Dietetika

Vajon mi indítja az embert arra, hogy egyen? Nos, akármilyen összetettnek is tűnik a probléma, valójában minden a hormonok miatt van.

A modern kor emberének élete felgyorsult, emésztése pedig lelassult. Rengetegen küzdenek emésztési zavarokkal, amelyekért gyakran a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód okolható. Mondhatnánk, hogy „ugyan, legalább kevesebbszer kell kimenni”, és közben – főként fiatalabb korban – hajlamosak vagyunk megfeledkezni a járulékos veszteségekről, melyeknek elkerülésével a későbbiekben nagyobb bosszúságoktól kímélhetnénk meg magunkat.

Nehéz helyzetben van, aki édesszájú, de kerülnie kell a cukortartalmú finomságokat, mert például cukorbeteg, esetleg valamilyen más betegsége van (pl. daganatos), talán hízásra hajlamos vagy „csupán” egészséges életmódra törekszik. Az alábbi összefoglaló alapján talán mindenki könnyebben talál számára megfelelő, egészségesebb variánsokat.

Aki tapasztalta már, milyen elemi erővel tud rátörni az emberre a cukor és a szénhidrát utáni vágy, tudja, milyen nehéz ezt kontrolálni. Íme néhány ötlet a sikeres leküzdési stratégiához!

Végül is nem vagy beteg! Mégis valami nincs rendben… De mi? Nincs időd, hogy észrevedd szervezeted jelzéseit, hogy egyre nehezebben birkózik meg a felhalmozódott mérgekkel? Kérlek, jelöld meg a felsorolt panaszok közül azt, ami Rád is igaz!

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalóriatartalmú táplálékot fogyasztottunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozogtunk. Ennek eredménye lehet a felesleges kilók mellett a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Ideje cselekednünk, ha húsvétra már jó formában szeretnénk lenni!

Talán furcsán hangzik, de szervezetünk fizikailag, mentálisan és energetikailag egyaránt szennyeződik. Korábban, bizonyos rituálékat, vallási előírásokat követve, az emberek életének természetes része volt az időnkénti böjt, a testi-lelki megtisztulás. Erre ma már nincs is szükség?

A téli ünnepi lakomák, a kiadósabb étkezéshez társuló mozgásszegény életmód következménye jó pár plusz kiló lehet, melytől a tavasz közeledtével, gyors fogyókúrával próbálunk megszabadulni. Sokan azonban alig esznek, mégis híznak, s még szigorú diétát követően sem mutat kevesebbet a mérleg. Mit tegyünk ilyen esetben?

A fogyókúra kortól függetlenül a legnépszerűbb témakörök közé tartozik a tél végi, kora tavaszi időszakban. Az áhított fogyásnak elsősorban kétségtelenül esztétikai okai vannak, hiszen sokan szeretnék elérni a vágyott karcsúságot, mire búcsút mondanak a vastag, téli ruháknak.

Nemcsak a diabéteszt, hanem az azt megelőző állapotot is komolyan kell venni, mivel kezelés nélkül rövid időn belül 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat. Idejében végzett életmódváltással viszont nagy eséllyel elkerülhetjük az élethosszig tartó gyógyszeres vagy inzulinos terápiát.

A lépten-nyomon felbukkanó kínai büfék és giroszozók az utóbbi évtizedekben világszerte nagy népszerűségre tettek szert annak ellenére, hogy csak „nyomokban” tartalmazzák mindazt, ami olyan varázslatos a keleti gasztronómiában. „Kóstoljunk” bele most közösen pár különlegességbe!

Ételallergia, ételérzékenység – ezek a diagnózisok jócskán megváltoztatják az érintett és családja életét is. Mostantól nem eheti ugyanazt, mint a többiek, problémás személlyé válik az összes családi és baráti rendezvényen, ünnepségen. Neki külön kell főzni vagy az egész család áttér a „mentes” étkezésre. Nagy kérdés, hogy fognak-e a jövőben is finomakat enni?

Az ünnepi időszakot nehéz megúszni kiadós étkezések és gyakori „nassolás” nélkül. Ha már egész évben törekszünk az egészséges életmódra, a tudatos étkezésre, talán nem riasztjuk el a családot, a rokonokat, ha az ünnepi finomságok is reformszemléletben készülnek.

Elérkezünk lassan az év végéhez, mostanra mindenki előásta a melegebb holmikat a szekrény aljából és nosztalgiával vegyes várakozással tekint az ünnepekre. Már-már érezzük a forralt bor ízét, illatát, és amikor épp beleharapnánk a lelki szemeink elé beúszó tökéletes bejgliszeletbe, hirtelen hiányérzetünk támad: elfogyott a dió!

Augusztusban nemcsak a cukrászmesterek, hanem az országban sokan várták, hogy kinek az alkotása nyeri el a Magyarország Tortája, illetve a Magyarország Cukormentes Tortája kitüntető címet.

Az elmúlt években az ún. „bél-agy tengely” területén végzett kutatásokból kiderült, hogy az emberi mikrobiom összetétele és az életminőség, illetve a mentális egészség között egyértelmű összefüggés igazolható.

