A rendkívül strapabíró, gyorsan növekvő és viszonylag könnyen termeszthető kender növényt számos kultúrában alkalmazták textil- és papírtermékek előállítására. A kenderrostból készült textíliák és kötelek például már az ókori Egyiptomban is ismertek voltak.
Az ipari felhasználás mellett a kender népi gyógyászatban való alkalmazása is hasonlóan jelentős múltra tekint vissza: őseink jellemzően a növény kivonatait nyugtató, gyulladáscsökkentő célzattal használták. Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei egy áttekintést szorgalmaznak, amely alapján az érdeklődők informálódhatnak azon kenderfajtákról, melyeket érdemes lehet az étrend részeként is fogyasztani.
Az ún. hasznos kender (Cannabis sativa) nevezhető az étrend-kiegészítőkben leginkább elterjedt kenderfélének – ez vélhetően a kivonatok gazdag mikrotápanyag-tartalmával magyarázható.
Egyes Cannabis sativából készült kendermagolajok gazdagok az olyan többszörösen telítetlen zsírsavakban, mint az Omega-3, Omega-6 és Omega-9. Ezen esszenciális zsírok megfelelő aránya a szervezetünkben számos élettani előnnyel járhat: a megfelelő magzati fejlődés, az ideális immunműködés, valamint a szív-érrendszeri egészség mind-mind olyan szempontok, amelyek a szakirodalmak szerint összefüggésbe hozhatóak az Omega-zsírsavakkal.1
2005-ben a Journal of Dermatological Treatment nevű tudományos folyóiratban jelent meg az a cikk, amely a belsőleg fogyasztott kendermagolaj többszörösen telítetlen zsírsavainak hatásait vizsgálta atópiás bőrtípusú embereknél. Ez a bőrtípus jóval hajlamosabb a szárazságra, viszketésre, bőrpírra és a gyulladásra, mint az átlagos bőrtípusú embereké. Ezek a tünetek periodikusan jelentkezhetnek és súlyosságuk változhat a környezeti tényezőktől, például az időjárástól, a stressztől, az allergénektől és más kiváltó körülményektől függően.
A tudományos cikkben részletezett kísérlet során az étkezési kendermagolajat és olívaolajat egy 20 hetes, a résztvevőket véletlenszerűen csoportba osztó, egyszeresen vak, keresztezett vizsgálat során hasonlították össze atópiás bőrtípusú kísérleti személyeknél. A vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy a kendermagolaj jelentős változásokat idézett elő a plazma zsírsavprofilokban és javította az atópiás dermatitisz klinikai tüneteit. A feltételezések szerint ezek a javulások a kendermagolajban kiegyensúlyozott és bőséges mennyiségben megtalálható többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhetők.2
A kenderfélék másik jellegzetes, esszenciális összetevője az alfa-tokoferol vagy ismertebb nevén E-vitamin. Amellett, hogy ez a zsírban oldódó molekula számos szervünk működéséhez elengedhetetlen, képes semlegesíteni a sejtkárosító szabad gyököket.3
A sejtek oxidációja számos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe: beszélhetünk itt az öregedésről, a szív- és érrendszeri diszfunkcióról vagy akár a daganatokról. Az E-vitamin fogyasztását sok esetben ajánlják étrend-kiegészítésként.
Egy 2008-as tanulmány szerint az Amerikai Egyesült Államokban a férfiak mindössze 8%-a, míg a nőknek csupán 2,4%-a fogyaszt az ott érvényben lévő ajánlásnak (12 mg) megfelelően elegendő napi mennyiséget E-vitaminból.4 (szponzorált cikk)
1 https://sci-hub.se/10.3945/an.111.000893
2 https://sci-hub.se/10.1080/09546630510035832
3 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3997530/
4 https://sci-hub.se/10.1080/10408360802118625
