Aktuális

Mindenki nagy örömére, ismét elérkezett a vizsgaidőszak! Az idő túl kevés, a tananyag túl sok, s az agyi kapacitás és lelkesedés sincs mindig a csúcson. A vizsgák közelednek, mi meg a csodára várunk! Íme, néhány tipp: mit tegyünk, mit együnk, s mit ne? Hogyan tegyünk csodát?

Kutatások szerint, a női testnek legalább 22% zsírt kell tartalmaznia a pubertás beindulásához, a normális menstruációs ciklus fenntartásához. Kevesen tudják azonban, hogy nemcsak a soványság, hanem az elhízás is akadályát képezheti a várva várt gyermekáldásnak.

Válságban az emberi immunrendszer: az egyoldalú táplálkozás, fokozódó stressz, mozgáshiány és a gyógyszerre nem reagáló kórokozók mind hozzájárulnak a fertőző betegségekből eredő elhalálozások számának növekedéséhez.

A mai modern étrendből gyakran hiányoznak a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen alapvető tápanyagok. A Dél-Amerikából származó chia, azaz azték zsálya (Salvia Hispanica) magja alapélelmiszer volt. Egyedülállóságát annak köszönheti, hogy szokatlanul magas koncentrációban tartalmaz omega-3 zsírsavakat, antioxidánsokat, növényi fehérjéket, kalciumot, káliumot és vasat.

Független piackutató cégek felmérései szerint, az édesanyák 87%-a érzékenynek találja gyermeke bőrét. A leggyakoribb, ráadásul visszatérő problémát a pelenka kiütések, az ekcéma, a születés utáni foltok vagy kipirosodás és végül a napfény okozta kiütések jelentik.

Hazánkban a várható életkor 10 évvel marad el a nyugati átlagtól. A WHO felmérése szerint, Magyarország Európa egyik legegészségtelenebb országa. Óránként 7 ember hal meg az elhízás okozta betegségekben. Mindez igen sokkolóan hangzik, tehát mielőbb tennünk kell ez ellen. A kérdés csak az, hogy mit?

Mióta ember él a Földön, a természetből eredő, elsősorban növényi készítményekkel gyógyítja magát. Sok ezer év tapasztalataiból alakult ki az a gyakorlat, melyet elsősorban a füvesasszonyok, törzsi varázslók, sámánok, táltosok, papok és a családanyák alkalmaztak, s adták át a tudásukat generációról generációra.

A WHO meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, szellemi-lelki és szociális jóllét állapota, s nem pusztán a betegség vagy nyomorékság hiánya” (1946). Kezdetben az orvosok a „jóllét állapotát” a betegség hiányával tették egyenlővé. Teljesen új szemlélet az egészségtudományban annak elismerése, hogy az egészséget az ember viselkedése is befolyásolja.

Évszázados szokás az adventi időszakra időzített böjt, az ünnep előtti megtisztulás, amely sok felesleges salakanyagtól szabadít meg bennünket, de ne ugorjunk hirtelen bele, hiszen a böjtre is fel kell készülni.

A szénhidrátokban bővelkedő nyugati étrend elhízást eredményez. A metabolikus szindrómához vezető hasi elhízás esetén, különösen magas a szervezetben egyes gyulladásfaktorok szintje, mivel azokat a zsírszövetek termelik. Csaknem az összes krónikus civilizációs betegség kapcsolatban áll a táplálkozás okozta magas gyulladásszinttel. Van-e kiút e zsákutcából?

A gyerekek napjaik számottevő részét az iskolában töltik, sőt szabadidős tevékenységeik jó része is oda kötődik. A napi 6-7, esetenként 8 tanóra után jönnek a délutáni önkéntes elfoglaltságok, szakkörök, tanfolyamok, s ehhez a terheléshez adódnak még az otthoni feladatok is. A diákok kimerültek, hajszoltak, ami az életkor előrehaladtával csak fokozódik, így az ő egészségük is veszélybe kerülhet.

A metabolikus szindróma a 20. században vált népbetegséggé, s nyomában jár a szívbetegség és a szívhalál. Mint a Paleolit táplálkozás c. könyvemben kifejtem, a szív- és érrendszeri betegségeknek, és az azt megelőző metabolikus szindrómának – a közhiedelemmel ellentétben – nem a zsír- és koleszterinfogyasztás, hanem a finomított szénhidrát-fogyasztás az oka. Hiába javasolnak ellene mértékletes táplálkozást, ha módjával esszük azt, ami már kis mennyiségben is káros.

A kellő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt sokan gondolnák. A vízhiányos állapotot nem azonosíthatjuk a szomjúságérzés jelentkezésével, mert akkor szervezetünk már régóta szomjazik, csak nem vesszük észre, mert akaratlanul is, hozzászoktattuk szervezetünket a szomjúság bizonyos mértékű elviseléséhez, figyelmen kívül hagyásához.

A kombucha nem csak nagy múlttal rendelkezik, hanem ígéretes jövő áll előtte, hiszen az egészségre a legfontosabb helyen hat: a belekben tesz rendet. Minden, ami a belekben képes rendet tenni, takarítani, tisztítani, az képes az egészséget támogatni, helyreállítani, visszaszerezni. Ezért mondják, hogy a kombucha „az egészség karmestere”.

