Hogyan működünk?

A herpes simplex vírus egyik fajtája, a HSV-1 főként az ajkon, míg a HSV-2 inkább a nemi szerveken okoz fertőzést (előfordulhat HSV1 a nemi szerveken is). Ugyancsak a víruscsalád tagja a Varicella-zoster vírus (VZV), mely az övsömör és a bárányhimlő kórokozója. Cikkünkben a százezrek életét megkeserítő nemi szervi herpeszt ismertetjük röviden.

Korábban a házasságok 16%-ában nem köszöntött be a gyermekáldás, noha ezt nagyon szerették volna. Szerencsére az elmúlt évtizedekben az orvostudomány jelentős eredményeket ért el a meddőségek kezelésében, így egyre több gyermektelen párnak tudunk segítséget nyújtani.

Örömteli hír, hogy a szoptatás reneszánszát éljük! Az elmúlt 20-30 év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az anyatej nem helyettesíthető egyetlen mesterséges tápanyaggal sem. Összetétele ugyanis – a gyermek igényeihez alkalmazkodva – folyamatosan változik, minden pillanatban tökéletes, hiszen tartalmazza mindazt, amire a baba szervezetének éppen szüksége van.

A terhesség alatti szorongásos és depresszív állapotok jórészt nem pszichiátriai betegségek, hanem sok okra visszavezethető emocionális reakciók. Részben a magzat tápanyagszükségletével kapcsolatba hozható anyai hiányállapotokról van szó, részben pedig – evolúciós értelmezésben – az utódnevelés fokozott kockázataira, az esetleges csökkent támogatottságra adott adaptív válasz. Ebből logikusan következik a kezelés módja, azaz a hiányállapotok megszüntetése és a pszicho-szociális feltételek javítása.

40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- és érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen. Bebizonyosodott, hogy az omega-3-nak nevezett ún. esszenciális, vagyis a szervezet által elő nem állítható, ám normál működéséhez nélkülözhetetlen zsírsavcsoport a védőfaktor.

A téli időszakban szervezetünknek nem csak a hideg és a különböző vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell birkóznia a fényhiány következtében fellépő lehangoltsággal, fáradtsággal, a szellemi frissesség hanyatlásával. Közeleg a tavasz, vegyük tehát sorra, mi mindent tehetünk, hogy újra „felpörögjünk”, hogy fizikai és szellemi teljesítményünk újra a régi legyen.

A University of Hong Kong ausztrál tudósokkal közös kutatásba kezdett. Daganatos betegektől vérmintákat gyűjtenek, majd laboratóriumi eljárások során a fehérvérsejtek egy meghatározott csoportját „kiképezik” a rosszindulatú sejtek leküzdésére. Az így kezelt sejteket visszafecskendezik a daganatos betegek szervezetébe, hogy azok önállóan küzdjék le a kórt. Az eljárást elsőként vírusos eredetű daganatos betegségek esetén kívánják alkalmazni.

A felmenők és a leszármazottak közti hasonlóság mindig is nyilvánvaló volt. Külső tulajdonságainkon kívül gyakran természetünk is szüleinkére emlékeztet. Nagy kérdés, hogy ki tehet a betegségeinkről, elődeink, s tőlük örökölt génjeink, környezetünk, melybe belecsöppentünk, avagy mi magunk, hétköznapjaink során kialakított szokásainkkal, életmódunkkal?

Minden valószínűség szerint az élőlények immunrendszere az egyik leghatékonyabb rákellenes fegyver. Erre bizonyíték a spontán tumor regressziók léte emberekben és állatokban egyaránt.

Egyes öregedéselméletek szerint bizonyos mennyiségű stressz szükséges a szervezet védekező mechanizmusainak stimulálásához. A stresszre is igaz tehát, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mennyiségben viszont méreg. Talán furcsán hangzik, de lassúbb az öregedés mérsékelt stresszben, mint teljesen stresszmentes körülmények között. Hogyan lehetne „receptre felírni” a fiatalító stresszt a gyilkos stressz helyett?

A kor előrehaladtával – főként tartós idegi megterhelés, stressz, szorongás közepette – a szívben nemcsak az erek, hanem a „drótok” is kopnak. Tekintsük át röviden, mitől és főként hogyan dobog a szívünk, hogy ritmusára ne csak akkor figyeljünk, amikor abban zavar keletkezik.

Az agyi érbetegség (gutaütés, szélütés, azaz stroke), a rák és a szívbetegségek után Európában a harmadik leggyakoribb halálok, amely évente 1,4 millió életet követel. Magyarországon a szélütésben meghaltak közül minden negyedik 60 évnél (!) fiatalabb.

Létezik-e stressz-mentes élet? Elképzelhető-e, hogy nyugodtan reagáljunk a sorozatosan jelentkező, mindig újabb és újabb megoldásokat igénylő feladatokra? Hogyan lehetünk úrrá az állandó időzavaron, a fokozott teljesítmény-kényszeren? Hogyan hat ránk a stressz? Képesek vagyunk-e tudatosan befolyásolni saját hozzáállásunkat? E kérdésekre keressük a választ neves szakemberek közreműködésével.

Ahány forrása van a munkahelyi stressznek, annyi megoldás is létezik. Esztergályos Cecíliát például a premierek nyugtalanítják leginkább. A művésznő a buktára esküszik…

A globális élelmiszerkereskedelem egyrészt tönkreteszi az adott földrajzi területen élő termelőket, másrészt a távolról érkező növényi és állati eredetű táplálék összetétele károsan hathat egy más táplálkozási kultúrában élő közösségre. Szélsőséges példaként, nem lenne szerencsés nyers fókahájjal etetni Afrika éhezőit, miközben az eszkimókat „nyers sárgarépa reformétkezésre” állítanák át.

