Hogyan működünk?

De jó, itt az Újév, megint meg lehet változtatni az Életünket. Ezen túl alapjaiban minden másként lesz! Lefogyunk, eldobjuk a cigit, lángra lobbantjuk kihűlt kapcsolatunkat, nagy dolgokba kezdünk, kinyílunk a világ felé, barátaink lesznek, egyáltalán: ezen túl boldogok és kiegyensúlyozottak akarunk lenni. Ok, ok. De hogy is volt ez tavaly? Nem ugyanezt határoztuk el tavaly is?

Előző számunkban részletesen áttekintettük az egészséges alvás legfontosabb jellemzőit, az alváshiány következményeit, sőt elalvást segítő praktikus tanácsainkat is átnyújtottuk. Ezúttal sorra vesszük a leggyakoribb alvászavarokat és azok megoldási lehetőségeit.

„Ehess, ihass, ölelhess, alhass!” József Attila Ars poeticájában ezzel a sorral foglalja össze a független ember ismérveit. Talán manapság sem ezeket sorolnánk a boldogság kritériumai közé. Még az első hármat (táplálkozás és szex) csak-csak, de az alvást nemigen tekintjük elsőrendű lételemünknek. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az alvás ugyanolyan alapvető biológiai szükségletünk, mint a levegő és a víz.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az alvás nem elvesztegetett idő. A nap folyamán látott képek, tanult versek, vagy új arcok éjszaka, alvás közben rögzülnek.

A Sleep folyóiratban közzétett norvég kutatási eredmények szerint a krónikus álmatlanság szorongásos tüneteket, sőt akár depressziót is okozhat.

A túl keveset és a rosszul alvók nagy árat fizethetnek a pihentető órák elmaradásáért. Az alváshiány egyaránt kihat külső megjelenésünkre, egészségünkre, biztonságunkra, sőt még pénztárcánkra is.

Bármilyen furcsa, a növények is védekeznek a környezeti ártalmakkal szemben. Védőanyagaik egy fontos csoportja: a karotinoidok, melyeknek ma már több mint 700 fajtáját ismerjük. Az emberi szervezet nem képes ezeket előállítani, pedig egészségünk szempontjából ugyanolyan fontosak, mint a vitaminok és az ásványi anyagok.

A közgondolkodás szerint álmatlanság esetén altatót kell szedni. Ennek nyomán az altató-függőség sajnos már népbetegség Magyarországon. Az altatók azonban nem oldják meg a probléma kiváltó okát, sőt hosszútávon kellemetlen mellékhatásaik lehetnek, ezért ne nyúljon azonnal gyógyszerekhez, próbálja ki inkább elalvást segítő tippjeinket!

A világon sok millió horkoló ember nehezíti meg saját és családtagjai életét. Bosszankodhatunk, tűrhetünk, de semmiképp ne tekintsük a horkolást puszta kellemetlenségnek, rossz szokásnak, mert akár súlyos betegségek jelzője is lehet.

Egy metafora szerint az immunrendszer a szervezet védelmi erődjének falait és a bent harcoló „katonákat" együtt jelenti. E katonák feladatai különbözőek, a harc folyamatának más és más pontján lehet őket akcióba küldeni. Együttműködésükhöz folyamatosan informálniuk kell egymást, és utánpótlásra is szükségük van. Cikkünkben megkiséreljük a lehető legegyszerűbb és legszemléletesebb módon bemutatni olvasóinknak az immunrendszer működését.

A változókor minden nőt érint, aki 50-55 évnél idősebb kort ér meg. Hogy ez áldás, vagy átok, arról maguk a nők is igen különbözően nyilatkoznak. Ez már önmagában is jelzi, hogy a változás megélése egy igen szubjektív élmény.

Magyarországon mintegy nyolcszázezer-egymillió ember szenved csontritkulásban. Többségük nő, de a férfi betegek száma is eléri a 300 ezret. Az idős lakosság arányának növekedésével ez a betegség is egyre gyakoribbá válik.

Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a fizikai aktivitás javítja a csontok mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Azt is tudjuk, hogy soha nem késő elkezdeni, mert az egészséges testmozgás bármely életkorban megakadályozhatja a csontvesztést, ugyanakkor a tartós mozgáshiány, vagy a hosszas ágynyugalom a csontvesztés gyorsulását eredményezi.

Az inkontinenciában szenvedők napjainkban is szégyellik, sőt még családjuk előtt is rejtegetik betegségüket, annak ellenére, hogy egyre inkább a „civilizációs betegségek” kategóriájába kerül.

