Hogyan működünk?

Napjainkban, a sarjadzó gombák, új baktérium- és vírustörzsek előretörésének korában, különösen időszerű szervezetünket, immunrendszerünket felkészíteni az új, váratlan stresszekre, támadásokra, melyek mind a klímaváltozásból, vagy egyéb fizikai hatásokból (hőingadozás, zajhatás, idegrendszeri terhelések stb.), mind a kórokozók új válfajainak megjelenéséből adódnak.

Az egész éves munka, rohanás és stressz után legtöbben az 1-2 hetes nyaralás alatt próbálják visszaszerezni életerejüket, növelni munkabírásukat. Előfordul, hogy mégis fáradtan, vagy csalódottan térnek vissza a munkába, s nem éreznek magukban erőt, lendületet az újabb egész éves hajtáshoz. Mit tehetünk, ha így jártunk?

Az elmúlt években végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az Omega-3 zsírsavak egyes csoportjai fontos szerepet játszanak az idegrendszer embrionális fejlődésében, illetve a gyermekek memoriter, kognitív és magatartás funkcióinak fejlődésében. Mivel a szervezet képtelen ezek szintézisére, és átalakításuk sem történik hatékonyan, táplálék útján való bevitelük nélkülözhetetlen.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a kreativitás titka a délutáni alvás, azaz a szieszta jelentősen megnöveli a problémamegoldó képességet. A tudomány tehát alátámasztja azt, amit mi régóta tanítunk az agykontrollon: gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt igen hasznos ebéd után relaxálni. A kreativitás ugyanis növelhető! Jó példa erre José Silva bátyjának, Juannak az esete, akiből José fogadásból feltalálót kreált.

Diákéveinkben mélyen belénk rögzült a júniusban táblára írt szó: VAKÁCIÓ. Pavlovi reflexként gondolunk ekkor a „végtelen” és teljes szabadságra. De mi az, amitől ma, felnőttként szabadulni, menekülni igyekszünk? Minél messzebb, akárhová, csak el. Ez nem egyéb, mint a munka, a mindennapi rutin. Tudjuk-e, hogy konkrétan mi az, amit regenerálunk, vagyis újrateremtünk szabadságunk idején?

Ma már nem pihenünk, ellazulunk, hanem relaxálunk – legalábbis, ha komolyan gondoljuk azt, hogy valóban meg akarjuk szabadítani testünket, s így a lelkünket is a hétköznapokban felhalmozódott feszültségtől.

A munkahelyi stressz kifejezetten a másoknak megfelelni vágyó emberek körében gyakori, különösen azoknál, akik önbizalomhiányban szenvednek. Mindez az élet egyéb területein is feszültségek forrása lehet. Mit tehetünk, hogy válságos időkben is elkerülhessük a stressz okozta betegségeket?

Az EQ, vagyis az Érzelmi Intelligencia (Emotional Intelligence Quotient) azt mutatja meg, hogy az átlaghoz képest, mennyire vagyunk jártasak érzelmeink felismerése, kezelése, céljaink kitűzése és értük való küzdés, az empátia (vagyis mások érzelmeinek felismerése), valamint a kommunikáció, a kapcsolatteremtés és a konfliktuskeresés terén. Az utóbbi időben ez az érték egyre nagyobb szerepet kap az emberek képességeinek és készségeinek megítélésében.

A coach (edző), azaz mentális tréner feladata a sikeres életvezetés, önmenedzselés, problémamegoldás és stressz-kezelés gyakorlati oktatása akár a magán, akár az üzleti életet illetően. Ennek megfelelően a business coach megtanít például a „mentális túlélésre”, vagyis arra, hogyan kerülhetjük el a fizikai tünetekkel is párosuló kiégést.

Linda Franklin angol pszichológusnő – Karl Jung munkásságából merítve – a női lélek sokféleségét, a számtalan személyiségjegy alapján négy alaptípusba sorolta be, melyeket amazonnak, madonnának, kurtizánnak és anyának nevezett el. Természetesen egy pillanatra se higgyük azt, hogy ezek az alaptípusok tiszta formájukban léteznek, hiszen minden ember (nő) egyedi és egyszeri. Lássuk, milyen tulajdonságokkal bír például egy amazon!

