A stressz jelenti az egyik legnagyobb támadást a pajzsmirigy ellen, melynek működése viszont szoros összefüggésben áll a mellékvesével. Utóbbit jelentősen befolyásolja az a mód, ahogyan a stresszre reagálunk.
Amikor stresszes, sűrű életet élünk, egész nap a monitor előtt ülünk, keveset alszunk, rendszertelenül étkezünk és a testmozgás sem része a mindennapjainknak, nem csoda, ha folyton álmosnak, fáradtnak, levertnek érezzük magunkat. Miért nincs energiánk semmi egyébre a kötelező minimumon felül?
Tudjuk, hogy a stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai rombolással is jár, mégis nehéz kivonni magunkat a hatása alól. A kezeletlen feszültség úgy betegít meg, hogy szinte észre sem vesszük.
Világszintű probléma a daganatos megbetegedések számának növekedése, és ez alól hazánk sem kivétel. A KSH adatai alapján: 2001 óta évről évre emelkedik a rákdiagnózisok száma. [1] Tekintsünk át néhány tényezőt, ami hozzájárulhatott e tendencia alakulásához!
Sokan rémülten tapasztalják vagy szomorúan nyugtázzák, hogy már középkorúként csökken a teljesítményük akár a munkában, akár az otthoni teendők ellátása során vagy épp a sport, a testedzés során. Egyesek az idősödésre fogják, mások szerint a szívük már nem bírja a terhelést. Bizonyos társuló tünetek esetén azonban mindenképp érdemes utánajárni az okoknak.
Ön hogyan bírja a túlfeszített munkát, a mentális megterhelést, és hogyan kezeli a stresszt? Ha már a padlón érzi magát emiatt, jobb, ha tudja: nincs egyedül. A kiégés különféle tünetei leggyakrabban a kommunikációval kapcsolatos szakmákban dolgozóknál jelentkeznek (orvosok, jogászok, ügyfélszolgálatosok, pedagógusok), és jelentősen rontják az érintettek teljesítményét és életminőségét. Kérdés: mit tehetünk ilyen helyzetben?
Ahogy elérkezik a szeptember, a nyári pihenés után sokan szembesülünk az iskolakezdés vagy munkába való visszatérés nehézségeivel. Ez az időszak egyszerre lehet pezsdítő és kihívásokkal teli, hiszen a vakációs üzemmódról át kell állnunk egy fókuszáltabb, produktívabb rutinra. A sikeres átmenethez érdemes kívül-belül optimizálnunk a folyamatokat. Vizsgáljunk meg néhány stratégiát a kognitív funkciók javítására, és nézzünk meg, hogyan lehetnek a segítségünkre egyes gyógynövények és tápanyagok!
Alig telt el az év első fele, sokan már kimerültek az állandó rohanás és munka közepette. Ideje tehát végre kicsit lazítani, pihenni, jól kialudni magunkat, mindezt azonban gyakran nehezíti az időhiány, a nyári meleg, sőt egyes alvásproblémák is. Ne feledjük azonban, hogy az alváshiány növeli számos betegség rizikóját.
A Cambridge Egyetem Pszichiátriai Osztálya 500 ezer angol felnőtt bevonásával végzett kutatásában az alvásidő hosszának a mentális egészségre és az általános jó közérzetre gyakorolt hatását vizsgálta. Lássuk az eredményeket!
Igen sok szülő panaszolja a bölcsődében, óvodában, játszótéren és az online szülői csoportokban, hogy a gyerek szinte semmit nem akar megenni. Nem mindegy azonban, hogy a gyerek tényleg csak válogatós vagy inkább evészavaros.
A 3 évnél fiatalabb magyar gyermekek 80%-a túl sok cukrot fogyaszt. Minden 10. szülő édességgel jutalmazza a kicsiket, nem csoda, hogy iskoláskorra még nagyobb arányú és mértékű az elhízás. A közfelfogás szerint ugyanakkor a dundi óvodás CUKI, a termetes iskolás JÓ HÚSBAN VAN, a kövér felnőtt pedig BETEG!
Bélflóránk életünk első 3 évében „alapozódik meg”. Fiatal felnőtt korra stabilizálódik, majd életmódunk függvényében változhat, jelentősen befolyásolva egészség-betegség skálánk további alakulását.
Akinél a tartós fáradtság, kimerültség, gyengeség oka nem a túlhajszoltság és az alváshiány, ráadásul ingerlékenységet vagy koncentrációs nehézséget is tapasztal, felmerül a gyanú, hogy vasraktárai kimerültek és pótlásra szorulnak – pláne ha egyéb árulkodó tünetei is vannak. Lássuk, melyek ezek!
A hosszú téli időszakban szervezetünknek nemcsak a hideggel és a különböző vírusok, baktériumok támadásával kell szembenéznie, hanem a rövidebb nappalok, a korai sötétedés, a fényhiány okozta lehangoltság, álmosság, rosszkedv problémájával is.
