Kardiológia

A modern ember szorongásának tárgya: egészsége és boldogsága – ez az orvostudományi „mítoszok” gyökere. A mítosz lényege nem az, hogy igaz, hanem, hogy hihető. A modern mítoszokat PR szakértők tervezik, nagy gonddal. Nem sámánok és papok terjesztik, hanem orvosok és az egészségügy. Ez is egyfajta hittérítés, ám súlyos anyagi és egészségügyi konzekvenciákkal.

A fejlett országokban a 40 év felettiek közül minden második embernek a normális érték felső határánál (5,2 mmol/l) magasabb a koleszterin szintje, ami érelmeszesedésre hajlamosít. Minden egyes százaléknyi csökkenés 2%-kal mérsékli a koszorúér-betegség rizikóját. Mit tehetünk a megelőzés és a kezelés érdekében?

Hazánkban évente kb. 18 000 infarktus fordul elő – minden 65 év alatti 100 000 férfiból 105-en, a nők közül 28-an halnak meg e betegségben. Az Egyesült Államokban végzett 1994 és 2006 közötti felmérés szerint, az egy millió infarktus miatt kezelt betegeknél az 55 év alatti korosztályban a női betegek túlélése háromszor jobb volt, mint a férfiaké. Miért terjed mégis a gyakran halállal végződő koszorúér betegség a nők között?

Végső soron saját őssejtjeink állapota határozza meg hogy betegek, vagy egészségesek vagyunk.

Az előrehaladott perifériás artériás érbetegség (PAD) sokaknak talán valami különleges kórnak hangzik, pedig a szív és érrendszeri betegségek világszerte – így Magyarországon is – a vezető halálokok között szerepelnek. Az elmúlt években a megelőzést és gyógyítást célzó kutatások közül sok zsákutcába jutott, ám most újabb remény csillant: az őssejtek terápiás célú alkalmazása.