Kardiológia

A nyári meleg jelentős változásokat okozhat a vérkeringésben, melyeket eltérően élünk meg, vagy szenvedünk el. Fontos ezért, hogy idejében észleljük, és megtegyük a szükséges „óvintézkedéseket”.

Ma a legtöbb ember szinte folyton rohan, s az egész napos stresszt csak kevesen vezetik le tényleges testmozgással. Széles körben elterjedt az egészségtelen táplálkozás és túlsúly, ráadásul a lakosság közel 30%-a még mindig dohányzik. E tényezők külön-külön is, de együttesen még hatványozottabban idézik elő a szív- és érrendszer betegségeit, mint elsőszámú halálokot.

Valóban létezik összefüggés a hosszabb utazások és a mélyvénás trombózis kialakulása között? Nemrégiben, e témában jelent meg egy új tanulmány, melyet röviden ismertetünk.

Az erek öregedése érelmeszesedéshez, érszűkülethez, agylágyuláshoz, szívinfarktushoz, számos, az életet korán veszélyeztető betegséghez vezet. Új tanulmányok szerint, étkezéssel a súlyos következmények megelőzhetők, s maga az öregedés is lassítható.

A mozgásszegénység és elhízás, illetve az ezek talaján kialakuló betegségek – például magas vérnyomás és cukorbetegség – már a gyerekek körében is egyre riasztóbb méreteket öltenek, s még aggasztóbb képet vetítenek előre a felnőttkori állapot tekintetében.

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít a fittség megőrzésében, aki tehát sportol, az egészséges – gondolhatnánk. Számos öröklött vagy szerzett szívbetegség azonban nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket.

Bár maga az öregedés elkerülhetetlen, nem mindegy, milyen ütemben zajlik. Kutatások eredményei szerint: korábban „öregszik” a szív- és érrendszere azoknak, akik 2-es típusú cukorbetegséggel élnek. Cikkünkből kiderül, hogyan lassítható ez a folyamat.

A flavonoidok, illetve bioflavonoidok elnevezés egy vegyületcsoportot jelöl, melynek tagjai hasonló kémiai alapvázzal rendelkeznek, és amelyek főként gyümölcsök és zöldségek héjában, magjában találhatók meg. Egyre gyakrabban hallunk róluk, de miért is fontosak számunkra ezek az anyagok?

Szerveink közül szívünk az, amely éltet, s úgy visz át egy életen, hogy nem hagy ki egyetlen dobbanást sem. Szüksége van boldogságra, gondoskodásra és jó táplálékra. A szívbetegség annak a jele, hogy elhanyagoltuk a szívünket.

A magyarok több mint fele szív-érrendszeri betegségekben hal meg. Napi 70 embert ér hirtelen szívhalál. Ha bárki előre tudná, hogy nagy esélye van 5 évben belül egy infarktusra, valószínűleg megpróbálna időben változtatni életmódján.

Túlsúlyos? Magas a vérnyomása? Emelkedett a vérzsír- és a vércukorszintje? Ha a kérdések bármelyikére igennel válaszolt, ideje átfogó életmódprogramba kezdenie! Ne várja meg, amíg kiteljesedik a metabolikus szindróma teljes tünet-együttese, összes szövődményével együtt! Minél előbb lépjen ki az „ördögi körből"!

Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása hozzájárul az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és az inzulin-rezisztenciához. A legújabb vizsgálatokból kiderült, hogy a következmények között a szívinfarktus is szerepel.

Az agyi erek meszesedése, azok szűkülete csökkenő agyi vérellátáshoz vezet, mely eleinte tünetmentes, de az érszűkület fokozódása kezdetben feledékenységet, majd szellemi hanyatlást eredményezhet.

Az érelmeszesedésből eredő érszűkület hazánkban közel ötszázezer embert érint – és ez csak az alsó végtagi érszűkületre vonatkozó adat! A kezeletlen betegségnek súlyos következményei lehetnek, holott a céltudatos életmódnak mind a megelőzésben, mind a kezelésben óriási szerepe lenne.

Sokat hallhatjuk a kardiotréning és az aerob-edzés kifejezéseket, de vajon tudjuk-e, mit is jelentenek valójában?

A Hagyományos Kínai Orvoslás (TCM) számos életmódbeli tanácsot ad a szívbetegségek kialakulásának megelőzése érdekében.

