A daganatos sejtburjánzás okai jelenlegi ismereteink szerint, mintegy 70–85%-ban olyan környezeti hatásokra és életmódbeli tényezőkre vezethetők vissza, mint a rákkeltő anyagoknak történő expozíció, sugárzások, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, rendszertelen, stresszes életvezetés, nem megfelelő étkezés és lelki problémák. E tényezők nem csak a daganat kialakulásában játszhatnak szerepet, de hatással lehetnek a már kialakult betegség „sorsára”, a gyógyulásra, vagy kiújulásra is.
A felsorolt módszerek vonatkozásában az immunparaméterek változását is vizsgálják – az elemzések szerint a legtöbb esetben az immunrendszer működése fokozódik, hatékonyabbá válik. A vizsgálatok zöme az intervenciók egy-egy elemére fókuszál (pl. lelki támogatás, stresszkezelés, táplálkozás, mozgás), kevés olyan kutatás van, mely azt vizsgálná, ezek az elemek hogyan hatnak együttesen, egymást kiegészítve, erősítve.
Az elmúlt évtizedek kutatásai igazolták az életmód, az egészségmagatartás és a lelki tényezők jelentőségét mind az onkológiai betegségek kialakulásában, mind a gyógyulási folyamatban. A Nemzeti Rákellenes Program hazánkban is kiemeli a pszichés segítségnyújtás elérhetőségének fontosságát. A tudományos evidenciák ellenére, a rákgyógyításban széles körben, néhány lelkes szakmai műhelyt leszámítva, ma még nem alkalmazzák ezeket az ismereteket.
Tudományos kutatásunk arra irányult, hogy megvizsgálja, beépíthetőek-e ezek a programok az onkológia ellátásba, alkalmazhatóak-e a betegek széles körében. Általános célkitűzésünk a megküzdés, a kognitív – érzelmi feldolgozás elősegítése, az életminőség javítása, a remissziók esélyének csökkentése, a lelki és spirituális növekedés támogatása volt.
Programunkba igyekeztünk minden olyan területet bevonni, ami a szakirodalmi adatok alapján segítheti a szervezet öngyógyító erőinek erősödését (káros szokások csökkentése, aktív testmozgás, egészséges táplálkozás, átfogó lelki-érzelmi munka). Arra is figyeltünk, hogy a betegek könnyedén el tudják végezni a gyakorlatokat, ne legyen számukra megterhelő, ugyanakkor elégséges változást indítson el. Fontos szempont volt belsővé tenni a változás, az egészséges életvezetés igényét. Ebben a folyamatban az ismeret, tapasztalás, változás hármasságát tartottuk szem előtt.
A program részei:
1. rész: 5 napos bentlakásos életmódtábor, ahol a betegek elméleti és gyakorlati felkészítést kaptak az egészséges életvezetésről. Multidiszciplináris szakmai team (onkológus szakorvos, klinikai szakpszichológusok, pszichiáter szakorvos, dietetikus, életmód tanácsadó, meditációs mester, jógaoktató, szakrális körtánc tanár) foglalkozott a betegekkel.
A gyakorlati elemek – közös ételkészítés, receptek, együtt végzett testmozgás, jóga, relaxáció, meditáció, vezetett imaginációs gyakorlatok – azt a célt szolgálták, hogy kipróbálva, megtapasztalva, kellő jártasságot szerezve, az érintettek képesek legyenek otthoni életükbe is beépíteni a tanultakat.
2. rész: az 5 nap alatt elsajátított program beépítése a napi életvezetésbe (rendszeres otthoni gyakorlás, napi 1–1,5 óra). E program elemei:
Egészségmagatartás – káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) csökkentése, heti legalább háromszor 30 perc aktív testmozgás (tempós séta, kerékpározás, úszás, könnyű futás), 15 perc lazító, energetizáló speciálisan melldaganatos betegekre adaptált könnyű jóga gyakorlatsor, megfelelő alvásritmus kialakítása, napi 7–8 óra alvás.
Egészséges táplálkozás – A National Research Council, NRC irányelveit és Béliveau ajánlásait alapul véve: rendszeres étkezés, a tartósított, vegyszerekkel kezelt, adalékanyagokkal terhelt ételek mellőzése, minél több teljes értékű táplálék, friss zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona fogyasztása, az ételek kíméletes elkészítése.
Napi fél óra elcsendesedés – hanganyagról egyik nap meditáció, másik nap relaxáció, vezetett imagináció, ezen kívül naponta pozitív, megerősítő szuggesztiók hallgatása.
A program eredményei:
A programban résztvevő betegeknél igen kedvező, statisztikailag is jelentős eredményeket sikerült elérnünk. Szignifikáns pozitív változás jött létre a hangulati állapotban – a szorongás és a depresszió csökkenésében, az életminőség javulásában, a betegséghez kapcsolódó tünetek csökkenésében, a személyes kontroll megélésében, valamint a lelki-spirituális fejlődés, növekedés terén.
A kísérleti csoport betegei úgy ítélték meg, aktívan befolyásolhatják egészségi állapotuk alakulását. A személyes kontroll megélése csökkenti a kiszolgáltatottság, reménytelenség érzését, erősíti a megküzdést. Az emlőműtétek következményeként sérülhet az énkép, a teljes értékű nőiség, így fontos eredménynek tartjuk, hogy a program hatására szignifikánsan javult az a kép, ahogyan a betegek önmagukat és testüket érzékelik.
A rák diagnózisa lehetőség is egyben. Lehetőség a változásra, fejlődésre, önismeretre. A programban részt vevő betegeknél a belső munka eredményeként, erőteljes spirituális növekedés, szignifikáns poszttraumás fejlődés jelentkezett. Mindez visszahat az egészségi állapotra is, csökkenti a szorongást, reménytelenséget. Az érintettek úgy élték meg, hogy a rák diagnózisa, a betegséggel való szembesülés, minden nehézség ellenére számos előnnyel is járt – lehetőséget adott a változásra, fejlődésre, kiteljesedésre.
A részletes kutatási anyag és a hivatkozások a Magyar Onkológia 2012. 4. számában olvasható. Az ősszel induló programokkal kapcsolatban érdeklődni és jelentkezni lehet:
kovacszs@se-etk.hu,
tel.: 06-1- 217-1360
Dr. Kovács Zsuzsa
klinikai és mentálhig. szakpszichológus,
Semmelweis Egyetem ETK egyetemi tanár
