Keresés
Close this search box.

Hogyan működünk?

A változókor minden nőt érint, aki 50-55 évnél idősebb kort ér meg. Hogy ez áldás, vagy átok, arról maguk a nők is igen különbözően nyilatkoznak. Ez már önmagában is jelzi, hogy a változás megélése egy igen szubjektív élmény.
Magyarországon mintegy nyolcszázezer-egymillió ember szenved csontritkulásban. Többségük nő, de a férfi betegek száma is eléri a 300 ezret. Az idős lakosság arányának növekedésével ez a betegség is egyre gyakoribbá válik.
Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a fizikai aktivitás javítja a csontok mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Azt is tudjuk, hogy soha nem késő elkezdeni, mert az egészséges testmozgás bármely életkorban megakadályozhatja a csontvesztést, ugyanakkor a tartós mozgáshiány, vagy a hosszas ágynyugalom a csontvesztés gyorsulását eredményezi.
Az inkontinenciában szenvedők napjainkban is szégyellik, sőt még családjuk előtt is rejtegetik betegségüket, annak ellenére, hogy egyre inkább a „civilizációs betegségek” kategóriájába kerül.
Hazánkban körülbelül 500.000 inkontinens ember él. Az érintettek nagyobb része nem ágyhoz vagy kórházhoz kötött beteg, hanem a mindennapi életben tevékenyen részt vevő személy. A felnőtt nők mintegy 40%-a életében legalább egyszer szembetalálja magát a jelenséggel.
A klimax sokféle tünete, az éjszakai alvászavar, izzadás, idegesség, hangulatváltozások, vagy depresszió mellett igen kevés figyelmet fordítunk az intim testrészek elváltozásaival kapcsolatos panaszokra. Bár a lehető legszemérmesebben kezeljük e problémákat, mégis keressük a megfelelő megoldást.
A XXI. század utolsó tabujáról, az inkontinenciáról beszélünk, melytől 200 millió ember szenved. A teljes lakosság 20, míg a felnőtt nők 50 (!) százalékát érintő témáról van szó, melyet még a szexuális problémáknál is nagyobb hallgatás övez.
A XX. század egyik nagy jelentőségű tudományos felfedezése egy magyar származású tudós, Selye János nevéhez fűződik. Stressz elmélete óriási távlatokat nyitott az orvostudományban.
Az alábbi történetet egy olvasónk küldte részünkre azzal a kéréssel, hogy tegyük közzé, mert igen tanulságos, talán még életet is menthetünk vele. Természetesen készséggel teszünk eleget egy ilyen felkérésnek, íme a történet:
A megnövekedett felelősség, az ebből adódó állandó készenléti állapot és stressz hosszú távon nemcsak a test, hanem a lélek immunrendszerét is gyengíti. Az így kialakult tünetegyüttes neve: menedzserbetegség.
Sokunk számára ismerős az érzés, amely rendszerint a délutáni órákban, főként ebéd után tör ránk. Az érzés, melytől szemeink elnehezülnek, minden mozdulat, minden gondolat egyre fárasztóbbá válik. Jól esne egy röpke pihenő, egy gyors szundítás, vagy bármi más, csak valahogy „túléljük” a nap hátralévő részét.
Mindnyájunknak van egy „láthatatlan vödre”, amely folyamatosan kiürül és megtelik, annak függvényében, amit mások mondanak nekünk és tesznek velünk. Amikor a vödrünk tele van, remekül érezzük magunkat, amikor viszont üres, pocsékul.
A túlzott mértékű és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig tudjuk, de a stresszt igenis kezelni lehet, sőt kell!
„A WHO legújabb felmérése szerint Magyarország a szív- és érrendszeri halálozás vonatkozásában az Európai Unióban a 4. helyet foglalja el Oroszország, Bulgária és Románia mögött. Az összes halálozás tekintetében viszont a magyar férfiak a 2. helyen állnak. Egy 45 éves magyar férfi például várhatóan 8,5 évvel rövidebb ideig él, mint svájci kortársa” (Dr. Zámolyi Károly)
Kutatások szerint a gyakori migrénes rohamok hátterében súlyos betegségek is meghúzódhatnak. A migrénes nők és férfiak körében egyaránt nő az infarktus és a stroke kockázata.
Létezik egy szellemes mondás, miszerint „az elhízáshoz vezető út fogyókúrákkal van kikövezve”. Tapasztalatom szerint ez teljesen így van, hiszen minden egyes fogyókúrát követően, végül mindig néhány dekagrammal többet mutat a mérleg, mint a „kúra” megkezdése előtt – noha átmenetileg néhány kilogrammot valóban sikerül leadni.
A csípőn, combon és a fenéken lévő zsírpárnák a női szervezet energiaraktárai: így gondoskodik a természet az utódokról. Az itt található zsírsejtek száma genetikailag meghatározott, ám közel sem mindegy, hogy mennyire telítettek, hiszen életmódhibáink következtében akár százszorosukra is képesek növekedni.
