Dietetika

Ezek lennénk mi, magyarok a világ többi részének szemében: az ostorcsattogtató gulyásnemzet, akik paprika nélkül talán csak a desszertet tudják elképzelni az asztalon? Ha jobban belegondolunk, tényleg minden magyar konyhában ott a paprika, és ha nem lenne, hiányozna. Tartjuk a tradíciót, hisz már a napköziben is ezen „edukálódtak” az ízlelőbimbóink. Ráadásul, ha kicsit utánanézünk a paprikafogyasztás élettani hatásainak, már nem is akarjuk lecserélni távol-keleti fűszerekre vagy dél-amerikai szuperfood-őrleményekre.

Az amerikai Orvosi Intézet 1998-ban a kolint esszenciális tápanyagnak nyilvánította. Szerepe a szervezet működésében igen sokrétű. Egész életünkön át – a magzati kortól idős korunkig – alapvető szükségletünket képezi. Ezt bizonyítandó, egy vizsgálatban egészséges emberektől megvonták a kolint, és hamarosan a résztvevők 80%-ánál a máj- vagy izomkárosodás előjelei jelentkeztek.

Legtöbben, amikor a baktérium szót meghalljuk, általában a kórokozókra gondolunk, és különféle betegségek jutnak eszünkbe. Azonban egyes baktériumok az emberi szervezet normál állapotának részei, méghozzá olyannyira, hogy 10-szer több van belőlük testünkben, mint emberi sejt. Hasznos baktériumok találhatók például az emberi bőrön, szájban, torokban, a béltraktusban és a szülőcsatornában is.

Megdöbbentő, hogy az élő szervezetben minden mindennel összefügg, és ideális esetben harmonikus egyensúlyban van. Ilyenkor megfelelő a koleszterinszintünk, így egészséges az érrendszerünk, megfelelő az epesavak termelése, ami elengedhetetlen a jó emésztéshez, ennek köszönhetően pedig stabil a tápanyag- és vitaminellátásunk, nem szenvedünk hiányt semmiben, így jól működik az immunrendszerünk. Sajnos, az összes feltétel ritkán teljesül egyszerre.

Egészségünk, erőnlétünk és jó közérzetünk nagymértékben függ bélflóránk összetételétől és stabilitásától. A bélrendszerben élő hasznos baktériumok száma a téli egészségtelen étkezés és gyakori antibiotikum kúrák miatt általában megfogyatkozik. Ennek következményeit, a hasfájást, puffadást, székrekedést vagy hasmenést megfelelő diétával, pre- és probiotikumok fogyasztásával enyhíthetjük.

A kókuszpálma azon kevés növény közé tartozik, melynek minden részét felhasználják.

Télen, kora tavasszal immunrendszerünkre nagyobb feladat hárul, de a fokozott vitamin-utánpótlás mellett gondoskodnunk kell azok felszívódásáról, hasznosulásáról is, amihez zsiradékok szükségesek. Igaz ugyan, hogy manapság egymásnak is ellentmondó információözön zúdul ránk a zsírokkal, olajokkal kapcsolatban, melyből az valóban igaz, hogy nem mindegy, mit választunk, és hogyan használjuk!

Tapasztalatok szerint a mesés, vonzó külső vagy esetleg a szívinfarktus elkerülése nem a legnyomósabb érvek a fogyás mellett. A következő 4 változás azonban közvetlen, jelentős és hosszú távú javulást eredményezhet az életminőségben, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni!

„Alig eszem, mégis hízok” – panaszolják sokan. „Na, persze” – gondoljuk kajánul, ez a zugevők szokásos mentegetőzése. Pedig a jelenség valóban létezik, több oka is lehet. Mi most a stressz hizlaló hatását járjuk körül.

Az ünnepi időszak a pihenésről, „nassolásról” és a kiadós étkezésekről is szól. Sok családnál egymást érik az ebéddel, vacsorával egybekötött rokonlátogatások, az asztalon ínycsiklandó fogások sorakoznak. Néhány praktikus tanáccsal szeretnénk segíteni, hogy a hagyományostól eltérő, egészségesebb karácsonyi ételeket állíthassanak össze.

Az ünnepek alatt sokan úgy gondolják, itt a büntetlen evés-ivás szezonja, ilyenkor a gyomorrontás is gyakoribb. Hogyan kerülhetjük el a súlygyarapodást és az ünnepi rosszulléteket?

Egészségtudatosnak lenni az év során, a hétköznapokban sem egyszerű! Nem mindig sikerül az életmód részeként időt és energiát fordítani a gondosan összeállított étrendre. A téli ünnepek alatt még a reformétrend hívei is gyakran kirúgnak a hámból, de azok kedvéért, akik alakjuk megőrzése vagy ételérzékenység (pl. glutén, laktóz) miatt MENTES étrendet választanak, szeretnénk az ünnep fényét néhány egészséges sütirecepttel is emelni.

Tudta, hogy a gombák nem is állatok, nem is növények? Földünkön mintegy 1,5 millió fajta él belőlük, de ezeknek csak a töredékét hasznosítjuk élelmezési és gyógyászati célokra.

Még az egészségtudatos emberek között is kevesen vannak azok, akik spártai módon le tudnak mondani minden finomságról, s ha rájuk tör a nassolási vágy, megelégszenek azzal, hogy sárgarépát rágcsáljanak. Szerencsére, napjainkban a reformkonyha egyre több egészséges alternatívát kínál, hogy bűntudat nélkül meglephessük magunkat és családunkat édességekkel, desszertekkel.

