Kardiológia

A nyári hőség mindenkit megvisel, különösen a szívbetegeket. Ilyenkor még többen észlelik, hogy erősebben, néha kissé szabálytalanul ver a szívük. A tünetet fokozhatja a stressz, a megerőltető edzés, egyes hormonális problémák, de súlyosabb betegségek jelző tünete is lehet.
A magas vérnyomásra való hajlam öröklődhet, de ahhoz, hogy a hajlamból betegség legyen, az életmódunk is jelentősen hozzájárul. Lássuk, melyek azok a tényezők, amik a megelőzést segíthetik!
A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálokok listáját. Ennek egy igencsak alábecsült rizikófaktora a népességszintű magnéziumhiány. Vizsgálatok igazolják, hogy az optimális magnéziumszint helyreállítása a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 40%-kal, a hirtelen szívhalált 77%-kal, a rákot 50%-kal és az bármilyen okból bekövetkező halálozást 40%-kal csökkentheti le.
Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, esetleg stresszes és még túlsúlyos is, könnyen előfordulhat, hogy a szíve „öregebb”, mint a valós életkora. Mely tényezők öregítik még a szívünket?
A láb vizesedése, ödémásodása gyakori panasz, főként a nyári melegben. Legtöbben egyszerű vízhajtókkal próbálják orvosolni, pedig önmagában a tüneti kezelés hosszútávon nem mindig hatásos, s az alap problémán nem segít.
A világon, így Magyarországon is a szívinfarktus és a stroke vezető haláloknak számítanak. Mindenki figyelmét fel kell hívnunk arra, hogy rosszullét esetén ne várjon, azonnal kérjen segítséget, életek múlhatnak ezen!
Az antioxidánsok olyan molekulák, melyeket az élő szervezetek a környezeti ártalmak elleni védekezésre használnak (pl. erős napsugárzás, hőség, számukra ártalmas anyagok stb. ellen). Az antioxidánsok védik az életet a Földön – növényeket, állatokat és embereket egyaránt.
Mindenkori lelkiállapotunk nagy hatással van vérnyomásunkra, s ezzel összefüggésben ereink állapotára. Sajnos a stressz a legtöbb ember mindennapjainak szerves része, így nem meglepő, hogy néha kiugró vérnyomásértékeket produkálnak, ami fokozott megterhelést ró érrendszerükre is.
Aki rosszul alszik, másnap fáradt, nem tud munkájára koncentrálni, emiatt folyton stresszes, ami vérnyomás emelkedéshez és hosszú távon szív-érrendszeri betegséghez vezet. Az alváshiány a szervezet kimerülését eredményezi, ami alacsony energiaszinten nem tud regenerálódni, így előbb-utóbb szervi panaszok – például hipertónia, szívbetegség jelentkezhet. Mindkét körben nemcsak a végeredmény, de a kiindulópont is azonos: az alváshiány. Miért nem alszunk jól?
Testünk egészsége szempontjából meghatározó jelentőségű a jól működő vérkeringés, melynek bármilyen zavara komoly következményekkel járhat. Mivel Európában a szív- és érrendszeri megbetegedés a leggyakoribb halálok, folyamatos kutatások keresik kialakulásának okait és rizikófaktorait. Épp ebben tud segítséget nyújtani a tibeti medicina ősi tudománya.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése alapján a globális halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik. Becslések szerint 17,5 millió ember hal meg évente ennek következtében. Az előrejelzések szerint ez a szám 2015-re 20 millióra emelkedhet!
Tudományos kutatások szerint, a tüdőn keresztül belélegzett oxigénmennyiséghez képest – oxigénhiányos állapotban – az emésztőrendszeren keresztül, folyadékkal bevitt molekuláris oxigén révén, a szövetek oxigéntartalmának növekedési sebessége akár tízszeres is lehet.
Általánosságban mindenki tisztában van azzal, hogy a magas vérnyomás hosszú távon veszélyes szövődményekkel jár. Kevesen tudják azonban, hogy az érrendszeri szövődmények hogyan érintik az egyes szerveket. Bízunk benne, hogy eme tudás birtokában, az érintettek nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre, vérnyomásuk karbantartására.
