Népbetegségek

„Foszfát a kolbászban, cisztein a zsemlében, édesítők, színezők, tartósítók az italokban – a szakirodalom 7500 körüli preparátumot és adalékot sorol fel, legtöbbjükről semmit sem tudunk, nem is sejtjük, mire használják, azt pedig végképp nem, milyen hatással van egészségünkre. Az emberiség évezredekig képes volt mesterséges kovász híján is kenyeret sütni, E 160b (lutein színezék) nélkül sajtot készíteni, és E 471 emulgeáló nélkül finom leveseket főzni.” Így kezdődik Udo Pollmer, Cornelia Hoicle és Hans-Ulrich Grimm legújabb könyve.
Amikor a felnőttnek látszani akaró kamasz – nagy nehezen – rászokik a dohányzásra, „bátran” megküzd a kezdeti nehézségekkel: szédül, fáj a feje, verejtékezik, elgyengül. Rosszabb esetben hány, hasmenése van. Ezután fellélegzik, úgy érzi, győzött!
972 millió ember, azaz a Föld lakosságának 26,4%-a – ennyi volt 2000-ben a hipertóniások száma, ami azóta vélhetően tovább növekedett. A magas vérnyomás az eddig ismert leggyakoribb betegség, egyben a harmadik leggyakoribb halálok a világon. Tekintsük át, mi mindent teszünk kialakulásáért, s mit tehetnénk megelőzése, kezelése érdekében!
Napjainkban a világ egyik legnagyobb egészségi problémája a szív – és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegség (CVD), amely mint vezető halálok, évente több mint 17,5 millió életet követel. Minden esztendőben mintegy 7,6 millió ember hal meg szívrohamban, 5,7 millióan pedig agyi vérkeringési zavarban (stroke).
Vannak betegségek és van a rák. A ráktól rettegünk, a rákkal nem tudunk szembenézni, a rákot nem tudjuk a nevén nevezni. A többi diagnózist nem szokták eltitkolni az orvosok, a rákot igen. Furcsa, megmagyarázhatatlan tünetek esetén a legtöbb páciens egyből azt kérdi: rákom van?
A rákellenes küzdelem három legfontosabb eszköze a sebészeti beavatkozás a tumor-sejtek eltávolítása érdekében, valamint a kemo- és a sugárterápia, amely képes károsítani, illetve elpusztítani az olyan gyorsan osztódó sejteket, mint amilyenek a ráksejtek.
A vastag- és a végbélrák világszerte – így hazánkban is – a leggyakoribb daganatok egyike. Magyarországon évente 7500-7800 új vastagbél-daganatos esetet fedeznek fel. Az évi rákhalálozási görbe az elmúlt 25 év során jelentős emelkedést mutatott, férfiaknál 85%-os, míg nőknél 59%-os növekedéssel. A WHO adatai szerint Magyarország a daganatos halálozás terén férfiaknál az első, nőknél pedig a harmadik helyet foglalja el.
A belek gyulladását leggyakrabban baktériumok, vírusok, élelmiszerek, vegyi anyagok okozzák. Ezek általában heveny betegségek, melyek kezelésre vagy spontán gyógyulnak. A bélgyulladások egy másik csoportjának (inflammatory bowel disease – IBD) azonban ismeretlen az oka, lefolyása krónikus, aktivitása hullámzó, végleges gyógyulás pedig nem lehetséges.
A tudósok körében még mindig vita tárgya, vajon a gombák – a bélflóra baktériumaihoz hasonlóan – természetes társbérlők-e az emberi bélcsatornában, avagy csak betolakodók.
A „Csont – és Ízület Évtizedében” élünk, melynek fő célkitűzése, hogy a mozgásszervi panaszokkal küzdő betegek megismerjék betegségük lényegét, kezelésének módjait, s aktívan részt is vegyenek a megelőző, illetve a gyógyító munkában.
Valószínűleg, mi nők szednénk a potencia-növelőket, ha tőlünk függne az aktus lehetősége. Miután ez a „feladat” a férfiakra vár, így ők kényszerülnek rá, méghozzá egyre gyakrabban.
Igaz, hogy a férfiak képviselik az ún. erősebb nemet, de az is bizonyos, hogy ők az esendőbbek. Magyarországon például a férfiak születéskor várható átlagos élettartama jelenleg 66 év körül van a nők 75 évével szemben.
Magyarországon a halálesetek felét a szív– és érrendszeri betegségek (főként szívizom-elhalás, agyvérzés), egynegyedét pedig a daganatos betegségek okozzák. Mindkét betegség-csoportra igaz, hogy kialakulásuk kockázatát életmódunk jelentősen befolyásolja. Mit is kéne tennünk, hogy ezeket a betegségeket lehetőség szerint messze elkerüljük? Semmi különöset!
Ha fáj a torkunk, vagy köhögünk, esetleg folyamatos tüsszögések keserítik meg napjainkat, az érdeklődőknek, rávágjuk: „megfáztam”. Nem is gondolunk bele, hogy kijelentésünk mennyire helytelen, hisz az orvostudomány nem ismer olyan betegséget, hogy „megfázás”.
