Hogyan működünk?

Az agyi érbetegség (gutaütés, szélütés, azaz stroke), a rák és a szívbetegségek után Európában a harmadik leggyakoribb halálok, amely évente 1,4 millió életet követel. Magyarországon a szélütésben meghaltak közül minden negyedik 60 évnél (!) fiatalabb.

Létezik-e stressz-mentes élet? Elképzelhető-e, hogy nyugodtan reagáljunk a sorozatosan jelentkező, mindig újabb és újabb megoldásokat igénylő feladatokra? Hogyan lehetünk úrrá az állandó időzavaron, a fokozott teljesítmény-kényszeren? Hogyan hat ránk a stressz? Képesek vagyunk-e tudatosan befolyásolni saját hozzáállásunkat? E kérdésekre keressük a választ neves szakemberek közreműködésével.

Ahány forrása van a munkahelyi stressznek, annyi megoldás is létezik. Esztergályos Cecíliát például a premierek nyugtalanítják leginkább. A művésznő a buktára esküszik…

A globális élelmiszerkereskedelem egyrészt tönkreteszi az adott földrajzi területen élő termelőket, másrészt a távolról érkező növényi és állati eredetű táplálék összetétele károsan hathat egy más táplálkozási kultúrában élő közösségre. Szélsőséges példaként, nem lenne szerencsés nyers fókahájjal etetni Afrika éhezőit, miközben az eszkimókat „nyers sárgarépa reformétkezésre” állítanák át.

Azon szerencsések, akik számára az éleslátás magától értetődő tény, hajlamosak megfeledkezni arról, hogy szemüket – különösen a tavasztól őszig tartó erős napsütésben – nekik is védeniük kell, s időnként az orvosi ellenőrzés is indokolt, hogy minél tovább szemüveg nélkül gyönyörködhessenek a világban.

Újabb tudományos kutatások bizonyítják, hogy a magzat sokkal többet tud, hall, lát és érez, mint azt korábban gondolták. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy a szülés után megismeri édesanyja hangját, s ettől még akkor is megnyugszik, ha nem fekszik a karjai között. Azt is megfigyelték, hogy ha az apa sokat veszekedett, durván bánt az anyával a terhesség alatt, akkor az újszülött az apai hangtól nyugtalan lesz, szívverése gyorsul, sőt akár el is kezd sírni.

A gyermeklélektannal foglalkozók is meglepődtek, mikor kiderült, hogy az újszülöttek egyáltalán nem olyan tudatlanok, mint feltételezték. Minden kisbaba fejében ott rejtőzik egy igen alapos „használati utasítás” arról a világról, amelybe beleszületik. Élete első három éve azzal telik, hogy e forgatókönyv alapján felfedezi a környező világot.

Elterjedt az a nézet, hogy Csernobil óta elszaporodtak a pajzsmirigy-betegségek. Tény, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben gyakoribbá vált szinte az összes kór, de a szakértők égre-földre esküdöznek, hogy ennek a sugárkatasztrófához semmi köze. Azt viszont nem árulják el, hogy akkor mihez van…

Az elhízás egyértelműen korunk népbetegsége. Szeretünk jókat enni, de mozogni annál kevésbé. A kilók lassan „kúsznak” fel testünkre: havi 20 dkg-os hízás észre sem vehető, sőt talán az 1 év alatt összejött 2,4 kilogramm miatt sem érezzük ruháinkat szűkebbnek, ám e folyamat 10 év alatt 24 kiloval teszi súlyosabbá testünket, és főként egészségi problémáinkat.

De jó, itt az Újév, megint meg lehet változtatni az Életünket. Ezen túl alapjaiban minden másként lesz! Lefogyunk, eldobjuk a cigit, lángra lobbantjuk kihűlt kapcsolatunkat, nagy dolgokba kezdünk, kinyílunk a világ felé, barátaink lesznek, egyáltalán: ezen túl boldogok és kiegyensúlyozottak akarunk lenni. Ok, ok. De hogy is volt ez tavaly? Nem ugyanezt határoztuk el tavaly is?

Előző számunkban részletesen áttekintettük az egészséges alvás legfontosabb jellemzőit, az alváshiány következményeit, sőt elalvást segítő praktikus tanácsainkat is átnyújtottuk. Ezúttal sorra vesszük a leggyakoribb alvászavarokat és azok megoldási lehetőségeit.

„Ehess, ihass, ölelhess, alhass!” József Attila Ars poeticájában ezzel a sorral foglalja össze a független ember ismérveit. Talán manapság sem ezeket sorolnánk a boldogság kritériumai közé. Még az első hármat (táplálkozás és szex) csak-csak, de az alvást nemigen tekintjük elsőrendű lételemünknek. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az alvás ugyanolyan alapvető biológiai szükségletünk, mint a levegő és a víz.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az alvás nem elvesztegetett idő. A nap folyamán látott képek, tanult versek, vagy új arcok éjszaka, alvás közben rögzülnek.

A Sleep folyóiratban közzétett norvég kutatási eredmények szerint a krónikus álmatlanság szorongásos tüneteket, sőt akár depressziót is okozhat.

