Hogyan működünk?

Az agy hatalmas, összefüggő rendszer. Ahogy a testével bánik, tükröződik azon, mennyire jól működik az agya. Ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak. Az erek tisztán tartása, a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás, az optimális testsúly megőrzése és időben elvégzett gyógykezelések egészségesebbé tehetik az agyat. Utóbbi magyarázata például, amit kevesen tudnak: időseknél a húgyúti fertőzés is agyi ködöt okozhat!

A betegség nem olcsó mulatság! A gyógyszerek, a kórházi ellátás, a munkából való kiesés az államnak és az egyénnek is sok pénzébe kerül. Nem vitás: az egészség a legfőbb érték. Vajon anyagilag melyik éri meg jobban: kezelni vagy megelőzni a betegséget?

Az információ korszakában a teljesítmény fizikai helyett egyre inkább mentális jellegű. A hatékonyság növelése érdekében tett erőfeszítéseink, s az ezzel járó stressz átstrukturálja az agyat, ami nem csak előnyös következményekkel jár.

A nyári szünet után gyermekeink újra óvodába, iskolába mennek. Ennek kapcsán merül fel, hogy az agyi fejlődésüket meghatározó kapcsolatok és tapasztalatok, melyekre az oktatási és nevelési intézményekben szert tehetnek, nem igazán optimálisak. Sok gyerek szenved pszichoszomatikus tünetektől, rengetegen vesztik el menet közben a velük született tanulási örömöt és alkotási vágyat, így igazi tehetségük talán örökre felfedezetlen marad.

Mind a várandós nő, mind a születendő gyermek egészsége szempontjából optimális, ha a baba időben érkezik: sem sokkal előbb, sem később, hiszen mindkettőnek megvannak az egészségügyi kockázatai. Egy idő előtti, váratlan burokrepedés azonban mindent felülír. Vannak-e előjelek, tünetek, illetve diagnosztikus módszerek, melyek jelezhetnék az esetleg várható komplikációkat?

A fiatalok napjainkban veszélyesebb káros szenvedélyekkel, gyakori éjszakázással, súlyos alváshiánnyal rombolják egészségüket és jövőjüket. Közben önértékelésüket az arcot elcsúfító pattanások, mitesszerek rontják.

A túl kevés vagy nem megfelelő minőségű alvás hátterében számtalan ok lehet, ennek megfelelően a következmények is igen szerteágazók. Egyetlen tényező azonban minden esetben fennáll: a különféle alvászavarok hosszabb távon veszélyeztetik, illetve károsítják egészségünket!

Amennyiben rosszul alszik, érdemes tudnia, hogy a nyugtató, lazító hatású gyógynövények csak akkor segítenek az elalvásban, ha az alvászavart stressz, túlpörgés, idegeskedés, lelki trauma okozza. A melatonint azonban nem tudják helyettesíteni.

Az emberi bélflóra, a bélmikrobiom az emésztési folyamatok tökéletesítése, a méreganyagok semlegesítése és számos védő mikrotápanyag előállítása mellett jelentős szerepet kap a gyulladásgátlásban, a hormonháztartás és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében, sőt a közérzet és hangulat alakításában is!

Az IBS (irritábilisbél-szindróma) a funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok egyike, melyet a bél-agy tengely szabályozási zavaraként is definiálnak. Ez a meghatározás azért fontos, mert teret enged a bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének.

A nyári szabadság után újra visszazökkenünk a munkába, a diákoknak pedig iskolakezdés – mindez ismét „gondoskodik” a folyamatos stresszről, melyhez a szokásos rohanás, túlterheltség és alváshiány mellett szeptemberben akár még erős napfény is adódhat. Ilyenkor az arra érzékenyeknél gyakrabban jelentkezik a szájat vagy arcot elcsúfító, fájdalmas herpesz.

A fájdalmas vizelés és a húgyhólyagfájdalom az ún. krónikus kismedencei fájdalom szindróma legjellemzőbb tünetei. Kialakulásának komoly rizikófaktora a kezeletlen stressz, így az urológiai vizsgálaton túl sok esetben pszichés támogatás, stresszoldó módszerek alkalmazása is szükséges.

Az SSM Population Health szaklapban megjelent tanulmányban tudósok azt állítják, hogy a szervezet krónikus és élethosszig tartó stressz miatti kimerülése, „elhasználódása” növelheti a daganatkockázatot és az azzal összefüggő halálozást.

A daganatos megbetegedések számának növekedése világszintű probléma. Nem kivétel ezalól Magyarország sem, ahol a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2001 óta évről évre emelkedik a rákdiagnózisok száma. [1] Tekintsünk át néhány tényezőt, mely hozzájárulhat e tendencia alakulásához!

A tartós, kezeletlen stressz az egyik legkomolyabb rizikófaktora a kimerültségnek és az emiatt kialakuló betegségeknek. Vegyük észre már az első jeleket: gyakori fejfájás, migrén, izomgörcsök, visszatérő rossz hangulat, illetve a motiváció hiánya! Kérjük időben segítséget!