Azon szerencsések, akik számára az éleslátás magától értetődő tény, hajlamosak megfeledkezni arról, hogy szemüket – különösen a tavasztól őszig tartó erős napsütésben – nekik is védeniük kell, s időnként az orvosi ellenőrzés is indokolt, hogy minél tovább szemüveg nélkül gyönyörködhessenek a világban.

Újabb tudományos kutatások bizonyítják, hogy a magzat sokkal többet tud, hall, lát és érez, mint azt korábban gondolták. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy a szülés után megismeri édesanyja hangját, s ettől még akkor is megnyugszik, ha nem fekszik a karjai között. Azt is megfigyelték, hogy ha az apa sokat veszekedett, durván bánt az anyával a terhesség alatt, akkor az újszülött az apai hangtól nyugtalan lesz, szívverése gyorsul, sőt akár el is kezd sírni.

A gyermeklélektannal foglalkozók is meglepődtek, mikor kiderült, hogy az újszülöttek egyáltalán nem olyan tudatlanok, mint feltételezték. Minden kisbaba fejében ott rejtőzik egy igen alapos „használati utasítás” arról a világról, amelybe beleszületik. Élete első három éve azzal telik, hogy e forgatókönyv alapján felfedezi a környező világot.

Elterjedt az a nézet, hogy Csernobil óta elszaporodtak a pajzsmirigy-betegségek. Tény, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben gyakoribbá vált szinte az összes kór, de a szakértők égre-földre esküdöznek, hogy ennek a sugárkatasztrófához semmi köze. Azt viszont nem árulják el, hogy akkor mihez van…

Az elhízás egyértelműen korunk népbetegsége. Szeretünk jókat enni, de mozogni annál kevésbé. A kilók lassan „kúsznak” fel testünkre: havi 20 dkg-os hízás észre sem vehető, sőt talán az 1 év alatt összejött 2,4 kilogramm miatt sem érezzük ruháinkat szűkebbnek, ám e folyamat 10 év alatt 24 kiloval teszi súlyosabbá testünket, és főként egészségi problémáinkat.

De jó, itt az Újév, megint meg lehet változtatni az Életünket. Ezen túl alapjaiban minden másként lesz! Lefogyunk, eldobjuk a cigit, lángra lobbantjuk kihűlt kapcsolatunkat, nagy dolgokba kezdünk, kinyílunk a világ felé, barátaink lesznek, egyáltalán: ezen túl boldogok és kiegyensúlyozottak akarunk lenni. Ok, ok. De hogy is volt ez tavaly? Nem ugyanezt határoztuk el tavaly is?

Előző számunkban részletesen áttekintettük az egészséges alvás legfontosabb jellemzőit, az alváshiány következményeit, sőt elalvást segítő praktikus tanácsainkat is átnyújtottuk. Ezúttal sorra vesszük a leggyakoribb alvászavarokat és azok megoldási lehetőségeit.

„Ehess, ihass, ölelhess, alhass!” József Attila Ars poeticájában ezzel a sorral foglalja össze a független ember ismérveit. Talán manapság sem ezeket sorolnánk a boldogság kritériumai közé. Még az első hármat (táplálkozás és szex) csak-csak, de az alvást nemigen tekintjük elsőrendű lételemünknek. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az alvás ugyanolyan alapvető biológiai szükségletünk, mint a levegő és a víz.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az alvás nem elvesztegetett idő. A nap folyamán látott képek, tanult versek, vagy új arcok éjszaka, alvás közben rögzülnek.

A Sleep folyóiratban közzétett norvég kutatási eredmények szerint a krónikus álmatlanság szorongásos tüneteket, sőt akár depressziót is okozhat.

A túl keveset és a rosszul alvók nagy árat fizethetnek a pihentető órák elmaradásáért. Az alváshiány egyaránt kihat külső megjelenésünkre, egészségünkre, biztonságunkra, sőt még pénztárcánkra is.

Bármilyen furcsa, a növények is védekeznek a környezeti ártalmakkal szemben. Védőanyagaik egy fontos csoportja: a karotinoidok, melyeknek ma már több mint 700 fajtáját ismerjük. Az emberi szervezet nem képes ezeket előállítani, pedig egészségünk szempontjából ugyanolyan fontosak, mint a vitaminok és az ásványi anyagok.

A közgondolkodás szerint álmatlanság esetén altatót kell szedni. Ennek nyomán az altató-függőség sajnos már népbetegség Magyarországon. Az altatók azonban nem oldják meg a probléma kiváltó okát, sőt hosszútávon kellemetlen mellékhatásaik lehetnek, ezért ne nyúljon azonnal gyógyszerekhez, próbálja ki inkább elalvást segítő tippjeinket!

A világon sok millió horkoló ember nehezíti meg saját és családtagjai életét. Bosszankodhatunk, tűrhetünk, de semmiképp ne tekintsük a horkolást puszta kellemetlenségnek, rossz szokásnak, mert akár súlyos betegségek jelzője is lehet.

Egy metafora szerint az immunrendszer a szervezet védelmi erődjének falait és a bent harcoló „katonákat" együtt jelenti. E katonák feladatai különbözőek, a harc folyamatának más és más pontján lehet őket akcióba küldeni. Együttműködésükhöz folyamatosan informálniuk kell egymást, és utánpótlásra is szükségük van. Cikkünkben megkiséreljük a lehető legegyszerűbb és legszemléletesebb módon bemutatni olvasóinknak az immunrendszer működését.