Gasztroenterológia

Ősszel és tavasszal különösen sokan tapasztalnak gyomorégést. Az ilyenkor még több panaszt okozó reflux, esetleg fekély tüneteit csak tovább fokozza a rohanó életvitel, a krónikus stressz, a helytelen étkezés, kevés testmozgás és egyéb életmódhibák. Mit tehetünk az állapot javításáért?
Hazánkban rendkívül gyakori, mintegy másfélmillió embert érint a tartós, esetleg visszatérő hasfájással, puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel járó tünetegyüttes, az irritábilisbél-szindróma (IBS). Annyi bizonyos, hogy nem szervi betegség, de akkor mi okozza és miért ilyen gyakori? Van-e gyógyír? Segíthet-e az életmódváltás, az étrendmódosítás vagy a lelki problémák feloldása?
Napjainkban már népbetegségnek számít a krónikus székrekedés. A statisztikák szerint a nők 35, míg a férfiak 10%-a hajlamos a szorulásra, idős korra viszont ennek gyakorisága megsokszorozódik. Megdöbbentő, hogy az emberek negyede csaknem rendszeresen hashajtót szed! Mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a dolgunkat?
Egyre többen panaszkodnak arról, hogy nem bírják a glutén tartalmú ételeket, kellemetlen hasi tüneteik vannak, sőt hasmenés vagy zsíros széklet, görcsök, fejfájás és bőrkiütések is előfordulnak. Jelenleg a lakosság körében a gluténérzékenyek aránya kb. 1%-os.
Az ételintoleranciák kevéssé ismert, de ma már egyre gyakoribb típusa a hisztaminintolerancia. Igen szerteágazó tünetekkel jelentkezhet: a tipikus allergiás tünetektől (orrfolyás, könnyezés, szemviszketés), az asztmán, a gyomor-bél panaszokon és az ekcémán át, egészen a migrénes fejfájásig, sőt szapora szívverés és ízületi panaszok is jelentkezhetnek. Emiatt azonosítása nem egyszerű feladat.
Egy új vizsgálat eredményei szerint az irritábilis bélszindrómával (IBS) küzdő gyerekeknél négyszer magasabb a lisztérzékenység (cöliákia) kockázati aránya, mint az egyéb hasi fájdalmaktól szenvedő, de nem IBS-es betegeknél.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélpanaszok együttesét jelenti. A betegséggel csak az érintettek 30%-a fordul orvoshoz, noha a világ teljes lakosságának közel 10–20%-a szenved a betegségben. A panaszok igen változatosak, így diagnosis felállítása és a kezelés is nagy körültekintést igényel.
A tápanyagok emésztése és felszívódása nagyrészt a vékonybélben történik. Amennyiben bizonyos rendellenességek akadályozzák akár az emésztést, akár a felszívódást, hiányállapotok alakulhatnak ki, melyeket a komolyabb egészségkárosodás megelőzésére érdemes mielőbb helyreállítani.
Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói az ételek. 3 év alatti gyerekek körében 6-8% gyakorisággal jelentkeznek a különféle tünetek, melyek kezelése mindig egyénre szabottan történik.
A csecsemők és kisgyermekek számára minden életkorban biztosítanunk kell az optimális anyagcserét. A kezdeti időszakban esetleg előforduló hascsikarás és puffadás enyhítésére használjunk szelíd módszereket!
Gyermekeknél a különböző ételek fokozatos bevezetésével, egyre több mindenről derülhet ki, hogy panaszt, allergiát okoz, így a szülő törheti a fejét, hogy mit tegyen. Amíg a kisgyerek otthon van, édesanyja külön főzhet neki, de mi történik, amikor óvodába, majd iskolába kerül?

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.