Hazánkban körülbelül 500.000 inkontinens ember él. Az érintettek nagyobb része nem ágyhoz vagy kórházhoz kötött beteg, hanem a mindennapi életben tevékenyen részt vevő személy. A felnőtt nők mintegy 40%-a életében legalább egyszer szembetalálja magát a jelenséggel.

A klimax sokféle tünete, az éjszakai alvászavar, izzadás, idegesség, hangulatváltozások, vagy depresszió mellett igen kevés figyelmet fordítunk az intim testrészek elváltozásaival kapcsolatos panaszokra. Bár a lehető legszemérmesebben kezeljük e problémákat, mégis keressük a megfelelő megoldást.

A XXI. század utolsó tabujáról, az inkontinenciáról beszélünk, melytől 200 millió ember szenved. A teljes lakosság 20, míg a felnőtt nők 50 (!) százalékát érintő témáról van szó, melyet még a szexuális problémáknál is nagyobb hallgatás övez.

A XX. század egyik nagy jelentőségű tudományos felfedezése egy magyar származású tudós, Selye János nevéhez fűződik. Stressz elmélete óriási távlatokat nyitott az orvostudományban.

Az alábbi történetet egy olvasónk küldte részünkre azzal a kéréssel, hogy tegyük közzé, mert igen tanulságos, talán még életet is menthetünk vele. Természetesen készséggel teszünk eleget egy ilyen felkérésnek, íme a történet:

A megnövekedett felelősség, az ebből adódó állandó készenléti állapot és stressz hosszú távon nemcsak a test, hanem a lélek immunrendszerét is gyengíti. Az így kialakult tünetegyüttes neve: menedzserbetegség.

Sokunk számára ismerős az érzés, amely rendszerint a délutáni órákban, főként ebéd után tör ránk. Az érzés, melytől szemeink elnehezülnek, minden mozdulat, minden gondolat egyre fárasztóbbá válik. Jól esne egy röpke pihenő, egy gyors szundítás, vagy bármi más, csak valahogy „túléljük” a nap hátralévő részét.

Mindnyájunknak van egy „láthatatlan vödre”, amely folyamatosan kiürül és megtelik, annak függvényében, amit mások mondanak nekünk és tesznek velünk. Amikor a vödrünk tele van, remekül érezzük magunkat, amikor viszont üres, pocsékul.

„A WHO legújabb felmérése szerint Magyarország a szív- és érrendszeri halálozás vonatkozásában az Európai Unióban a 4. helyet foglalja el Oroszország, Bulgária és Románia mögött. Az összes halálozás tekintetében viszont a magyar férfiak a 2. helyen állnak. Egy 45 éves magyar férfi például várhatóan 8,5 évvel rövidebb ideig él, mint svájci kortársa” (Dr. Zámolyi Károly)

Kutatások szerint a gyakori migrénes rohamok hátterében súlyos betegségek is meghúzódhatnak. A migrénes nők és férfiak körében egyaránt nő az infarktus és a stroke kockázata.

Létezik egy szellemes mondás, miszerint „az elhízáshoz vezető út fogyókúrákkal van kikövezve”. Tapasztalatom szerint ez teljesen így van, hiszen minden egyes fogyókúrát követően, végül mindig néhány dekagrammal többet mutat a mérleg, mint a „kúra” megkezdése előtt – noha átmenetileg néhány kilogrammot valóban sikerül leadni.

A csípőn, combon és a fenéken lévő zsírpárnák a női szervezet energiaraktárai: így gondoskodik a természet az utódokról. Az itt található zsírsejtek száma genetikailag meghatározott, ám közel sem mindegy, hogy mennyire telítettek, hiszen életmódhibáink következtében akár százszorosukra is képesek növekedni.

A BluBio filozófia az emberek egészségét helyezi előtérbe. A középpontban természetesen a táplálkozás áll, hiszen ez az élet, az életben maradás alapja. Itt dől el, hogy a test megkapja-e, illetve azt kapja-e, amire szüksége van. Napjainkban még a friss élelmiszerek is egyre kevesebb létfontosságú anyagot tartalmaznak, nem is beszélve a manapság iparszerűen gyártott, denaturált élelmiszerekről, melyek gyakran tápanyag (vitamin és ásványi anyag) hiányt eredményeznek. Ennek gyakori következménye az állandó éhségérzet, nassolás, elhízás.

A Teremtő mindenevőnek alkotta meg az embert, s kis bővítéssel ez a megállapítás a földi élőlények legtöbbjére érvényes. Tekintsük át mindezt a vegetáriánusok és a most időszerű böjt szempontjából.

Minden civilizációs betegség mögött mérgek állnak, melyek fokozatosan károsítják a sejteket. Méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve gátolja annak normális életfolyamatait.