Csak ráncainkat veszíthetjük!

//

Az öregedés megannyi jele – mint a csontritkulás, a bőr elvékonyodása és ráncosodása, az ízületi fájdalmak megjelenése – gyakran egy közös problémára vezethető vissza: étrendünkből jószerével eltűnt a kollagén.

Csak ráncainkat veszíthetjük!

Ha kollagéntartalmú ételt főzünk, a kollagénszálak szétszakadoznak és zselatin (kocsonya) lesz belőle. A kollagén görög szóösszetételben olyasmit jelent, mint ragasztó alapanyag. (Tényleg remek ragasztót lehet készíteni a felmelegített zselatinból ecet és glicerin hozzáadásával.)

A kollagén természetes fehérje, mely aminosavak fonalakba és rostokba szerveződött láncolatát jelenti. Testünk fehérjetartalmának 30%-a kollagénből áll. A kollagének meghatározó alkotóelemei a kötőszöveteknek. Ahogy egy tanulmány fogalmazott: „kollagének nélkül a testünk egy rakás sejt lenne némi neuronális összeköttetéssel”. Eddig a kollagének 28 fajtáját írták le, de közülük hármat tartunk gyakorlati szempontból fontosnak:

● I-es típus: a test összes kollagénjének 90%-át teszi ki, ide soroljuk a bőrt, inakat, az érrendszert, a szervek kötőszövetét és a csontozat fő összetevőjét.

● II-es típus: az ízületek és porcok tartoznak ide.

● III-as típus: a nagyobb erek és az üreges szervek (méh, bélrendszer) kialakításában játszik fontos szerepet az I-es típussal együtt.

E rövid anatómiai áttekintés után nézzük meg, hogyan előzzük meg és fordítsuk vissza például a ráncosodást, vagy hogyan csökkentsük a fejlett világ népességének 20%-át érintő ízületi fájdalmakat.

A helyzet elég drámai. Miközben fájdalomcsillapítókat szedetnek emberekkel, hogy elviselhetővé tegyék az ízületi kopások, gyulladások és ízületi degeneratív elváltozások okozta fájdalmakat, eközben nem esik szó arról, hogy e problémák miért alakultak ki. Persze öregszünk, de ez nem elegendő magyarázat.

Mi változott, miért vagyunk olyan rossz bőrben manapság?

A sok tényező közül koncentráljunk arra, ami könnyen befolyásolható.

Az ősemberek vagy a természeti népek, de még a száz-kétszáz éve élt emberek is, a leölt állatokat „orrától a farkáig” fogyasztották el, azaz megették a bőrét, az agyát, a porcokat, a csontvelőt és a különféle belső szerveket is. Arra törekedtek, hogy minél többet hasznosítsanak az állatból, s bizonyára nem tudták, hogy ezzel milyen nagy jót tesznek a szervezetükkel, de tették.

A fejlett társadalmak – fejlettségük mértékével egyenes arányban – egyre finnyásabbak. Felvágottat, sonkát, szalámit, kolbászt fogyasztunk, lekerült a palettáról a velőscsont és a többórás főzést igénylő csontleves. Kocsonyát csak a tradíciókat követő családokban esznek, ott is csak ünnepekkor. A kollagénfehérjék tehát lassan kikoptak étrendünkből, pedig testünk kötőszövetei igazán csak ezekből tudnak felépülni és megújulni.

Számítások szerint 10 gramm húshoz 1 gramm kollagént kellene fogyasztanunk. Más kalkulációk szerint a napi fehérjebevitelünk 36%- ának kellene kollagénből származnia. Nem csoda tehát, ha a folyamatos kollagénhiány miatt fokozatosan csökken – becslések szerint évi 1%-kal – a test kollagéntartalma. Ráadásul egy mérés szerint 80 éves korra ötödannyi kollagén szintetizálódik a bőrben, mint 18-29 évesen.

C-vitamin és kollagénszintézis

A skorbut jól ismert tengerészbetegség volt, amelynek vezető tünetei közt szerepelnek a bőr alatti bevérzések, a fogíny vérzése, a fogak meglazulása és kihullása, izom- és csontfájdalmak, ödémák testszerte. E tünetek a kollagénszintézis leállásával függnek össze. C-vitamin nélkül ugyanis nincs kollagénszintézis.