Rosszul alszik? Tudnia kell, hogy a nyugtató, lazító hatású gyógynövények csak akkor segítenek az elalvásban, ha az alvászavart stressz, túlpörgés, idegeskedés, lelki trauma okozza. A melatonint azonban nem tudják helyettesíteni.

Sokan úgy gondolják, 4-5 óra alvás is elég éjszakánként, holott felnőtteknél 7-8 óra jó minőségű éjszakai alvásra lenne szükség, gyerekeknél és serdülőknél még ennél is többre. A kevés vagy rossz minőségű alvás nemcsak nappali kellemetlen tüneteket okoz, de növeli számos betegség rizikóját és gyorsítja az öregedést is.

Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a folytonos teljesítménykényszer miatti nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Ez az állapot azonban hosszabb távon konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat.

A Centers for Disease Control and Prevention szerint a nők 15%-a, míg a férfiak 10%-a érzi magát rendszeresen kimerültnek. Ez a fajta fáradtság nem azonos azzal, amit néha mindenki megtapasztal, ha sokáig marad fent valami miatt. Itt olyan komoly, állandó kimerültségről van szó, amely az Egyesült Államokban többek közt évi 72 000 karambolhoz és 44 000 balesethez vezet a sofőrök krónikus fáradtsága miatt. Mi vezethet ilyen mértékű energiahiányhoz, kimerültséghez?

A természetben minden összhang, rezgés és ritmus. Az emberiség évezredeken át harmóniában élt a természet rendjével, sokféle ritmusával. Megfigyelte és alkalmazta a nap, a hold, a csillagok, az évszakok és napok változásának összefüggéseit. E harmonikus „rendben” nagyon fontos az időzítés – vannak hatások, melyeket megváltoztatni nem tudunk, de előnyünkre is fordíthatjuk őket.

Bizonyított tény, hogy hiedelmeink és elvárásaink – biológiai mechanizmusokon keresztül – befolyásolják egészségünket és képességeinket. Itt az ideje tehát, mostantól gondoljunk másként magunkra, vetítsünk másfajta jövőképet előre! Olyat, amilyet szeretnénk!

Tél végén, kora tavasszal az újjászülető természet kirobbanó energiája gyakran szöges ellentétben áll azzal, amit érzünk: „alig vonszolom magam”, „reggel iszonyúan fáradt vagyok”, „teljesen kidőlök a munkaidő végére”. Ha – szerencsés esetben – mindez nem valamilyen vírusfertőzés velejárója vagy szövődménye, akkor csak a szokásos tavaszi fáradtsággal kell megküzdenünk. Lássuk, mit tehetünk, hogy feltöltődjünk, és mielőbb formába lendüljünk!

Vajon pusztán a mögöttünk álló hosszú tél számlájára írható, ha már huzamos ideje hiányzik belőlük a lendület, gyengének, fáradtnak érezzük magunkat? Ha nem járunk utána, előfordulhat, hogy csak hónapok, évek múlva derül ki a tünetek valódi oka.

A nő vonzó külsejét főként stabil egészségi állapota, magas energiaszintje, jó erőnléte alapozza meg – való igaz a mondás, hogy a „szépség belülről fakad”. A megterhelő hétköznapok, a stressz és kimerültség, esetleg fontos tápanyagok hiánya és maga az idő múlása nyomot hagy külsőnkön, tükrözi aktuális belső állapotunkat, immunrendszerünk hatékonyságának szintjét is. E bonyolult rendszer működését sokféle módon támogathatjuk kívülről és belülről egyaránt.

Szakemberek is megerősítik azt a tapasztalatot, hogy a hajszín és a karakter között szoros összefüggés van. De mi történik, ha valaki hajszínt változtat, vajon a karaktere is megváltozik?

A színek valójában sajátos frekvenciával rendelkező elektromágneses rezgések, melyek egészségre gyakorolt hatását a pszichológia és az orvostudomány is elismeri. Mivel minden színnek más a rezgése és a hullámhossza, emiatt a szervezet működésére, illetve az érzelmekre gyakorolt hatásuk is eltérő. E hatások attól függetlenül érvényesülnek, hogy ennek tudatában vagyunk-e, vagy sem.

Év végéhez közeledve, ahogy rövidülnek a nappalok, feltűnően sokan keresnek meg azzal, hogy nagyon fáradtnak érzik magukat, és bármit tesznek, nem javul az állapotuk, pedig még igen messze van a hírhedt tél végi, tavaszi fáradtság szezonja. Lássuk, mi állhat ennek a hátterében, és mivel segíthetünk magunkon?

Életünk harmadát alvással töltjük, így nem csoda, hogy az alvás a tudomány érdeklődésének középpontjában áll: számos kutatás vizsgálja az alvászavarok és az alváshossz kapcsolatát a betegségekkel és a halálozással.

Sokan a hosszú és fárasztó napi munka közepette kávéval vagy energiaitallal igyekeznek fenntartani az erőnlétet és koncentrációt. Íme néhány ötlet, ami segítheti mindezt akár koffein nélkül is!

Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, ugyanúgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Tudjuk, hogy az agy alakítható szerv, egy informatikus agya tehát egészen biztosan különbözik egy sportolóétól. Arra viszont csak most derült fény, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége lenne némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!