Népbetegségek

A cukorbetegség gyakran csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövődmények is kialakultak. Azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak.

A mozgás nem csak az elhízás, hanem a cukorbetegség rizikóját is csökkenti. Ausztrál kutatók szerint, ehhez heti 5 alkalommal 3000 lépést kell tennünk. Tessék tehát számolni!

Az ünnepi időszakban a szokatlan gyakoriságú, mennyiségű és összetételű étrend gyakran vezet emésztési panaszokhoz, melyek egyik legkínzóbb fajtája a puffadás. Hogyan óvhatjuk meg magunkat az ünnepek során e szenvedéstől?

Átfogó felmérések szerint, az emberek mintegy ötöde szenved leglább időszakosan a refluxbetegség (rövidítve: GORB, GORD, GERD) tüneteitől, ám jelentős részük emiatt soha nem fordul orvoshoz. Még egészségeseknél is előfordulhat – és elő is fordul – a gyomortartalom visszacsorgása a nyelőcsőbe a hasüregi nyomás fokozódásakor, mindez akkor kóros, ha rendszeresen előfordul, és panaszt is okoz.

Európában – a szívbetegségek és a rák után – a stroke a vezető halálok. Évente kb. 1,4 millió ember veszíti életét agyi-érkatasztrófa következtében. A számítások szerint, a következő órában 225 ember fog stroke-ot kapni, közülük 75 javul, 75 tartós rokkantsággal fog élni, 75 pedig egy éven belül meghal.

Rohanó országban élünk, ez Magyarország, a „Rohanország"! A felnőttek több mint fele magas vérnyomású, de erről a betegek legalább felének fogalma sincs. A betegek feléről nem tudnak, az ismertek felét kezelik gyógyszerrel is, de csak a kezeltek felének állították be pontosan a vérnyomását. Ezek bizony igen rossz adatok! Kérdés: vajon tudunk-e ezen változtatni?

A gyomorégés, gyomortáji fájdalom kiváltó okaiként korábban kizárólag a rossz étkezési szokásokat és a stresszt tartották felelősnek. Azóta számos kutatási eredmény igazolta, hogy a tüneteket nem csupán az egészségtelen életmód és a túlhajszolt életvitel okozhatja.

Sokan úgy gondolják, természetes, hogy a kor előrehaladtával romlik a memóriájuk, nehezebben koncentrálnak. Van azonban egy pont, ahol mindannyian megálljt parancsolnánk az elfelejtett neveknek, gondolatoknak.

A legbetegebb nemzetek közé tartozik Európában a magyar – állapította meg nemrégiben a WHO. Rajtunk kívül Bulgária és Románia „dicsekedhet” még ilyen eredménnyel, és ez különösen annak fényében elkeserítő, hogy egy felmérésből kiderült: honfitársaink hajlamosak a külső körülményekkel magyarázni egészségük romlásának okát, mellőzve ezzel az egészségtudatosságot és elhárítva saját felelősségüket.

Rohanó világunkban a megszokott ízületi problémákat, melyeket az életkor, a mozgáshiány és az egészségtelen életmód okoz, kezdi felváltani a már fiatalon szerzett ízületi kopás. Ennek oka, hogy nem vagyunk képesek rendszeres életmódot folytatni, így a testedzés is ötletszerűen kerül be napi programunkba. Manapság minden és mindenki eredmény-orientált, ezért testedzésünk is a fokozatosság helyett a gyors eredmények eléréséről szól.

A Csont és Ízület Évtizede lassan a végéhez közeledik. A mozgásszervi betegségek terén végzett ismeretterjesztés – a felmérések szerint – meghozta eredményét mind a megelőzésben, mind a terápiában. A betegségüket kellően ismerő, a kezelésben aktívan résztvevő páciensek ugyanis gyorsabban gyógyulnak, vagy legalábbis a kór előrehaladása megállítható, fékezhető, a jobb életminőség érdekében.

A szívben idővel nemcsak az erek, hanem a „drótok” is kopnak. Az elektromos ingerek a jobb pitvarban elhelyezkedő, ún. szinusz csomóban képződnek, ahonnan speciálisan átalakult sejtek közvetítésével jutnak el a szívizomrostokhoz, összehúzódásra késztetve azokat percenként 60–90 alkalommal – ezért dobog a szívünk. Elektromos ingerképző és ingerületvezető rendszerünk a korral sérülékenyebbé válik, ami ritmuszavarhoz vezethet.

Szeptember utolsó vasárnapján – a Szív Világnapján – a szív- és érrendszeri betegségek veszélyeire hívták fel világszerte az emberek figyelmét. Hazánkban még az európai átlagnál is jóval rosszabb a helyzet, 45%-kal magasabb a szív-halálozás, azaz naponta 70 honfitársunkat veszítjük el emiatt.

Az agyi érbetegségek, melyek agyvérzés, gutaütés, szélütés, stroke néven is ismertek, a rák és a szívbetegségek után a 3. leggyakoribb halált okozó betegségek Európában, hiszen évente 1,4 millió halálesetet regisztrálnak. Magyarországon évente 18 000 ember veszíti el életét szélütés következtében, közülük minden negyedik 60 évnél fiatalabb!

Az infarktus az életet közvetlenül veszélyeztető betegség, az egyik leggyakoribb halálok. Az infarktusos halálozás fele még az orvos kiérkezése előtt, vagy kórházba szállítás közben következik be. Rajtuk tehát az orvostudomány fejlődése, s a legmodernebb terápiás eljárások sem segíthetnek. Marad tehát a megelőzés, kérdés azonban, hogy hogyan?

