IR diéta apró konyhai trükkökkel

//

Azok, akik inzulinrezisztenciában (IR) szenvednek, jól tudják, hogy a cukron kívül a fehér lisztből készült ételeket is kerülniük kell, ami számos kérdést vet fel. Mivel süssünk, főzzünk? Mivel sűrítsünk? Mivel panírozzunk? Hogy lehet így kelt tésztát, piskótát készíteni?

Az ételeket szokás szerint fehérlisztes habarással vagy rántással sűrítjük. Inzulinrezisztencia esetén javasolt erről lemondanunk és helyette teljes kiőrlésű lisztet vagy zabpehelylisztet, esetleg útifű maghéjat használnunk. Utóbbi azért is jó, mert akár a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Főzelékeket, krémleveseket „saját anyagával” is sűríthetjük úgy, hogy egy részét leturmixoljuk.

A rántott húsok elkészítéséhez azok, akiknek szénhidrát háztartási zavaruk van, használjanak teljes kiőrlésű lisztből készült zsemlemorzsát, zabkorpát, szezámmag keveréket, mely rostban, vitaminban és ásványi anyagban is gazdagabb. Még a zsiradékon is spórolhatunk, ha nem bő olajban sütjük ki, hanem sütőbe tesszük.

Tapasztalatok szerint, nem túl jó ízű a csak teljes kiőrlésű lisztből készült palacsinta. Jó hír, hogy már az is lassan felszívódónak minősül, ha a liszt felét teljes kiőrlésűből, vagy 1/3 részben zabkorpából pótoljuk. Ezzel nagymértékben növeljük a palacsinták rosttartalmát, és később is leszünk éhesek.

Nagyobb kihívást jelent a kelt tészták készítése, ami 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből még a legrutinosabbaknak is ritkán sikerült. Elfogadható eredményt érhetünk el, ha a fehérliszt arányát 50, esetleg 30%-ra csökkentjük, vagy a teljes kiőrlésű liszthez búzasikért adagolunk. Ezzel segíthetjük a jobb sikérszerkezet kialakulását, így puhább tésztát kaphatunk.

Érdemes tudnunk: a búza ún. sikér-képző fehérjéinek egyedülálló sajátossága, hogy a tésztakészítés során rugalmas, alakítható komplex keletkezik belőlük. A sikér vízben oldhatatlan, de nagymértékben felveszi és megköti a vizet. Ezáltal egy szivacsos szerkezetű sikérháló jön létre – ettől olyan puha, lyukacsos, laza szerkezetű a fehér búzalisztből készült pékáru. A liszt többi alkotórésze a szivacsok üregeiben helyezkedik el, ezért minél kevesebb a korpatartalom, annál inkább érvényesül a rugalmasság. Amennyiben nem fehér búzalisztet használunk, könnyen olyan problémába ütközhetünk, hogy a tészta állaga tömöttebb, keményebb lesz a megszokottnál, mivel a sikér szerkezet nem tud olyan szépen kialakulni. Így már érthető, hogy a magasabb rosttartalmú kenyerek, pékáruk állaga miért különbözik a fehér lisztből készültektől.

Varga Dóra
dietetikus
Budai Endokrinközpont

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!