A „Természetes eredetű anyagok az onkológiában” elnevezésű munkacsoport szakértői az onkológiai kezelés előtt, alatt és után alkalmazható kiegészítő gyógymódok terén is segítséget kívánnak nyújtani a daganatos betegeknek és kezelő orvosaiknak, hogy a hazánkban rendelkezésre álló komplementer kezelések közül a beteg számára legmegfelelőbbet építhessék be az egyéni terápiába.
Magyarországon még mindig 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió ember szívja a cigaretta füstöt. 15 percenként hal meg valaki dohányzással összefüggő betegségben. Évente 30 ezer embert temetünk el ezért.
A gyermek életének első három éve kulcsfontosságú fejlődése szempontjából. Ekkor alakul immunrendszere a külső hatásokon, védőoltásokon, a bevezetett táplálékokon, s a környezeti ingereken keresztül.
A szenvedélybetegségek, a dohányzás, az alkohol, és a drogok, mind-mind pótcselekvések. A valódi problémákról terelik el a figyelmet a gyors megnyugvásra, ellazulásra, megkönnyebbülésre vágyó, önmagukhoz különösen kíméletlen emberek.
A „Természetes eredetű anyagok az onkológiában” munkacsoport 2002-ben alakult meg a Kecskeméti Onkoradiológiai Központban. A szakemberek célja, hogy segítséget nyújtsanak az onkológiai kezelés előtt, alatt és után alkalmazható komplementer kezelésekhez, valamint a végstádiumú betegek élettartamának növeléséhez, életminőségének javításához, hiszen a daganatos betegeknek más és más természetes anyagokra lehet szükségük életútjuk különböző szakaszaiban. Dr. Boda Éva, a munkacsoport titkára lapunk onkológiai rovatának rendelkezésére bocsátotta az eddig megvizsgált készítményekről összeállított tanulmányt, melynek ez alkalommal a 4. részét tárjuk olvasóink elé.
Bizonyított, hogy a stressz a cukorbetegség idő előtti kifejődéséhez vezethet. Tudjuk, hogy a pszichés stressz inzulin rezisztencia felléptét, és csökkent glukóz tolerancia (a cukorbetegség előállapota) létrejöttét eredményezheti.
A szívelégtelenség Magyarországon mintegy 200 000 embert érintő, megfelelő kezelés nélkül egyre súlyosbodó, magas halálozási aránnyal járó megbetegedés. Az egyetlen a szív- és érbetegségek közül, melynek gyakorisága folyamatosan növekszik, s az előrejelzések szerint a jövőben is növekedni fog. Bár az orvostudomány sikerei ezen a területen kiemelkedőek, mégis a tendencia változását csak a megelőzéstől, illetve a betegség korai felismerésétől és optimális kezelésétől várhatjuk.
Hippokratész szavaihoz híven a daganatos betegek ellátása során is az orvosi esküben foglaltakhoz kell tartanunk magunkat, így a gyógyhatású készítmények használatakor tudnunk kell, mit miért teszünk, s ennek mik lehetnek a következményei.
Hazánkban mintegy másfélmillió embert érint a tartós vagy visszatérő hasfájással, puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel járó tünetegyüttes, az irritábilis bél szindróma (IBS).
A tej – élet, erő, egészség” hangzik a jól ismert mondás, s ez valóban igaz is, hiszen senki sem vitatja az anyatej létfontosságát az újszülött fejlődése szempontjából. De mi a helyzet a tehéntejjel?
Az allergiás betegségek előfordulása az elmúlt harminc évben drámai módon nőtt. Az asztma és a szénanátha nem végzetes betegség, ám világszerte milliók számára okoz kínlódást, átvirrasztott éjszakákat és rettegést a „szezon” közeledtével.
Az áldott állapot a nők életének egyik legkülönlegesebb szakasza, s még fokozottabb odafigyelést igényel, ha az allergiás kismama esetében e néhány hónap épp egybeesik az allergiás időszakkal.
Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió pedig szívja a cigarettafüstöt. Minden 15. percben meghal valaki dohányzással összefüggő betegség következtében. Ez évente 30.000 honfitársunk elvesztését jelenti.
Allergia kapcsán legtöbbünknek azonnal a parlagfű jut eszébe, tovább gondolkodva pedig egyes ételek, a tej, ételszínezékek és talán a vegyszerek. Vannak azonban olyan allergének, melyek bár környezetünkben mindenhol megtalálhatók, mégsem tekintjük őket veszélyes, allergiás tünetet kiváltó anyagoknak, pedig „jelenlétüktől” – tudtunkon kívül – igen sokan szenvedünk. Az egyik ilyen gyakori allergén a penészgomba.
A legtisztább lakás sem pormentes! Ne higgyük azonban, hogy az allergiás tünetek megjelenése egyenes arányban áll a lakásban található por mennyiségével! A poratka allergia ugyanis nem azonos a házi porra való érzékenységgel.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!