Aktuális

Gyakran elfelejtjük, hogy agyunk optimális működéséhez rengeteg energia – naponta átlagosan 110-140 gramm szénhidrát – szükséges. Vagyis, ha koplalással szeretnénk fogyni, egyrészt ártunk egészségünknek, másrészt beindítjuk a jojó-effektust, ráadásul még agyi tevékenységünket is megnehezítjük.

A dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és túlsúly, a testmozgás hiánya, a sok só fogyasztása a világ eddig kevésbé érintett, szegény országaiban is civilizációs ártalmakhoz, a szív-érrendszeri betegségek és a metabolikus szindróma rohamos terjedéséhez vezetett.

Enshi egy kisváros Kínában 1400 km-re Shanghaitól, ami arról híres, hogy a statisztikák szerint itt a legalacsonyabb a daganatos betegek aránya egész Kínában. Az itt előállított élelmiszereket országszerte az egészség védjegyeként árulják. E jelenség oka egy barlang, ahol a világon egyedülálló szelénfeldúsulás található a kőzetben. Már a barlang bejáratánál megcsapja orrunkat a „fokhagymaszag”, ami a hidrogén-szelenid csalhatatlan jele.

Demográfiai számításokból tudjuk, hogy 1850 óta minden évben 3 hónappal nő a várható élettartam, vagyis, ha ma a magyar férfinek 70, a nőknek 76 év a várható élettartama, akkor könnyű kiszámolni, hogy a 19-20. század fordulóján kb. 35-40 év volt. Mindez messze áll a valóságtól, ez a tanulsága minden „kész átverés shownak”.

Mit tesz a magyar az egészségéért? A GFK LHS HealthCare 2010-es felmérése szerint, a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével. Minél idősebbek vagyunk, annál negatívabban ítéljük meg egészségi állapotunkat, ezzel párhuzamosan, egyre többet teszünk egészségünkért. 60 év felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma, és csak ilyenkor kezdünk el szűrővizsgálatokra járni.

Sajnos, ez még messze van, de bizonyos jelek azt mutatják, pár évtized múlva a várható élettartam vélhetően megközelíti majd a 100 évet. És ez nem fantazmagória, tudományos tények támasztják alá ezt az állítást. Az Anti-aging ma már az orvostudomány külön ága, melynek célja, hogy elkerüljük az idős korral ma még szinte mindig együtt járó betegségeket és kiszolgáltatottságot.

Becsöngettek! A diákok a hosszú nyári szünet után ismét hónapokra iskolapadba szögezve töltik napjaikat. Ismét jön a véget nem érő tanulás, felelés, dolgozat, vizsga, koncentráció, teljesítménykényszer. Ki mire esküszik, azt hívja segítségül: C-vitamin, szőlőcukor, magne B-6, ginseng, guarana, Q-10, omega-3, lecitin, jód, vagy épp ezek valamilyen kombinációja, ízlés szerint. Kevesen gondolnak arra, hogy a tanulási nehézséget vashiány is okozhatja!

Számos, országokat és területeket összehasonlító tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fertőző betegségek jelenléte egy adott országban a legjelentősebb előrejelzője a nemzeti intelligenciának, az IQ-nak. Ehhez képest sem a GDP, sem a tanulással eltöltött évek hatása és minősége nem volt jelentős.

Mindenki nagy örömére, ismét elérkezett a vizsgaidőszak! Az idő túl kevés, a tananyag túl sok, s az agyi kapacitás és lelkesedés sincs mindig a csúcson. A vizsgák közelednek, mi meg a csodára várunk! Íme, néhány tipp: mit tegyünk, mit együnk, s mit ne? Hogyan tegyünk csodát?

Kutatások szerint, a női testnek legalább 22% zsírt kell tartalmaznia a pubertás beindulásához, a normális menstruációs ciklus fenntartásához. Kevesen tudják azonban, hogy nemcsak a soványság, hanem az elhízás is akadályát képezheti a várva várt gyermekáldásnak.

Válságban az emberi immunrendszer: az egyoldalú táplálkozás, fokozódó stressz, mozgáshiány és a gyógyszerre nem reagáló kórokozók mind hozzájárulnak a fertőző betegségekből eredő elhalálozások számának növekedéséhez.

A mai modern étrendből gyakran hiányoznak a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen alapvető tápanyagok. A Dél-Amerikából származó chia, azaz azték zsálya (Salvia Hispanica) magja alapélelmiszer volt. Egyedülállóságát annak köszönheti, hogy szokatlanul magas koncentrációban tartalmaz omega-3 zsírsavakat, antioxidánsokat, növényi fehérjéket, kalciumot, káliumot és vasat.

Független piackutató cégek felmérései szerint, az édesanyák 87%-a érzékenynek találja gyermeke bőrét. A leggyakoribb, ráadásul visszatérő problémát a pelenka kiütések, az ekcéma, a születés utáni foltok vagy kipirosodás és végül a napfény okozta kiütések jelentik.

Hazánkban a várható életkor 10 évvel marad el a nyugati átlagtól. A WHO felmérése szerint, Magyarország Európa egyik legegészségtelenebb országa. Óránként 7 ember hal meg az elhízás okozta betegségekben. Mindez igen sokkolóan hangzik, tehát mielőbb tennünk kell ez ellen. A kérdés csak az, hogy mit?

