Csökkentsük a gyermekkori nátha szövődményeit!

//

Szülőként sok hétköznapi tevékenységre megtanítjuk gyermekünket: ilyen például a cipőfűzés, az evőeszközök használata, vagy a helyes kézmosás. Épp ilyen fontos dolog a gyermekek körében nem igazán „népszerű” orrfújás is, amivel jelentősen csökkenthetők az őszi-téli időszakban gyakori betegségek szövődményei.

Csökkentsük a gyermekkori nátha szövődményeit!

A bedugult orr és további fertőzések

A téli időszak – pláne, ha van hó – számos örömteli játék, sport és közös családi program időszaka lehet. Emellett, a hűvösebb, nedvesebb idő általában nem múlik el nátha, felső légúti hurut és köhögés nélkül az óvodás, kisiskolás gyermekek életében. A szülőknek úgy tűnhet, hogy ezek a betegségek gyakorlatilag folyamatosan követik egymást, a közösségbe került gyerek ősztől-tavaszig kisebb szünetektől eltekintve köhög, vagy náthás, majd megjelennek a szövődmények. A gyermekek immunrendszere nagyjából 10 éves kor körül éri el a felnőttkori érettséget, nem csoda hát, ha könnyebben megbetegszenek. A súlyos szövődmények – például középfül- vagy arcüreggyulladás – nagyrészt elkerülhetők lennének, ha a szülők odafigyelnének és ellenőriznék, hogy a gyerekek mindig helyesen fújják-e ki az orrukat. Az elhúzódó nátha gyakori szövődménye az arcüreggyulladás, ennek gyerekeknél sokszor az egyetlen tünete a makacs köhögés, vagy később a nem szűnő nátha.

Orrfújás lépésről lépésre

A következmények ismeretében érthető, miért fontos az orr gyakori és alapos leszívása csecsemő- és kisgyermekkorban, még akkor is, ha csemeténk nem fogadja azt kitörő örömmel. A nagyobb gyerekeket meg kell tanítani a helyes orrfújásra! A szülő feladata a megfelelő technika elsajátíttatása, de az, hogy mikortól lesz képes önállóan orrot fújni, az a gyermektől is függ.

2 éves kor körül már érdemes az alábbi játékos gyakorlatokkal előkészíteni az orrfújáshoz szükséges mozdulatokat:

1. A kicsik a szájukon át veszik a levegőt, ezért először is az orrlégzést kell megtanulniuk. Ehhez kérjük meg, hogy csukja be a száját, majd tegyünk az asztalra egy tollpihét, esetleg pingpong labdát, amit az orrán kifújt levegővel kell elmozdítania.

2. Ezt követően a váltott orrlyukból való levegő kifújást gyakoroltassuk. Egyszerre csak az egyik orrlyukat szabad befogni, majd a másikat, felváltva, s ugyanígy folytathatjuk a pingpong labdás játékot.

3. Ha ezeket a lépéseket begyakoroltuk, akkor nátha esetén ugyanezekkel a mozdulatokkal kell majd az orrfújást is elvégezni, az első időszakban persze a szülő segítségével.

A sűrű orrváladék kifújását sós vizes orrspray bepermetezésével könnyíthetjük meg. Ameddig nem sikerül a hatékony orrfújás, segítséget jelent az orrszívó rendszeres használata. Tekintsük az orrszívó porszívót „elektromos zsebkendőnek” egészen addig, amíg gyermekünk nem tud önállóan alaposan orrot fújni. Fontos, hogy ne hagyjuk a gyereket szipogni, de az sem jó, ha helytelenül fújja az orrát, például egyszerre mindkét orrlyukat befogja. Az orrváladék mindkét esetben könnyen az orrmelléküregekbe, vagy a középfülbe juthat és így a már el is kezdődik az említett szövődmények kialakulása.

Náthától a fülgyulladásig

Egészséges esetben a középfül üregrendszere, a dobüreg az orrgarat felől egy kis csövecskén, a fülkürtön keresztül szellőzik. Ha a tartós nátha miatt duzzadt nyálkahártya, vagy a tartósan jelenlévő orrváladék elzárja a fülkürt nyílását, a dobüregben egy idő után nyomáscsökkenés, majd folyadékkiválás következik be. A dobüregben tartósan jelenlévő folyadék egyrészt halláscsökkenést okozhat, másrészt a folyamat előbb-utóbb krónikus középfülgyulladáshoz vezethet.

Anatómiai okok miatt, a gyermekeknél gyakoribb a középfülgyulladás. Náluk szűkebbek és a felnőttekéhez képest vízszintesebb elhelyezkedésűek a járatok, melyek így könnyebben záródnak el. A gyermekek – testarányaikhoz viszonyítva – nagyobb méretű és aktívabban működő mandulákkal rendelkeznek, mint a felnőttek. A fertőzést esetükben a járatok közvetlen közelében elhelyezkedő mandulák megnagyobbodása is előidézheti. Emellett az orrjáratok és a torok duzzanatát influenza, egyéb vírusos vagy bakteriális fertőzés, sőt allergia is okozhatja.

A középfülgyulladások egy része az első pár nap alatt erősödő tünetekkel jelentkezik, majd 1-2 hét alatt sokszor magától, spontán is meggyógyul. Ilyenkor fájdalomcsillapítók szedésével, fülmelegítéssel enyhíthetőek a tünetek. Tapasztalatok szerint, a nem lázas gyermeknél, nem nagyon előrehaladott esetben, jó hatású lehet a fül melegítése sütőben előmelegített, de nem forró sóval, melegítő sapkával, fülvédővel. Szükség esetén infralámpát is alkalmazhatunk e célra, melyet 60 cm távolságban helyezünk el a gyermektől, s naponta 3-szor 5 percig kezeljük vele.

Súlyosabb esetekben antibiotikum szedésére vagy fülcseppek alkalmazására lehet szükség. Fontos, hogy antibiotikus kezelés esetén gondoskodjunk a gyermek bélflórájának védelméről is. A kezelést minden esetben a gyermek állapotának megfelelően, a tünetek függvényében határozzuk meg.

Gyógyulás után, egészséges állapotban télen is nagyon fontos, hogy a gyermek minden nap, legalább rövid időre a szabadban tartózkodjon, mozogjon, de hideg, nedves, szeles időben soha ne engedjük ki sapka nélkül!

Dr. Augusztinovicz Mónika
fül-orr-gégész szakorvos
fulorrgegekozpont.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!