A tejfogyasztás körüli szakmai vitákban sokan azzal érvelnek, hogy a laktózt az emberek többsége már meg tudja emészteni. Az alábbi vizsgálatból kiderül, hogy a laktózzal akkor van igazán baj, ha valaki valóban meg tudja emészteni!

Napjainkban sokat hallhatunk és olvashatunk arról, hogy a szénhidrátok, főleg a könnyen oldódó szénhidrátok milyen módon károsítják egészségünket. Emiatt jelentős előnyökkel jár a szénhidrátokban szegény, népszerű nevén CH- diéta. Az sem mindegy azonban, hogy mit tud kezdeni szervezetünk az elfogyasztott szénhidrátokkal, azaz milyen a szénhidrát-feldolgozó képessége.

Az életet meg lehet hosszabbítani, és időskorban is egészségesnek maradni egy egyszerű étrendi változtatással, ami bekapcsolja az ún. „fiatalság-gént”. Ezt állítja Cynthia Kenyon professzor asszony, akinek munkássága kiemelkedő az öregedéssel kapcsolatos kutatások terén.

Az emésztőrendszert az idősödés során a mozgás, a fizikai aktivitás csökkenése, a táplálkozási nehézségek, a rendszeresen fogyasztott gyógyszerek és a csökkenő folyadékfogyasztás egyaránt negatívan érinti. Tekintsük át ennek következményeit és az állapotjavítás lehetőségeit!

A befőzés évszázados módszerei és alapanyagai sokat változtak az utóbbi időben. Nagyanyáink egyrészt a szokások, másrészt a higiéniai hiányosságok miatt nagy adag cukrot és tartósítószert adtak a befőtthöz. Ma már tudjuk, hogy lehetséges cukor és vegyszerek nélkül is jól elálló, sokkal egészségesebb befőttet, lekvárt készíteni. Lássuk, hogyan!

Az ókori görögöktől származik a híres mondás: „A halál a belekben lakozik!” Ezért egy egészségtudatos embernél a vastagbéltisztítás és a bélflórapótlás alapvető, hiszen nemcsak a megfelelően gyors anyagcsere, de az immunrendszerünk 70–80%-a is a vastagbél egészséges működésétől függ. A vastagbél egészsége viszont nagyban függ a bélfal épségétől, melyhez elengedhetetlen a vastagbél rendszeres tisztulása, ürülése, és a benne élő, jótékony baktériumtörzs megfelelő mennyisége és jó aránya!

A nyár folyamán a családi, baráti találkozók alkalmat teremtenek egy-egy hangulatos, közös kerti sütögetésre, grillezésre, ahol sokféle ember igényeit kell egyszerre figyelembe vennünk, hogy mindenki elégedett lehessen.

Egyre növekszik a gluténmentesen étkezők száma, de a köztudatban még mindig nagy az információhiány, a tévedés és félreértés, hogy kinek és miért is kell diétáznia.

Még az egymásnak teljesen ellentmondó diétás irányzatok is egyetértenek abban, hogy a salátafélék elmaradhatatlan részei a legtöbb étkezésnek. Mégpedig nem csupán díszítésként a tányér szélén, hanem köretként vagy önálló fogásként is. Ha ehhez gyermekeinket is hozzászoktatjuk, sokat tettünk a felnőttkori egészségükért is!

Most, hogy már egyértelműen megcáfolták a telített zsírok fogyasztása és a szívbetegségek közötti összefüggést, végre nyugodtan élvezhetjük az ízletes szalonnát, a liba- és kacsazsírt, a finom vajat, tejszínt és kókuszolajat? Van, aki igen és van, aki sajnos nem!

Kedvcsinálóként, íme néhány könnyen elkészíthető, mentes ropogtatnivaló, melyeket ételérzékenyek is fogyaszthatnak, ráadásul – útravalóként – akár magukkal is vihetnek tavaszi kirándulásokra!

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat ételallergia vagy ételérzékenység esetén. Fontos tudnunk, hogy e kettő különböző betegség, ezért érdemes tisztáznunk, milyen eltérések vanna a tünetek, a kivizsgálás és az diéta terén.

Időnként mindannyiunkra rátörhet a farkasétvágy, amikor legszívesebben befalnánk a hűtő és a spájz tartalmát, de főleg a szénhidrátokat. Ennek legtöbbször lelki okai vannak, de ha rendszeresen előfordul normál étkezés mellett is, akkor inzulinrezisztenciára, esetleg kezdődő cukorbetegségre is gyanakodhatunk.

Talán meglepően hangzik, de becslések szerint a felnőtt lakosságnak akár 50 százalékát is érintheti az enyhébb mértékű krómhiány. Szerencsére súlyos krómhiánnyal igen ritkán találkozunk, ám jóval gyakoribb, hogy mégsem jut elegendő ebből a mikrotápanyagból a szervezetünkbe. Ennek pedig jól érzékelhető tünetei lehetnek.