Életünk során a szemet ért károsodás halmozódik, azaz a szemünket ért sugárzásmennyiség összeadódik. Ezért ne tekintsük a napszemüveget divatcikknek, melyet csak a fiatalok hordhatnak, hisz éppúgy szüksége van rá a kisgyerekeknek és az időseknek is. Ráadásul nem elég beszerezni, de viselni is kell!

Szinte nincs olyan fogászati probléma, amit egy jó szakorvos ne tudna helyrehozni. A letört, vagy elvesztett fogak pótlása ma már rutinfeladat, mégis szerencsésebb, ha kellő odafigyeléssel megelőzzük a bajt, s nem csak a vészhelyzetek elhárításáért fordulunk fogorvoshoz.

A csontoknak kiemelkedő szerepe van nemcsak a mozgásban, de a vázizomzat és az egész test megtartásában, valamint – szivacsos állományánál fogva – a vér és az immunrendszer sejtes elemeinek termelésében. A csontok életében viszont a nemrég felfedezett K2-vitaminnak van kiemelkedő jelentősége, cikkünkből az is kiderül, hogy miért.

Az 1920-as évek óta ismerjük a D-vitamin csontokra gyakorolt hatását. Új felfedezés azonban, hogy az aktivált D-vitamin valójában szteroid hormon, melynek receptora szinte minden sejttípusban kimutatható, és több mint 200 gén működésében vesz részt.

A szelén a periódusos rendszer 34. eleme, nyomelem, azaz a napi szükséges bevitel mennyisége mikrogramnyi mennyiségekben mérhető. Ettől függetlenül, nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Szelén hiányában elégtelen lehet a szív- és vázizomszövetek működése, valamint fokozódik egyes nehézfémek – például a kadmium és az ólom – mérgezőképessége.

Télen igen gyakoriak a légúti fertőzések, melyek főként vírusos eredetűek. Ahhoz, hogy elkapjuk a betegséget, két tényezőre van szükség: az egyik a kórokozó, a másik a befogadó szervezet, vagyis az ember legyengült immunrendszere. Erős, kiegyensúlyozott immunrendszerű egyén ugyanis még influenzajárvány esetén sem betegszik meg.

Az új influenza világjárvány és ezzel együtt a védőoltási kampány megkülönböztetett figyelmet kap Magyarországon éppúgy, mint külföldön. A médiában napi szinten vezető hír az új influenza és megelőzésének lehetőségei. A hozzánk érkező leggyakoribb kérdéseket, s a keringő tévhiteket csokorba gyűjtve, ezúton küldjük el válaszainkat a Paramedica olvasóinak.

A szaunázás nem csak az őszi, téli hideg miatt jelent élményt és felfrissülést, a thermohatás amellett, hogy kényezteti a bőrt, javítja a közérzetet, edzi az ereket, még a vírusokat is elűzheti.

Immár beköszöntött a megfázások és a légúti megbetegedések szezonja, sőt az influenza is terjedőben van. A hagyományos kínai orvoslás (TCM) szerint ilyenkor az elsődleges feladat a megelőzés. Pekingben például minden családhoz eljuttatnak egy tájékoztató füzetet, melyben felsorolják a hatékony védekezési módszereket. A TCM tapasztalatai szerint ugyanis a vakcinális gyógyszerek mellett a természetes gyógynövények is hatékonyan segíthetik a védekezést.

Életmódunk egészségén a lelki és testi feltételek együttesét értjük, utóbbihoz nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozás, mozgás, és bizony nem felejthetjük el az egészségvédő hatóanyagok alkalmazását sem. A koenzim Q10 molekula egészségvédő hatóanyagnak is tekinthető.

A Q10 koenzim egy olyan vitaminszerű anyag, amely az emberi és állati sejtek belsejében az energiatermeléshez szükséges. A koenzim Q10 koncentrációja különösen a szívben, májban, vesében, tüdőben, tehát a nagy energia-igénnyel rendelkező szervekben magas.

A melanoma (a bőr festéksejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat) előfordulása évről évre növekszik, egyes becslések szerint 2010-re minden 50. ember bőrrákos lesz élete valamelyik szakaszában.

Szerencseiskola címen jelentős könyv jelent meg a napokban. Dr. Richard Wiseman – az angliai Herfordshire Egyetem pszichológia tanszékének egyik vezetője – három éven keresztül több száz kirívóan szerencsés és kirívóan balszerencsés embert vont tudományos vizsgálat alá. Megállapította, hogy melyek azok a viselkedés- és gondolkodásbeli vonások, amelyek a szerencsés emberekben közösek, s amelyeket ők öntudatlanul használnak. Ezt követően megtanította mindezekre a kirívóan balszerencsés embereket, akik ettől kezdve szerencséssé váltak!

A szervezet minden egyes sejtjének szüksége van energiára, amely a tápanyagok, azaz fehérjék, zsírok és elsősorban szénhidrátok elégetése során keletkezik. E folyamatok mintegy „melléktermékeként” rendkívül erőteljes oxidáló hatású kémiai anyagok – szabad-gyökök – is keletkeznek, melyek károsíthatják a sejteket. A szervezeten belül a szabad-gyökök képződését fokozza – többek között – a dohányzás, a radioaktív sugárzás, a légszennyezés, egyes gyógyszerek, a kimerítő sportolás, valamint a gyulladásos folyamatok.