Keresés
Close this search box.

Téli „védőételünk” a vöröshagyma

//

Életüket veszélyeztető tényezőként sokan tartanak az influenzától, a jeges járdától vagy a repüléstől, pedig hazánkban a legtöbb halálesetet a szív- és érrendszeri megbetegedések, például a szívinfarktus és a sztrók okozzák. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a magas vérnyomás, a túlsúly vagy egy egyszerű koleszterinteszt is felhívhatja a figyelmet: ideje lenne kivizsgáltatni magunkat!

Téli „védőételünk” a vöröshagyma

Minél csípősebb, annál jobb, avagy
kvercetin és flavonoidok magas vérnyomásra!

A megyei kórházakban és a szakrendeléseken már hatékony képalkotó eljárások segíthetnek feltérképezni az érrendszerünket, és fényt deríteni a problémás gócpontokra. Az inzulin-rezisztens cukorbetegek esetében a meszes plakkok kialakulása – a magas koleszterin- és trigliceridszint miatt – fokozott rizikófaktor, mivel a cukor nem képes hatékonyan a sejtekbe áramlani.

A magyar lakosság jelentős részénél megjelenő elhízás legfőképp a helytelen táplálkozásra, a kalóriában gazdag étrendre, az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztásra, illetve a kevés kardio jellegű mozgásra vezethető vissza.

Régóta tudjuk, hogy a kalóriakorlátozás – az egysejtűektől a főemlősökig – növeli a várható élettartamot. A tudósok szerint a biológia ezen paradoxona talán oda vezethető vissza, hogy azok az élőlények is kapjanak esélyt a fajfenntartásra, amelyek életkörülményeikből fakadóan kevesebb erőforrással rendelkeznek. Ha ezeket az információkat jobban megfigyeljük, kiderül az a tény, hogy ha kevesebbet eszünk, ám vitaminokban, ásványi anyagokban, flavonoidokban bővelkedünk, akkor a sejtjeinkben működő DNS-javító enzimek hatékonyabban dolgoznak, azaz kevésbé leszünk betegek.

2007-ben az Utah Egyetemen készült egy tanulmány, mely a kvercetin nevű flavonoid vérnyomáscsökkentő hatását vizsgálta. A kutatásban olyan önként jelentkező nők és férfiak vettek részt, akik magas vérnyomással küzdöttek. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik csoport placebót (semleges szert) kapott, a másik pedig kvercetint. A két hetes kúra után két hét szünet következett, majd az eddig placebot kapó csoport most kvercetint, míg az eddig kvercetint kapók placebot kaptak. Az eredmények szerint, a placebo kezelés egyik csoportban sem változtatta meg a vérnyomást, míg a kvercetin kiegészítés látványosan csökkentette a szisztolés, diasztolés és átlagos artériás nyomást is.

Ez azt jelenti, hogy az enyhe és édes hagymák általában nem olyan előnyösek a sejtek oxidációs gátlásának szempontjából, inkább élvezeti értékük teszi őket kedveltebbé az étrendünkben. Ezen információk tudatában, ügyeljünk a tudatos táplálkozásra!

Szabó László
hatóanyag-szakértő

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!