes lekvárokhoz, almával, szilvával együtt. Kora őszre érik meg, a húsos som sötétpiros termése a délies hegyoldalakon. Télire befőttet, vagy magjait eltávolítva – vadhúsok mellé – fanyar ízű lekvárt készíthetünk belőle.
Őseinket az ősz száraz termésekkel és földalatti gumókkal, hagymákkal is ellátta. Ma már a diófélék kivételével nem igen használjuk ezeket. Egykor, ínséges időkben a bükk termése pirítva fontos lisztpótló volt. A ma már védett vízi növényünk, a sulyom termését ősszel és télen is gyűjtötték, sütve-főzve fogyasztották. A régi pásztorok kedvelt tápláléka volt néhány mocsári növény, például a gyékény és a nád lisztes-kásás állagú földalatti gumója, melyet főzve fogyasztottak. Ma vizeink szennyezettsége miatt kérdéses, hogy ehetőek lesznek-e még valaha ezek a növények.
Dénes Andrea
botanikus, főmuzeológus, Janus Pannonius Múzeum
A témáról bővebben olvashat a http://erdokostolo.blogspot.hu/ oldalon.
