„Fejlett”, modern kultúránkban az egészségügyi panaszok nagy része abból fakad, hogy mindennapos aktivitásunk jelentősen eltér attól, amire genetikailag adaptálódtunk.
A téli hidegben a kelleténél is több időt töltöttünk a fűtött szobában, a fotelben, a tévé előtt vagy végeláthatatlan home office munkával. Sokan kényelem vagy időhiány miatt teljesen felhagytak az egészséget, erőnlétet és állóképességet fenntartó rendszeres testmozgással. Ideje hát mielőbb aktivizálni magunkat!
Érdekes megfigyelés, hogy a reumatikus-ízületi panaszoktól szenvedők köre nagyrészt a korábban rendkívül aktív, mozgékony, állandóan tevékeny vagy sportoló emberekből áll. Hogyan és miért lesz a mozgékonyságból merevség?
Ízületi gyulladás esetén fontos tudnunk, hogy az orvosi kezelésen túl a táplálkozással is befolyásolhatjuk állapotunkat. Bizonyos ételek képesek csökkenteni a tüneteket, de olyanok is vannak, melyeket viszont érdemes kerülnünk.
40-50 éves kor felett se mondjunk le a remek fizikai kondícióról és állóképességről! Az edzés intenzitását igazítsuk azonban életkorunkhoz, erőnlétünkhöz, mert fő a biztonság, a sérülések megelőzése!
Az életkor előrehaladásával a csontok épségének leghatékonyabb őrzője egészen biztosan nem az inaktív élet vagy az ágynyugalom, hanem épp ellenkezőleg: a rendszeresen végzett erősítő gyakorlatok.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres erősítő, illetve erőnléti edzés elképesztő mértékben lassítja az öregedést, ami szemmel nem feltétlen látható, de többek között növeli a telomérek hosszát és a mitokondriumok számát testszerte, így hosszabb, egészségesebb életet biztosíthat.
A térdízületi kopás főként az idősebb korosztály betegsége. Minél öregebbek vagyunk, annál nagyobb az esélye a porckopás kialakulásának. Az érintettek között azonban egyre több a fiatal. Mit tegyünk, hogy elkerüljük, megelőzzük a bajt?
A járványhelyzet miatt az előző évtől munkájukat igen sokan otthon, home office üzemmódban végzik, melynek előnyei, de hátrányai is vannak. A nappaliban vagy a konyhaasztalnál nehéz ergonomikus munkaállomást kialakítani. Emiatt sokan nem megfelelő széken, asztalnál, rossz magasságba beállított gépnél, egészségtelen testtartásban töltenek napi 6-8-10 órát. Íme néhány hasznos tipp a derékfájás megelőzésére, enyhítésére!
Mozgásszegény életmód, irodai ülőmunka mellett egészségünk megőrzésének elsődleges eszköze a rendszeres testedzés. Ahogy az egésznapos ülés derék-, hát- és nyakfájdalommal járhat, úgy sport közben is keletkezhet fájdalom, egyrészt a magas intenzitású edzés, másrészt rossz mozdulatok eredményeként is. Fontos tehát különbséget tennünk a „jó” és a „rossz” fájdalom között!
Akár a fittség megőrzése, akár a plusz kilók leadása, akár betegségmegelőzés vagy egyes problémák – például inzulinrezisztencia, cukorbetegség – kezelése miatt szánja rá magát az edzésre, mindez túlsúly esetén nagyobb odafigyelést igényel. Megéri azonban a fáradtságot, mert a rendszeres edzéstől erősödik az izomzat, a szív, az immunrendszer, ráadásul nő a sejtek inzulin-érzékenysége, így csökken a vércukorszint is.
Nyugodtan sutba dobhatjuk a BMI-t, mint mérőszámot – legalábbis az egészségügyi kockázatok szempontjából. Ennél sokkal pontosabb mutató a testzsírszázalék, hamarosan kiderül az is, hogy miért.
Több mint kétezer éve a tibeti pásztorok legeltetés közben érdekes jelenségre figyeltek fel, melyet a későbbi évszázadok során a saját javukra tudtak fordítani, s melyet ma a modern tudomány is széles körben vizsgál.
Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes előtte átgondolni: mit is szeretnénk elérni és milyen út vezet a leghatékonyabb eredményhez, hiszen e téren is fontos a tudatosság.
Akik évtizedeken át mozgásszegény életmódot folytatnak, elmulasztják annak lehetőségét, hogy szív- és érrendszerük hosszú távú egészségét fizikai aktivitással segítsék. Erre hívja fel a figyelmet az utóbbi időben készült két tanulmány.