Elérkeztünk az őszi hónapokhoz, így ideje újraterveznünk nemcsak ruházatunkat, de étkezésünket is. Talán elsőként jutnak eszünkbe a most szezonjukat élő termések: a szőlő, körte, alma és a dió, mogyoró. Utóbbiak különösen értékesek, hiszen egész télen át táplálnak bennünket, érdemes tehát hosszú távra terveznünk, hogyan fogjuk őket sokoldalúan hasznosítani.

A dohányzás, a stressz, de akár napi két pohár cukrozott üdítő is jelentősen megnövelheti az öregedési folyamatokat gyorsító, az egész szervezetet károsító szabad gyökök mennyiségét. Jó hír, hogy e nem kívánatos folyamatokat antioxidánsokkal fékezhetjük!

Mi köze lehet májunknak és epénknek az öregedéshez? Elhihetjük-e hogy a májban lévő epekövek a jó egészség, a fiatalság és a vitalitás megőrzésének legfőbb gátjai?

Autoimmun gluténérzékenység esetén élethosszig gluténmentes étrendet kell tartani, melyhez kapcsolódóan a bevásárlás, a főzés, a konyha eszközök használata és az alapanyagok tárolása során sok apró, de fontos részletre kell figyelnünk.

A coeliákia – lisztérzékenység – bizonyos genetikai adottság mellett veleszületett, az egész szervezetet érintő, a sikér (glutén) által provokált autoimmun betegség, mely kezelés nélkül további autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.

Azt mondják, sejtjeinkben, génjeinkben ott vannak származásunk nyomai. Nemzedékről nemzedékre örökítjük testünkben az információt, hogy őseink a világ mely részéről származnak, hol éltek. Ennek megfelelően testünk arra az időjárásra készül, azok az ételek etetik igazán, amire a múltban kódolva lett, amin eleink nevelkedtek. Mit is jelent ez nekünk, magyaroknak, egy keletről jövő, évszázadok óta a Kárpát-medencében megtelepedett nép gyermekeinek?

A diagnózis utáni első sokkhatást követi a másik, amikor az ételallergiás ember találkozik a környezete, a család, a barátok és kollégák reakcióival. Az érintett addigra már alaposan körbejárja a témát, s nem érti, hogy a többiek hogyan lehetnek ennyire tájékozatlanok vagy akár tapintatlanok a diétáját illetően.

Nem könnyű a háziasszony dolga, ha valamelyik családtagról kiderül, hogy gluténérzékeny. Emiatt az egész családot nem tilthatjuk el a gluténtartalmú ételektől, viszont az érintettnek élethosszig gluténmentes étkezést kell tartania. Érdemes átgondolnunk, milyen plusz feladatokat jelent ez esetben a bevásárlás, a főzés, a konyhai eszközök használata és az alapanyagok megfelelő tárolása.

A tejet a mai napig úgy ajánlják, mint az egészség forrását, pedig egészségügyi hatásaival kapcsolatban mindig is komoly aggályok merültek fel. A csecsemőkort követően csak az ember iszik tejet, ráadásul egy másik emlős tejét. Ezzel mesterségesen beavatkozik a GH/IGF/inzulin rendszer működésébe, ami hozzájárulhat a legtöbb civilizációs betegség kialakulásához.

Testi adottságaink jó része sajnos csak mértékkel korrigálható, mégis megpróbálhatjuk kihozni belőle a legjobbat. Érdemes ehhez az alkatunknak leginkább megfelelő diétát választanunk. Előző lapszámunkban a zömökebb testalkatú „nyugodt típusúak” diétájáról írtunk, most a sportos, mozgékony alkatúaknak adunk tippeket, hogy fittebbek, egészségesebbek és elégedettebbek lehessenek.

Ha valaki csak a kalóriatáblázatokat nézegeti, akkor elhűlve látja, hogy a zsírok ötször annyi kalóriát tartalmaznak, mint a tészta- és kenyérfélék – sokan rögtön elhiszik, hogy nem a kenyér, hanem a zsír hizlal. A vizsgálatok azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják: a sok zsírt, sok fehérjét és minimális szénhidrátot tartalmazó ketogén étrendnél már csak az éhezés vezet gyorsabb fogyáshoz.

Itt a tavasz, a természet ébred, melegszik az idő, lekerülnek a kabátok, sapkák, és mi is pompásan szeretnénk érezni magunkat a bőrünkben. A nyíló tulipánok és jácintok évről évre hozzák a formájukat, ami rólunk sajnos nem igazán mondható el!

Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja is teljesen különböző.

Az elhízást nem csupán azért tekinthetjük betegségnek, mert a következményei súlyosak, s nem azért, mert a mohóság betegség volna, hanem azért, mert a nyugati étrend olyan anyagcserezavarokat idéz elő, amelyek egyszerű kalóriacsökkentéssel vagy sporttal hosszú távra nem szüntethetők meg.

A tavasz beköszönte óta bizonyára rengeteg fogyást segítő tanácsot és rendkívüli eredményeket ígérő tippet, módszert olvasott. Hasznos kiemelni, hogy néhány aranyszabály betartása kulcsfontosságú az egészséges súlyvesztés érdekében.

Az elhízás mára népbetegséggé nőtte ki magát. Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 25%-a kövér, így Európában az egyik leginkább elhízott társadalom vagyunk. E problémára érdemes már gyermekkorban odafigyelni!