Az őszi-téli időszakban gyakori vírusfertőzések, náthás tünetek enyhítésének házilagos szere a fokhagyma. A vírusokat persze nem az erős illat tartja távol, sokkal inkább a fokhagyma szeléntartalma. A szelén segít megóvni szívünk egészségét, megelőzni a daganatos betegségeket, sőt általa a termékenység is fokozható.

Szívünkben a szívizomrostok a jobb pitvarban elhelyezkedő, ún. szinusz csomóban keletkező, onnan továbbított elektromos ingerek hatására percenként 60–90 alkalommal összehúzódnak – ezért dobog a szívünk. A korral e rendszer sérülékenyebbé válik, ami ritmuszavarhoz vezethet.

A Földi élet a sós őstengerekben keletkezett, ezért minden élőlény testnedvei sósak. Emberi életünk kezdete is a sós magzatvízben zajlik, melynek nátrium / kálium aránya ugyan olyan, mint a tengervízé. Miért kell mégis korlátoznunk só-fogyasztásunkat?

Tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás távol tartja a plusz kilókat, segít a stressz legyőzésében, jó közérzetet biztosít, emellett nemcsak hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, de képes megelőzni bizonyos betegségek kialakulását, sőt fontos szerepet játszik kezelésükben is, ezáltal észrevétlenül lassítja az öregedési folyamatot.

Az utóbbi évek kutatási eredményei megerősítik, hogy a szájflóra az egész szervezet egészségére jelentős hatást gyakorol. Az egészségrombolásért a szájban élő egyes baktériumok a felelősek, melyek eltávolításával csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, valamint nőknél a koraszülés kockázata.

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít fiatalságunk megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, az egészséges, vélhetjük mindezek alapján. Miért kell a sportolóknak mégis rendszeres szűrésen részt venniük?

Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevétlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos panaszok hívják fel a figyelmet. Korai felismerése rendkívül fontos lenne, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással az agyvérzés, szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás ténylegesen megelőzhető, elkerülhető lenne.

Szívünk egészségét céltudatos táplálkozással is védhetjük, melynek részét képezik a bélflóránkat egyensúlyban tartó magas rosttartalmú ételek, illetve az antioxidánsokban gazdag színes zöldségek, gyümölcsök (pl. fekete szőlő, szeder, gránátalma, paradicsom, cékla), illetve egyes olajos magvak (pl. dió, pisztácia) is.

Hazánkban a magas vérnyomás annyira gyakori, hogy a köztudatban szinte az élet „természetes velejárójának” tekintik, nem is tartják komoly betegségnek – súlyos szövődményei ellenére sem – pedig megelőzésére, mérséklésére számos egyszerű praktika kínálkozik, melyeket napirendünkbe iktathatnánk.

Nincs olyan család, ahol ne fordulna elő magas vérnyomás. 65 év felett 50%, 75 év felett már 67% azok aránya, akik alap vérnyomása a jelenlegi 140/90-es felső határértéknél magasabb. A szövődményeket és kockázatokat mindannyian ismerjük!

2001-2005 között a fővárosban évente 1-2 hőhullám volt, az utóbbi 5 évben viszont már évi 3-5. A klímaváltozás, a hőhullámok számának növekedése – statisztikailag kimutatottan – komoly egészségügyi kockázatokkal jár.

Várandósság alatt, az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a véna-kompressziót okozó növekvő testsúly következtében megváltozik a vénás keringés. A visszérproblémákra utaló láb- és bokadagadás, lábszárfájdalom, nyomásérzékenység a meleg idő közeledtével még fokozódhat is. Emellett a terhesség önmagában növelheti a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.

Kevesen tudják, hogy a magas vérnyomás nem csak a kismama egészségét, de a magzat fejlődését is veszélyezteti. Megfelelően beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód mellett azonban, a kismama és a baba egészsége is megőrizhető, a szövődmények kialakulása megelőzhető.

Évszázadok óta csodáljuk, és az elmúlt évtizedekben irigykedve szemléljük a mediterrán népek egészségi állapotáról szóló statisztikákat: egész Európában náluk a legkevesebb a szív- és érrendszeri halálozás, a legkisebb a II. típusú diabétesz gyakorisága, a legritkább az elhízott fiatalok aránya. Egészségük kulcsa a mediterrán diétában rejlik.