Több mint kétezer éve a tibeti pásztorok legeltetés közben érdekes jelenségre figyeltek fel, melyet a későbbi évszázadok során a saját javukra tudtak fordítani, s melyet ma a modern tudomány is széles körben vizsgál.
Meglepő módon, a várható élettartam szempontjából nem az számít, hogy milyen intenzíven sportolunk, gyalogolunk, hanem sokkal inkább az, hány lépést teszünk meg naponta.
Egész napos ülőmunka? Pláne, ha a home office miatt már egy teljes éve a munkába járással kapcsolatos mozgást is „megspóroltuk”! Mindez érthetően hajlamosít a hát, s vele együtt a nyak és a vállak fájdalmára, de a panaszok hátterében más okok is állhatnak.
A lassú tűzön, hosszú ideig főzött csontból finom leves készíthető, mely az egészség és fiatalosság megőrzéséhez szükséges kollagén bőséges forrása. Napjainkban a kollagén szinte varázsszóvá vált, de ezúttal teljesen indokolt a felhajtás, amit körülötte csapnak.
40-50 éves kor felett sem kell lemondanunk a remek fizikai kondícióról, a könnyedebb tréningekről és a komoly edzésről sem. Ebben az életkorban azonban már előtérbe kell, hogy kerüljön a sérülések megelőzése, a biztonság!
A home office, a bezártság, a közösségi, baráti és társasági érintkezés, a programok, események hiánya miatt sokak számára a sport jelenti a „menekülési útvonalat”. Rengetegen kezdtek el futni, tornázni, olyanok is, akik soha nem sportoltak, s a kezdeti lelkesedéstől fűtve, fokozatosság nélkül vágtak bele az edzésbe, megfelelő erőnlét és felkészültség nélkül. Vajon, milyen tapasztalatokat szereztek?
A Glasgow Caledonian University kutatása egyértelműen bizonyítja, hogy az életkor előrehaladásával, a csontok épségének leghatékonyabb őrzője egészen biztosan nem az inaktív élet vagy az ágynyugalom, hanem épp ellenkezőleg: a rendszeresen végzett erősítő gyakorlatok.
Kimerítő edzés, energiatartalékokat felemésztő sportteljesítmény, túlfeszített fizikai munka, szívpanaszok, esetleg szívritmuszavar? Tapasztalatok szerint ilyen esetekben hasíthat belénk a felismerés, hogy talán hiányt szenvedünk valamilyen fontos tápanyagból.
A térdízületi kopás főként az idősebb korosztály betegsége. Minél öregebbek vagyunk, annál nagyobb az esélye a porckopás kialakulásának. Az érintettek között azonban egyre több a fiatal. Mit tegyünk, hogy elkerüljük, megelőzzük a bajt?
Fiatalabb korban sem ritka, de 60 év felett a lakosságnak csaknem a fele szenved valamilyen komolyabb ízületi betegségben, 10%-uk gyógyszert is szed rá. Sajnos az elváltozások jó része azokkal legfeljebb csak tünetmentessé tehető, érdemes tehát megismernünk néhány kiegészítő vagy alternatív módszert, melyekkel állapotjavulást is elérhetünk.
A koronavírus-járvány szempontjából – az idősek mellett – a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedők is rizikócsoportot képeznek, így esetükben is indokolt a fokozott óvatosság. Ám ők sem mondhatnak le a napi rendszeres testmozgásról, ahogyan a csontritkulással vagy ízületi problémákkal küzdők sem, mivel állapotuk az inaktív életmód mellett rosszabbodhat!
A koronavírus-járvány ideje alatt a „maradj otthon” és a kötelező távolságtartás elvét követve sem mondhatunk le a napi rendszeres testmozgásról, mely a testi-lelki egészség fenntartásához kulcsfontosságú. Minden kreativitásunkra szükség lehet, hogy az időseknek és a gyerekeknek is vidám, pezsdítő, változatos mozgásformákat találjunk ki a „bezártság” előttünk álló időszakára.
Talán furcsán hangzik, de életmódunk egyes elemei is vezethetnek ízületi fájdalmakhoz, a hüvelykujjunktól egészen a térdünkig. A megoldáshoz nemcsak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos!
Egy bizonyos életkor után egyre többet ülünk, egyre kevesebbet mozgunk. A legtöbbek életéből teljesen kimarad a hosszas, mindennapos gyaloglás, testmozgás, melyen az emberi test – evolúciósan kialakult – egészséges működése alapszik. Hazánkban jelenleg közel egymillió ember szenved csontritkulásban…