Étrendünk összetétele alapvetően meghatározza agyműködésünket. Ennek legjobb példája az egyre terjedő demenciajárvány, amely nagyrészt a szénhidrátalapú, feldolgozott ételekre építő nyugati étrend következménye.
Az évszakok változásával együtt nemcsak a ruhatárunkon, hanem a napi bőr- és szépségápolási rutinon is változtatnunk kell időnként. A téli nyirkos hideg, majd a fűtött szobák száraz levegőjének váltakozása ugyanis jelentős megpróbáltatást okoz bőrünknek.
A hideg, borús, szürke téli időben sokakra jellemző a rosszkedv, levertség, fáradékonyság és motivációhiány. Mit tehetnénk annak érdekében, hogy helyreálljon energiaszintünk és véget érjen a nyomott hangulat?
Napjainkban egyre többen fordulnak orvoshoz vagy dietetikushoz emésztési zavarokat kísérő, jellemző tünetekkel. A tünetek és a megoldások részletezése előtt érdemes azonban pontosítanunk, hogy mit is takarnak e fogalmak, melyek a köztudatban igencsak keverednek.
Hasgörcsök közepette felugrani az ünnepi asztaltól igen ünneprontó cselekedet! Az előrelátók eleve kiiktatják a menüből a számukra „veszélyes” ételeket, a kényelmesek megeszik, majd szenvednek, vagy a hiányszó enzim pótlásával enyhítik a kellemetlen panaszokat.
Ma a zsírmáj már a világ népességének kb. 25%-át veszélyezteti. Hozzuk rendbe mielőbb májunkat, hogy megelőzzük a komolyabb egészségügyi következményeket!
A WHO magyarországi irodája, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi közös állásfoglalása szerint a depresszió mentális betegség, mely kezelhető, gyakran megelőzhető, ám kezelés nélkül végzetessé válhat. Hazánkban a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés 3. leggyakoribb oka. 2015-ben első helyen állt a betegségben eltöltött életévek rangsorában.
Tudjuk, hogy a depresszió világszerte egyre több embert érint. Az legfrissebb adatok alapján az Európai Unió lakosságának 7%-a krónikus depresszióban szenved. A depresszió gyógyszeres terápiája kihívást jelent a szakembereknek, ugyanis a súlyos depresszióban szenvedők mintegy 60%-a nem reagál megfelelően az orvos által elsőként írt antidepresszáns gyógyszerre.
Drew Ramsey, a Columbia Egyetem pszichiáter professzora szerint ez a kutatás az első, mely direkt összefüggést talált konkrét táplálkozási sémák és bizonyos agyi elváltozások között. Tanítsuk meg a pszichiátereknek az egészséges táplálkozás alapjait, és vegyük be ezt tantárgyként a rezidensképzésbe is!
Az agy hatalmas, összefüggő rendszer. Ahogy a testével bánik, tükröződik azon, mennyire jól működik az agya. Ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak. Az erek tisztán tartása, a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás, az optimális testsúly megőrzése és időben elvégzett gyógykezelések egészségesebbé tehetik az agyat. Utóbbi magyarázata például, amit kevesen tudnak: időseknél a húgyúti fertőzés is agyi ködöt okozhat!
A betegség nem olcsó mulatság! A gyógyszerek, a kórházi ellátás, a munkából való kiesés az államnak és az egyénnek is sok pénzébe kerül. Nem vitás: az egészség a legfőbb érték. Vajon anyagilag melyik éri meg jobban: kezelni vagy megelőzni a betegséget?
Az információ korszakában a teljesítmény fizikai helyett egyre inkább mentális jellegű. A hatékonyság növelése érdekében tett erőfeszítéseink, s az ezzel járó stressz átstrukturálja az agyat, ami nem csak előnyös következményekkel jár.
A nyári szünet után gyermekeink újra óvodába, iskolába mennek. Ennek kapcsán merül fel, hogy az agyi fejlődésüket meghatározó kapcsolatok és tapasztalatok, melyekre az oktatási és nevelési intézményekben szert tehetnek, nem igazán optimálisak. Sok gyerek szenved pszichoszomatikus tünetektől, rengetegen vesztik el menet közben a velük született tanulási örömöt és alkotási vágyat, így igazi tehetségük talán örökre felfedezetlen marad.
Mind a várandós nő, mind a születendő gyermek egészsége szempontjából optimális, ha a baba időben érkezik: sem sokkal előbb, sem később, hiszen mindkettőnek megvannak az egészségügyi kockázatai. Egy idő előtti, váratlan burokrepedés azonban mindent felülír. Vannak-e előjelek, tünetek, illetve diagnosztikus módszerek, melyek jelezhetnék az esetleg várható komplikációkat?