Mióta ember él a Földön, a természetből eredő, elsősorban növényi készítményekkel gyógyítja magát. Sok ezer év tapasztalataiból alakult ki az a gyakorlat, melyet elsősorban a füvesasszonyok, törzsi varázslók, sámánok, táltosok, papok és a családanyák alkalmaztak, s adták át a tudásukat generációról generációra.

A WHO meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, szellemi-lelki és szociális jóllét állapota, s nem pusztán a betegség vagy nyomorékság hiánya” (1946). Kezdetben az orvosok a „jóllét állapotát” a betegség hiányával tették egyenlővé. Teljesen új szemlélet az egészségtudományban annak elismerése, hogy az egészséget az ember viselkedése is befolyásolja.

Évszázados szokás az adventi időszakra időzített böjt, az ünnep előtti megtisztulás, amely sok felesleges salakanyagtól szabadít meg bennünket, de ne ugorjunk hirtelen bele, hiszen a böjtre is fel kell készülni.

A szénhidrátokban bővelkedő nyugati étrend elhízást eredményez. A metabolikus szindrómához vezető hasi elhízás esetén, különösen magas a szervezetben egyes gyulladásfaktorok szintje, mivel azokat a zsírszövetek termelik. Csaknem az összes krónikus civilizációs betegség kapcsolatban áll a táplálkozás okozta magas gyulladásszinttel. Van-e kiút e zsákutcából?

A gyerekek napjaik számottevő részét az iskolában töltik, sőt szabadidős tevékenységeik jó része is oda kötődik. A napi 6-7, esetenként 8 tanóra után jönnek a délutáni önkéntes elfoglaltságok, szakkörök, tanfolyamok, s ehhez a terheléshez adódnak még az otthoni feladatok is. A diákok kimerültek, hajszoltak, ami az életkor előrehaladtával csak fokozódik, így az ő egészségük is veszélybe kerülhet.

A metabolikus szindróma a 20. században vált népbetegséggé, s nyomában jár a szívbetegség és a szívhalál. Mint a Paleolit táplálkozás c. könyvemben kifejtem, a szív- és érrendszeri betegségeknek, és az azt megelőző metabolikus szindrómának – a közhiedelemmel ellentétben – nem a zsír- és koleszterinfogyasztás, hanem a finomított szénhidrát-fogyasztás az oka. Hiába javasolnak ellene mértékletes táplálkozást, ha módjával esszük azt, ami már kis mennyiségben is káros.

A kellő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt sokan gondolnák. A vízhiányos állapotot nem azonosíthatjuk a szomjúságérzés jelentkezésével, mert akkor szervezetünk már régóta szomjazik, csak nem vesszük észre, mert akaratlanul is, hozzászoktattuk szervezetünket a szomjúság bizonyos mértékű elviseléséhez, figyelmen kívül hagyásához.

A kombucha nem csak nagy múlttal rendelkezik, hanem ígéretes jövő áll előtte, hiszen az egészségre a legfontosabb helyen hat: a belekben tesz rendet. Minden, ami a belekben képes rendet tenni, takarítani, tisztítani, az képes az egészséget támogatni, helyreállítani, visszaszerezni. Ezért mondják, hogy a kombucha „az egészség karmestere”.

Életünk során a szemet ért károsodás halmozódik, azaz a szemünket ért sugárzásmennyiség összeadódik. Ezért ne tekintsük a napszemüveget divatcikknek, melyet csak a fiatalok hordhatnak, hisz éppúgy szüksége van rá a kisgyerekeknek és az időseknek is. Ráadásul nem elég beszerezni, de viselni is kell!

Szinte nincs olyan fogászati probléma, amit egy jó szakorvos ne tudna helyrehozni. A letört, vagy elvesztett fogak pótlása ma már rutinfeladat, mégis szerencsésebb, ha kellő odafigyeléssel megelőzzük a bajt, s nem csak a vészhelyzetek elhárításáért fordulunk fogorvoshoz.

A csontoknak kiemelkedő szerepe van nemcsak a mozgásban, de a vázizomzat és az egész test megtartásában, valamint – szivacsos állományánál fogva – a vér és az immunrendszer sejtes elemeinek termelésében. A csontok életében viszont a nemrég felfedezett K2-vitaminnak van kiemelkedő jelentősége, cikkünkből az is kiderül, hogy miért.

Az 1920-as évek óta ismerjük a D-vitamin csontokra gyakorolt hatását. Új felfedezés azonban, hogy az aktivált D-vitamin valójában szteroid hormon, melynek receptora szinte minden sejttípusban kimutatható, és több mint 200 gén működésében vesz részt.

A szelén a periódusos rendszer 34. eleme, nyomelem, azaz a napi szükséges bevitel mennyisége mikrogramnyi mennyiségekben mérhető. Ettől függetlenül, nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Szelén hiányában elégtelen lehet a szív- és vázizomszövetek működése, valamint fokozódik egyes nehézfémek – például a kadmium és az ólom – mérgezőképessége.