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy még bőven van idejük elkezdeni a rendszeres tornát, hiszen a visszér csak a nagymamák, az idősek problémája, ám ebben nem lehetünk egészen biztosak. Az első jelek ugyanis már a serdülőkorban is megjelenhetnek.

Idén hazánkba is megérkezett a világ egyik leghatékonyabb lazítási, relaxációs technikája, amely a múlt században – Thomas Bowennek köszönhetően – az ausztrál egészségügyi rendszer szerves részévé vált.

Ájulásnál az agy – átmeneti vérellátási zavara miatt – „kikapcsol”, nem továbbít fontos parancsokat a szervezetnek, hanem magára hagyja azt, hogy aztán később gyorsan magához térjen, és rendezze tudata sorait.

Az ayurvedikus (indiai), a hagyományos kínai és a tibeti orvoslás egyik leglenyűgözőbb és egyben legkidolgozottabb diagnosztikai eljárása a pulzusvizsgálat, amely úgy működik, mint egy három résztvevős telefonbeszélgetés az orvos, a szervek és a test energetikai állapota között. A keleti orvosok nem pusztán kitapintják, hanem „hallgatják” a pulzust. A módszer elsajátítása hosszú időt vesz igénybe, mesteri fokon történő végzése pedig csak sokéves gyakorlattal és tapasztalattal lehetséges.

Hosszú bevásárlások, ácsorgás a buszmegállóban, egész napos kirándulás vagy városnézés – egy-egy fárasztó nap végére lábaink ólomnehézzé válnak, gyakran feszülő fájdalom is jelentkezik. Mi lehet ennek az oka?

Európa felnőtt lakosságának körében a legtöbb kutató 20-25%-ra becsüli a metabolikus szindróma tünet-együttes előfordulását, ami megdöbbentően magas szám. Az orvosi köztudatban „halálos négyesként” emlegetett magas vérnyomás, zsír- és cukoranyagcsere-zavar, illetve hasi elhízás valóban potenciális életveszélyt jelent, de hogy kinél milyen mértékben, az kiderül kockázatbecslő táblánkból.

A verőerek elmeszesedése, illetve az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Magyarországi demográfiai adatok szerint az érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek az 1970-es évek elejétől napjainkig töretlenül a haláloki lista első helyén szerepelnek mind a férfiak, mind a nők esetében. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.

Szervezetünk belső egyensúlyához ugyanúgy hozzátartoznak a „rosszindulatú” baktériumok, mint az egészségünk fenntartása érdekében hasznosak. A civilizáció csapdái – stressz, bizonytalanság, étkezési szokásaink megváltozása, az élelmiszerek megkérdőjelezhető minősége és a sok-sok adalék – bizony felborítják a kényes egyensúlyt, így a hasznos baktériumok már nem képesek megzabolázni a rosszindulatú fajtákat, s az eredendően kis mennyiségben jelen lévő Candida Albicans telepek túlszaporodnak nyálkahártyáinkban.

 

Egy felnőtt ember tüdeje kereken 400 millió tüdőhólyagocskát tartalmaz. A szén-dioxid és oxigén cseréjéért felelős felület nagysága összesen kb. 80 m² – a bőr felületének mintegy 44-szerese. Normál légzésnél a tüdő-garat teljes térfogatának kb. 10%-a telik meg friss levegővel (fél liter), míg fizikai terhelés, sport esetén akár 6 liter levegőt is be tudunk szívni.

Az allergiára visszavezethető nehéz légzés az egész év folyamán időszerű téma, hiszen ahány ember, annyi allergén. Van, aki a penészgombákra, van aki a poratkákra, s még többen, akik különféle pollenekre allergiásak, így bőven van kiváltó ok, amiért köhögünk, fulladozunk. Nézzük meg hát, mi is történik asztma esetén, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre!

Jelenleg a magyar lakosság 8%-a asztmás, ez az arány azonban ismeretlen okokból rohamosan nő. Az allergiás, főként a szénanáthás betegek esetében különösen fontos a megfelelő kezelés alkalmazása, ugyanis ők kifejezetten veszélyeztetettek a súlyos asztma kialakulására.

Idén hosszú ideje nem tapasztalt magasságokba emelkedett egyes allergén növények pollenkoncentrációja. Nem csodálhatjuk hát, hogy a szakrendeléseken sok új allergiás beteg jelentkezett, mások szokatlan tüneterősségre, vagy első ízben jelentkező enyhébb-súlyosabb asztmás tünetekre panaszkodtak. Lássuk, mit mutatnak a számok arról a betegségről, melyről az első pollenvizsgálatokat végző orvos, Charles Blackley 1870-ben még azt írta, hogy a kontinensen olyan ritka, hogy a legtöbb orvos még nem is hallott róla, nemhogy látott volna ilyen beteget!

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2008. évi jelentése szerint a krónikus kórképek, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek és az agyi érkatasztrófák (stroke) váltak világszerte vezető halálokká. Sokan ismerik az alapszabályt: vérnyomás, koleszterin és testsúly-kontroll, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, dohányzás és alkohol mellőzése, stressz mérséklése – mégis nap, mint nap elkövetik ugyanazokat a hibákat…

A fejfájás korunk egyik népbetegsége, hazánkban kb. egymillió migrénes van, és még többen szenvednek a visszatérő fejfájás egyéb formájáitól. Ez a tíz leggyakoribb ok egyike, amivel orvoshoz fordulunk. Többnyire csupán tünet, mely az alapbetegség gyógyulásával elmúlik, ám makacsul, rendszeresen visszatérő fajtái sajnos nehezebben kezelhetők. Cikkünkben a fejfájás főbb típusait, lehetséges okait és kezelésének módjait tekintjük át.