Keresés
Close this search box.

Gyógytorna, ízületi torna

//

Gyógytornával bizonyos esetekben a megbetegedett testrész teljes funkciójának visszaállítását, akár teljes gyógyulását is elérhetjünk. A degeneratív (kopásos) ízületi megbetegedéseknél a fájdalmak enyhíthetők, a tünetmentes időszakok gyakoribbá válásától pedig javul az életminőség.

Gyógytorna – ízületi torna

A gyógytorna célja a mozgás-korlátozottság megszűntetése, mérséklése, az izomerő javítása, az izomegyensúly helyreállítása, a szív-, keringési- és légzési funkciók javítása. Igazi eredményt csakis a rendszeres gyógytornától várhatunk. Otthon, önállóan is a gyógytornász által betanított gyakorlatsorokat végezzünk, mert a helytelen mozdulatokkal sokat árthatunk.

A vállízület testünk legmozgékonyabb, így bizonyos vonatkozásban legsérülékenyebb ízülete. Felmérések szerint a mozgásszervi kórképek között a derékfájás és a nyaki gerinc elváltozásai után a vállproblémák – gyakoriság szempontjából – a harmadik helyen állnak.

Közismert tény, hogy az evolúció során a négy lábról két lábra állás következtében a derékfájás gyakorisága megsokszorozódott. Kevésbé ismert, hogy a vállfájdalmakkal kapcsolatban is felmerült: a válltájék rövid izmai inkább alkalmasak a négy lábon járáshoz szükséges stabilizálásra, mint a két lábon állással járó hosszú teherkarú terhelésre. Amikor az ember felemeli a karját 90 fokig, a vállízületen akkora erők mennek át, mint az illető teljes testsúlya. Képzeljük csak el, hogy mindezt gyakran egy súlyzóval vagy más teherrel a kezünkben tesszük!

A vállízület egyik leggyakoribb betegsége a váll „ütődéses szindrómája”, melynek oka legtöbbször a túlerőltetés (nagytakarítás, költözködés, teniszezés, kerti munka, fej felett végzett tevékenység – pl. festés stb.). A kialakuló helyi gyulladás miatt a szövetek megduzzadnak, szűkké válik az ín számára a hely, a kar emelése, mozgatása erős fájdalommal jár. Ezt követi egy kevésbé fájdalmas időszak, amikor a váll mozgásai fokozatosan beszűkülnek – „befagyott váll” –, ami a napi tevékenység elvégzését is gátolhatja.

Az akut szakban csak pihentetés, jegelés és gyulladáscsökkentő gyógyszerek javasoltak. Elhanyagolt esetekben a meszes felrakódások, összenövések felszabadítása csak műtéti úton lehetséges. Az ízületek kíméletes mozgatását az akut szakasz elmúltával kezdhetjük el. Az izmok lazítására, valamint az ízületi mozgáspálya növelésére a manuál terápiás fogások és a lágyrész mobilizációs technikák kiválóan alkalmasak. A gyógytornász a teljes elérhető mozgáspályán végzi a mozgatást, miközben a váll környéki feszes izmokat masszázzsal lazítja.

Eleinte igen óvatos, egyszerű gyakorlatokkal (pl. a falon felfelé „mászik” az ujjaival), ingamozgásokkal (törzzsel előre, illetve oldalra hajolva a nyújtott kart saját súlya húzza és mozgatja), valamint a másik kar segítségével mozgatja ki sérült vállát a beteg. Jó hatású a streching és a víz alatti torna is.

Érdemes néha tükör előtt ülve végezni a gyakorlatokat, hogy megfigyelhessük: egyforma magasságban van-e a két váll – ne húzzuk fel a fájósat! A gumiszalag és a súlyzó használatát csak akkor javasoljuk, ha a váll már minden irányban teljes mozgáspályán kimozgatható. Amennyiben hamarabb kezdjük az erősítést, a folyamat rosszabbodásával számolhatunk!

Mindennél fontosabb, hogy megelőzzük a váll mozgás-beszűkülését, mert az eredeti funkciók visszaállítása sokszor hónapokig, sőt évekig is eltarthat.

Varga Terézia
gyógytornász
Tel.: 06-30-530-76-39
varga.teri@freemali.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!