A herpes simplex vírus egyik fajtája, a HSV-1 főként az ajkon, míg a HSV-2 inkább a nemi szerveken okoz fertőzést (előfordulhat HSV1 a nemi szerveken is). Ugyancsak a víruscsalád tagja a Varicella-zoster vírus (VZV), mely az övsömör és a bárányhimlő kórokozója. Cikkünkben a százezrek életét megkeserítő nemi szervi herpeszt ismertetjük röviden.

Korábban a házasságok 16%-ában nem köszöntött be a gyermekáldás, noha ezt nagyon szerették volna. Szerencsére az elmúlt évtizedekben az orvostudomány jelentős eredményeket ért el a meddőségek kezelésében, így egyre több gyermektelen párnak tudunk segítséget nyújtani.

Örömteli hír, hogy a szoptatás reneszánszát éljük! Az elmúlt 20-30 év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az anyatej nem helyettesíthető egyetlen mesterséges tápanyaggal sem. Összetétele ugyanis – a gyermek igényeihez alkalmazkodva – folyamatosan változik, minden pillanatban tökéletes, hiszen tartalmazza mindazt, amire a baba szervezetének éppen szüksége van.

A terhesség alatti szorongásos és depresszív állapotok jórészt nem pszichiátriai betegségek, hanem sok okra visszavezethető emocionális reakciók. Részben a magzat tápanyagszükségletével kapcsolatba hozható anyai hiányállapotokról van szó, részben pedig – evolúciós értelmezésben – az utódnevelés fokozott kockázataira, az esetleges csökkent támogatottságra adott adaptív válasz. Ebből logikusan következik a kezelés módja, azaz a hiányállapotok megszüntetése és a pszicho-szociális feltételek javítása.

40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- és érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen. Bebizonyosodott, hogy az omega-3-nak nevezett ún. esszenciális, vagyis a szervezet által elő nem állítható, ám normál működéséhez nélkülözhetetlen zsírsavcsoport a védőfaktor.

A téli időszakban szervezetünknek nem csak a hideg és a különböző vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell birkóznia a fényhiány következtében fellépő lehangoltsággal, fáradtsággal, a szellemi frissesség hanyatlásával. Közeleg a tavasz, vegyük tehát sorra, mi mindent tehetünk, hogy újra „felpörögjünk”, hogy fizikai és szellemi teljesítményünk újra a régi legyen.

A University of Hong Kong ausztrál tudósokkal közös kutatásba kezdett. Daganatos betegektől vérmintákat gyűjtenek, majd laboratóriumi eljárások során a fehérvérsejtek egy meghatározott csoportját „kiképezik” a rosszindulatú sejtek leküzdésére. Az így kezelt sejteket visszafecskendezik a daganatos betegek szervezetébe, hogy azok önállóan küzdjék le a kórt. Az eljárást elsőként vírusos eredetű daganatos betegségek esetén kívánják alkalmazni.

A felmenők és a leszármazottak közti hasonlóság mindig is nyilvánvaló volt. Külső tulajdonságainkon kívül gyakran természetünk is szüleinkére emlékeztet. Nagy kérdés, hogy ki tehet a betegségeinkről, elődeink, s tőlük örökölt génjeink, környezetünk, melybe belecsöppentünk, avagy mi magunk, hétköznapjaink során kialakított szokásainkkal, életmódunkkal?

Minden valószínűség szerint az élőlények immunrendszere az egyik leghatékonyabb rákellenes fegyver. Erre bizonyíték a spontán tumor regressziók léte emberekben és állatokban egyaránt.

Egyes öregedéselméletek szerint bizonyos mennyiségű stressz szükséges a szervezet védekező mechanizmusainak stimulálásához. A stresszre is igaz tehát, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mennyiségben viszont méreg. Talán furcsán hangzik, de lassúbb az öregedés mérsékelt stresszben, mint teljesen stresszmentes körülmények között. Hogyan lehetne „receptre felírni” a fiatalító stresszt a gyilkos stressz helyett?