A BluBio filozófia az emberek egészségét helyezi előtérbe. A középpontban természetesen a táplálkozás áll, hiszen ez az élet, az életben maradás alapja. Itt dől el, hogy a test megkapja-e, illetve azt kapja-e, amire szüksége van. Napjainkban még a friss élelmiszerek is egyre kevesebb létfontosságú anyagot tartalmaznak, nem is beszélve a manapság iparszerűen gyártott, denaturált élelmiszerekről, melyek gyakran tápanyag (vitamin és ásványi anyag) hiányt eredményeznek. Ennek gyakori következménye az állandó éhségérzet, nassolás, elhízás.
A Teremtő mindenevőnek alkotta meg az embert, s kis bővítéssel ez a megállapítás a földi élőlények legtöbbjére érvényes. Tekintsük át mindezt a vegetáriánusok és a most időszerű böjt szempontjából.
Minden civilizációs betegség mögött mérgek állnak, melyek fokozatosan károsítják a sejteket. Méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve gátolja annak normális életfolyamatait.
Kötelezettségekkel terhelten, az idő szorításában élünk, miközben vállalásaink gyakran meghaladják erőnket, felmorzsolják fizikai és lelki tartalékainkat. Az így kialakuló krónikus stressz idővel kihat családi életünkre, baráti és munkahelyi kapcsolatainkra, végül a gyengülő egészség, a társtalanság és az idegrendszeri labilitás lehetetlenné teszi, hogy megvalósítsuk céljainkat, melyekért végső soron fáradoztunk. E jelenség hátterében a helytelen egyéni életszervezés áll.
Magyarországon az utóbbi években számos kitűnő terméket hoztak forgalomba, melyek hasznosak lehetnek a rákbetegségben szenvedők számára, vagy éppenséggel hozzájárulhatnak a betegség kialakulásának megelőzéséhez. Sajnos az elismerésre méltó igyekezet, és a kétségkívül pozitív részeredmények ellenére Magyarország továbbra is az elsők között maradt a világon a rákos megbetegedések és halálozások tekintetében.
Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, ugyanúgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Tudjuk, hogy az agy alakítható szerv, egy informatikus agya tehát egészen biztosan különbözik egy sportolóétól. Arra viszont csak most derült fény, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége lenne némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!
A pihenés, a nyugodt alvás nem csak szépségünket növeli, hanem döntően befolyásolja másnapi teljesítő-képességünket, koncentrációnkat, s nem utolsó sorban idegállapotunkat.
Tudomásom szerint a stressz szót először a fémiparban használták a fém alkatrészek hosszú időn át tartó nagy terhelése, anyagának elfáradása miatt bekövetkező ún. „fáradásos stressztörés” kapcsán. Tudjuk, hogy a repülőgépeket bizonyos repülési óraszám után leselejtezik még akkor is, ha amúgy minden tökéletesen működik rajtuk. Repülés közben ugyanis a szárny tövében hatalmas erők ébrednek, emiatt egy idő múlva az alumínium-ötvözet „elfárad”, s a szárny letörhet, ami repülés közben nem túl szerencsés…
Szervezetünk folyamatosan küld felénk jelzéseket egészségi állapotunkról. Ezek az apró figyelmeztetések – ha odafigyelünk rájuk – segíthetnek bennünket egészségünk megőrzésében, éppen azért fontos még időben – a valódi baj kialakulása előtt – felismernünk őket.
Hihetetlenül hangzik, de az egész emberi történelem összes 65 éven felüli személyének kétharmada él jelenleg itt a Földön. Mindez érthető, ha tudjuk, hogy a történelem előtti korokban az ember 25 évet élt, a Római Birodalomban már sokan megélték a 30 évet is, ehhez képest 1870-ben az Egyesült Államokban 40 év lett az átlagos élettartam.
Nem is gondolnánk, hogy a szájhigiénia elhanyagolása – a fogszuvasodás és a rossz lehelet mellett – cukorbetegség, szívproblémák, és más súlyos betegségek kiváltó oka is lehet. A száj fertőzései még az immunrendszerre is hatást gyakorolnak, így a test számos más pontján is gyulladást kelthetnek.
Van valami közös a tinédzserkor és a klimax időszakában, mindkettő a hormonműködés változásáról szól, csak épp ellenkező irányban. Mindkettőt megfelelő módon kell kezelnünk, csak az a kérdés, hogy hogyan?
Az ember általános egészségét, életminőségét a mozgásrendszer, ezen belül is a csontozat állapota nagyban meghatározza. Az ötvenes éveikben járó asszonyok (nem ritkán férfiak) esetében egyre ritkább a „régieknél” jellemző erős, szilárd csontrendszer. A szemünk előtt felnövekvő generációk pedig még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben lesznek, tehát érdemes megvizsgálnunk e tendencia okait.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!