Lombikvizsgálatban az emberi bőrben C-vitamin adására nyolcszorosára nőtt a kollagénszintézis. C-vitamin nélkül a csontok lassan forrnak össze, a sebek gyógyulása is elhúzódik, fertőzések, sérülések, műtétek ugyanis napok alatt lenullázzák a beteg C-vitamin-szintjét. Súlyos műhibának tekinthető az a mai orvosi gyakorlat, mely a kórházi kezelés során a vitaminpótlást fölöslegesnek tekinti.

Az átlagnépességben sem ritka a C-vitamin kisebb-nagyobb mértékű folyamatos hiánya.

Az USA-ban a rendszeresen megismételt nemzeti egészségfelmérés a lakosság 7%- ában talált súlyos C-vitaminhiányt. Angliában az alacsony jövedelműek között a férfiak 25%-a, a nők 16%-a szenved súlyos C-vitaminhiányban.

Ha tehát valaki nem szeretne gyorsan öregedni, fogyasszon minimum napi 1000-2000 mg C-vitamint táplálékkal vagy étrendkiegészítő formájában.

Kollagénpótlással az öregedés ellen?

Vizsgálatok igazolják, hogy látható eredmények eléréséhez egy 70-80 kg-os embernek naponta minimum 3 gramm kollagént érdemes elfogyasztania.

Egy kozmetikai témájú vizsgálatban napi 5 gramm kollagén hatására 8 hét alatt csökkent a ráncok száma és mélysége, a bőr simábbá, rugalmasabbá vált, valamint nőtt a hidratáltsága. Egy további vizsgálatban 9 gramm kollagén 3 hónap alatt 50%-kal növelte meg a bőr rugalmasságát és csökkent a pórusok mérete is.

Idős emberek egy vizsgálatban 6 hónapon át mindössze napi 1,2 gramm kollagénkészítményt szedtek, és a kis dózis ellenére sokuknál javulást tapasztaltak az ízületek állapotában. Egy másik vizsgálatban idős nőknél a 6 hónapon át szedett napi 8 gramm kollagénkészítmény szignifikánsan javított az ízületi fájdalmon és a mozgáskészségen.

Újdonságként a nyers csirkeszegyporcból nyert, nem denaturált kollagénformát (undenatured type II collagen – UC-II) vizsgálták, mely az emésztésnek is ellenállva jut el a vékonybélig. Rheumatoid arthritiszben szenvedőknél látványos javulást eredményezett a 42 napon át szedett napi 10 mg-os adag a reggeli ízületi merevségben és a mozgásban.

Leépült izomzatú 60-as, 70-es korú férfiak heti három erősítő edzésen vettek részt 12 héten keresztül. Az edzés után 15 gramm kollagént fogyasztók 44%-kal nagyobb izomtömeg és kétszer nagyobb izomerő növekedést értek el, mint a placebót kapó csoport (Zdzieblik és mtsi., 2015).

A csontritkulást sokan csupán a csont ásványianyag-tartalmának lecsökkenésével azonosítják. A csontritkulást mérő műszerek a csont tömegét mérik, és a csontritkulás javítására kifejlesztett biszfoszfonátok is ezt hivatottak javítani. Emellett azonban figyelembe kell vennünk, hogy a csont szilárdságához és szívósságához nagymértékben hozzájárul annak kollagéntartalma, ami az életkorral – döntően a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt – szintén csökken. Feltehetően a bőr kollagénvesztése arányos a csont kollagéntartalmának csökkenésével.

Ne tekintsünk tehát hiúsági kérdésként a kollagén élelmi vagy étrend-kiegészítő formájában történő fogyasztására!

Aki már megbarátkozott a ráncos bőrével, annak is szembe kell néznie azzal, hogy – életminőségének és mozgáskészségének hosszú távú megőrzése érdekében – szervezetének szüksége van a mai táplálkozásunkból hiányzó kollagén fehérjékre.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk és a szakirodalmi hivatkozások a
tenyek-tevhitek.hu oldalon olvashatók.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: email
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!