Az egészséges életmód egyik alappillére a rendszeres testmozgás, mely során bár ideiglenesen, de megemelkedik a vérnyomás. Ez egy természetes folyamat, a baj ott kezdődik, ha az érték nem normalizálódik az edzés végeztével.
A magas vérnyomásra való hajlam öröklődhet, de ahhoz, hogy a hajlamból betegség legyen, az életmódunk is jelentősen hozzájárul. Lássuk, melyek azok a tényezők, amik a megelőzést segítik!
A téli szürkeségben, a rövid nappalok időszakában, nehezebb a koncentráció, gyakrabban vagyunk tompák, fáradtak, álmosak, pedig a szellemi munkával töltött, végtelennek tűnő órák, diákok pedig a vizsgaidőszak követelményei alól nem kapnak felmentést pusztán a fényhiány miatt. Mivel agyműködésünk és táplálkozásunk között szoros kapcsolat áll fenn, érdemes előnyben részesítenünk az agyserkentő ételeket.
Egy amerikai kampány kifejezetten a nők gondoskodására apellált a férfiak egészségvédelmét illetően. Mindez nem csoda, hiszen a férfiak sokszor későn fordulnak orvoshoz. Legtöbben még súlyos panaszok esetén is, csak párjuk unszolására mennek el vizsgálatra, kezelésre.
A Harvard Egyetem professzorai David A. Sinclair vezetésével, jelentős felfedezést tettek. Sikerült meghatározniuk az öregedés egyik kulcsfontosságú elemét, és ezzel együtt azt is, hogyan lehet a folyamatot jelentősen lassítani.
Mielőtt bárki kizárólag a genetikára fogná a magas vérnyomását, fontos tudnunk, hogy mi magunk, s az életmódunk is jelentősen befolyásolja ezt az értéket. Tekintsük át, mit tehetünk az optimális vérnyomás érdekében, mielőtt a gyógyszerekhez nyúlnánk!
A magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Bár inkább a férfiakra jellemző, hogy a szívinfarktus első „tünete” sokszor a végzetes roham, a kor előre haladtával, a nők védettsége is csökken, különösen a menopauza évei alatt és után.
Az idegrendszeri megterhelés, a folyamatos lelki és testi igénybevétel ún. neuro-vegetatív panaszokat idézhet elő. Jellemző tünet a szív „elfáradása”, mely idősebb korban még gyakrabban jelentkezik légszomjjal, általános gyengeséggel.
Hogyan tudjuk csökkenteni a mindennapi taposómalom okozta fáradtságot? Hogyan javíthatjuk a teljesítőképességet? Mit ajánl a Hagyományos Kínai Orvoslás?
Időről időre megrázza a közvéleményt egy-egy sportoló hirtelen szívhalála. Fontos tudnunk, hogy ezek nem „sorsszerű” események, mindig áll mögöttük olyan betegség, mely korábban esetleg csak enyhe tünetet okozott, vagy teljes panaszmentesség mellett „néma”, de kockázattal járó kórképből alakult ki. Tévedés tehát azt állítani, hogy nem előzhetjük meg.
Lépcsőzés, hegymászás, futás vagy egyéb sport, sőt akár a nehéz bevásárlószatyrok hazacipelése során is lihegünk, szívünk gyorsabban ver. Kevesen elmélkednek ilyenkor az oxigénről, s a vörösvértestekről, melyekből, ha több lenne, jobban bírnánk „szusszal”.
A stressz okozta egészségügyi problémák bármilyen szervet, így a szívet is érinthetik. Minél pontosabban ismerjük a szívet érő stressz szintjét, annál korábban lesz lehetőségünk a megfelelő stressz-csökkentő módszer kiválasztására, az egészség megőrzésére, a teljesítmény növelésére.
Az egyre melegebb időjárás jó hatással van a kedélyünkre, de rontja a visszér-betegek állapotát. Az esztétikai problémán túl, kezeletlenül súlyos szövődményei lehetnek, sokat tehetünk viszont megelőzéséért.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!