A kor előrehaladtával – főként tartós idegi megterhelés, stressz, szorongás közepette – a szívben nemcsak az erek, hanem a „drótok” is kopnak. Tekintsük át röviden, mitől és főként hogyan dobog a szívünk, hogy ritmusára ne csak akkor figyeljünk, amikor abban zavar keletkezik.

Az agyi érbetegség (gutaütés, szélütés, azaz stroke), a rák és a szívbetegségek után Európában a harmadik leggyakoribb halálok, amely évente 1,4 millió életet követel. Magyarországon a szélütésben meghaltak közül minden negyedik 60 évnél (!) fiatalabb.

Létezik-e stressz-mentes élet? Elképzelhető-e, hogy nyugodtan reagáljunk a sorozatosan jelentkező, mindig újabb és újabb megoldásokat igénylő feladatokra? Hogyan lehetünk úrrá az állandó időzavaron, a fokozott teljesítmény-kényszeren? Hogyan hat ránk a stressz? Képesek vagyunk-e tudatosan befolyásolni saját hozzáállásunkat? E kérdésekre keressük a választ neves szakemberek közreműködésével.

Ahány forrása van a munkahelyi stressznek, annyi megoldás is létezik. Esztergályos Cecíliát például a premierek nyugtalanítják leginkább. A művésznő a buktára esküszik…

A globális élelmiszerkereskedelem egyrészt tönkreteszi az adott földrajzi területen élő termelőket, másrészt a távolról érkező növényi és állati eredetű táplálék összetétele károsan hathat egy más táplálkozási kultúrában élő közösségre. Szélsőséges példaként, nem lenne szerencsés nyers fókahájjal etetni Afrika éhezőit, miközben az eszkimókat „nyers sárgarépa reformétkezésre” állítanák át.

Azon szerencsések, akik számára az éleslátás magától értetődő tény, hajlamosak megfeledkezni arról, hogy szemüket – különösen a tavasztól őszig tartó erős napsütésben – nekik is védeniük kell, s időnként az orvosi ellenőrzés is indokolt, hogy minél tovább szemüveg nélkül gyönyörködhessenek a világban.

Újabb tudományos kutatások bizonyítják, hogy a magzat sokkal többet tud, hall, lát és érez, mint azt korábban gondolták. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy a szülés után megismeri édesanyja hangját, s ettől még akkor is megnyugszik, ha nem fekszik a karjai között. Azt is megfigyelték, hogy ha az apa sokat veszekedett, durván bánt az anyával a terhesség alatt, akkor az újszülött az apai hangtól nyugtalan lesz, szívverése gyorsul, sőt akár el is kezd sírni.

A gyermeklélektannal foglalkozók is meglepődtek, mikor kiderült, hogy az újszülöttek egyáltalán nem olyan tudatlanok, mint feltételezték. Minden kisbaba fejében ott rejtőzik egy igen alapos „használati utasítás” arról a világról, amelybe beleszületik. Élete első három éve azzal telik, hogy e forgatókönyv alapján felfedezi a környező világot.

Elterjedt az a nézet, hogy Csernobil óta elszaporodtak a pajzsmirigy-betegségek. Tény, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben gyakoribbá vált szinte az összes kór, de a szakértők égre-földre esküdöznek, hogy ennek a sugárkatasztrófához semmi köze. Azt viszont nem árulják el, hogy akkor mihez van…

Az elhízás egyértelműen korunk népbetegsége. Szeretünk jókat enni, de mozogni annál kevésbé. A kilók lassan „kúsznak” fel testünkre: havi 20 dkg-os hízás észre sem vehető, sőt talán az 1 év alatt összejött 2,4 kilogramm miatt sem érezzük ruháinkat szűkebbnek, ám e folyamat 10 év alatt 24 kiloval teszi súlyosabbá testünket, és főként egészségi problémáinkat.