A túl keveset és a rosszul alvók nagy árat fizethetnek a pihentető órák elmaradásáért. Az alváshiány egyaránt kihat külső megjelenésünkre, egészségünkre, biztonságunkra, sőt még pénztárcánkra is.

Bármilyen furcsa, a növények is védekeznek a környezeti ártalmakkal szemben. Védőanyagaik egy fontos csoportja: a karotinoidok, melyeknek ma már több mint 700 fajtáját ismerjük. Az emberi szervezet nem képes ezeket előállítani, pedig egészségünk szempontjából ugyanolyan fontosak, mint a vitaminok és az ásványi anyagok.

A közgondolkodás szerint álmatlanság esetén altatót kell szedni. Ennek nyomán az altató-függőség sajnos már népbetegség Magyarországon. Az altatók azonban nem oldják meg a probléma kiváltó okát, sőt hosszútávon kellemetlen mellékhatásaik lehetnek, ezért ne nyúljon azonnal gyógyszerekhez, próbálja ki inkább elalvást segítő tippjeinket!

A világon sok millió horkoló ember nehezíti meg saját és családtagjai életét. Bosszankodhatunk, tűrhetünk, de semmiképp ne tekintsük a horkolást puszta kellemetlenségnek, rossz szokásnak, mert akár súlyos betegségek jelzője is lehet.

Egy metafora szerint az immunrendszer a szervezet védelmi erődjének falait és a bent harcoló „katonákat" együtt jelenti. E katonák feladatai különbözőek, a harc folyamatának más és más pontján lehet őket akcióba küldeni. Együttműködésükhöz folyamatosan informálniuk kell egymást, és utánpótlásra is szükségük van. Cikkünkben megkiséreljük a lehető legegyszerűbb és legszemléletesebb módon bemutatni olvasóinknak az immunrendszer működését.

A változókor minden nőt érint, aki 50-55 évnél idősebb kort ér meg. Hogy ez áldás, vagy átok, arról maguk a nők is igen különbözően nyilatkoznak. Ez már önmagában is jelzi, hogy a változás megélése egy igen szubjektív élmény.

Magyarországon mintegy nyolcszázezer-egymillió ember szenved csontritkulásban. Többségük nő, de a férfi betegek száma is eléri a 300 ezret. Az idős lakosság arányának növekedésével ez a betegség is egyre gyakoribbá válik.

Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a fizikai aktivitás javítja a csontok mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Azt is tudjuk, hogy soha nem késő elkezdeni, mert az egészséges testmozgás bármely életkorban megakadályozhatja a csontvesztést, ugyanakkor a tartós mozgáshiány, vagy a hosszas ágynyugalom a csontvesztés gyorsulását eredményezi.

Az inkontinenciában szenvedők napjainkban is szégyellik, sőt még családjuk előtt is rejtegetik betegségüket, annak ellenére, hogy egyre inkább a „civilizációs betegségek” kategóriájába kerül.

Hazánkban körülbelül 500.000 inkontinens ember él. Az érintettek nagyobb része nem ágyhoz vagy kórházhoz kötött beteg, hanem a mindennapi életben tevékenyen részt vevő személy. A felnőtt nők mintegy 40%-a életében legalább egyszer szembetalálja magát a jelenséggel.

A klimax sokféle tünete, az éjszakai alvászavar, izzadás, idegesség, hangulatváltozások, vagy depresszió mellett igen kevés figyelmet fordítunk az intim testrészek elváltozásaival kapcsolatos panaszokra. Bár a lehető legszemérmesebben kezeljük e problémákat, mégis keressük a megfelelő megoldást.

A XXI. század utolsó tabujáról, az inkontinenciáról beszélünk, melytől 200 millió ember szenved. A teljes lakosság 20, míg a felnőtt nők 50 (!) százalékát érintő témáról van szó, melyet még a szexuális problémáknál is nagyobb hallgatás övez.

A XX. század egyik nagy jelentőségű tudományos felfedezése egy magyar származású tudós, Selye János nevéhez fűződik. Stressz elmélete óriási távlatokat nyitott az orvostudományban.

Az alábbi történetet egy olvasónk küldte részünkre azzal a kéréssel, hogy tegyük közzé, mert igen tanulságos, talán még életet is menthetünk vele. Természetesen készséggel teszünk eleget egy ilyen felkérésnek, íme a történet:

A megnövekedett felelősség, az ebből adódó állandó készenléti állapot és stressz hosszú távon nemcsak a test, hanem a lélek immunrendszerét is gyengíti. Az így kialakult tünetegyüttes neve: menedzserbetegség.

Sokunk számára ismerős az érzés, amely rendszerint a délutáni órákban, főként ebéd után tör ránk. Az érzés, melytől szemeink elnehezülnek, minden mozdulat, minden gondolat egyre fárasztóbbá válik. Jól esne egy röpke pihenő, egy gyors szundítás, vagy bármi más, csak valahogy „túléljük” a nap hátralévő részét.