Dietetika

Aki eddig édesszájú volt 30-40 évig, attól nehéz elvárni, hogy ezentúl – a reformétrend irányzatokat követve – aszkéta módon mondjon le minden megszokott finomságról. Ez ellentmondana az emberi természetnek.
Egyre több orvos állítja, hogy manapság szinte mindenkinek van valamilyen jellegű emésztési panasza. Az eleinte csaknem tünetmentes állapotból (pl. latens tejcukor, tejfehérje vagy gluténérzékenységből), mely klinikai tünetek nélkül, rejtett formában zajlik, s az évtizedek során alattomosan kikezdi a bélnyálkahártyát, eleinte enyhe, később súlyosabb elváltozások is kialakulhatnak.
Az Institute of Food Allergy Research kutatói úgy vélik, az interleukin-12 a felelős az ételallergiák megjelenéséért. Ez a molekula fontos szerepet játszik az immunrendszer helyes működésében, ám ételallergiások esetében nem termelődik. Felmerült, hogy külső bevitele terápiás lehetőséget nyújthat az ételallergiák enyhítése, gyógyítása terén.
Manapság egymásnak igencsak ellentmondó információözön zúdul ránk a zsírokkal, olajokkal kapcsolatban. Sokan az elhízásért – tévesen – a zsírokat okolják, és messze elkerülik őket, pedig fogyasztásuk a legújabb kutatások szerint, nélkülözhetetlen az egészséghez. Nem mindegy azonban, milyen zsiradékot választunk, és hogyan használjuk!
A táplálékallergia aluldiagnosztizált betegség. Nemzetközi felmérések szerint az európai lakosság 6-8%-a valamilyen táplálékra igazoltan allergiás – a leggyakoribb táplálék-allergének a tej, tojás és a liszt. Valójában, ennél jóval nagyobb azok száma, akiknek rendszeresen gyomor-bélrendszeri panaszai vannak bizonyos ételek fogyasztása után, de nem fordulnak orvoshoz, hanem egyedül küzdenek a panaszokkal.
A fogyás titka egyszerű: pont az ellenkezőjét kell tennünk annak, amit a hivatalos dietetikai ajánlások tartalmaznak. A kalóriaszámlálgatás már a múlté, ezt már túlhaladta a tudomány. Testünk ennél jóval komplexebben működik, a valóságban tehát nem ez számít.
Az ünnepi időszakban talán több időnk van, hogy a menüt változatosabbá, egészségesebbé varázsoljuk, s ehhez új ízeket, összetevőket, recepteket is kipróbáljunk. Semmiképp ne hagyjuk ki az egyre nagyobb választékban kapható ízletes, speciális olajokat, melyekkel igen sokféle ételt különlegessé varázsolhatunk.
Szervezetünkben folyamatosan keletkeznek szabad gyökök, melyek sejtkárosító, sejtpusztító hatásukkal gátolják számos létfontosságú életfunkciónk egészséges működését. Károsító hatásukat azonban ellensúlyozhatjuk ún. antioxidánsok bevitelével, melyekben egyes ételeink különösen gazdagok. Lássuk, melyek ezek!
Hallott-e már róla, hogy az élelmiszerek telis-tele vannak gyógyító hatású anyagokkal? Ráadásul ezek az alkotók kombináltan az élő, friss élelmiszerben sokkal hatékonyabbak, mint feldolgozva. Érdemes ezért minél több természetes állapotában meghagyott élelmiszert fogyasztani. Az alábbi cikk áttekinti, melyek is ezek a „bioaktív” anyagok.
Beköszöntött az ősz, a tökfélék betakarításának ideje: kezdődik a sokak körében népszerű tökmag feldolgozása. Íme, néhány ötlet, hogyan hasznosíthatjuk e finom termékeket a konyhában, napi étkezéseink során!
A „szivárgó bél szindróma” egy emésztőrendszeri betegség, melyben a baktériumok és a méreganyagok átjutnak a bélfalon komoly egészségügyi problémákat okozva. Megelőzésére, kezelésére – általánosan elfogadott terápia hiányában – a belek egészségi állapotának javítása tűnik a leghatékonyabb megoldásnak: a bélflórában a barátságos baktériumok számának növelésével, probiotikumok fogyasztásával és célzott diétával, rostokban gazdag, szénhidrátokban szegény, egészséges étrenddel.
Már a Biblia is az egészség egyik hiteles forrásaként említi a szőlőt gyümölcs, édes must és bor formájában is. Tokajban sok ezer éves szőlőlevél lenyomatot találtak, ami azt bizonyítja, hogy a szőlő – nevezetesen annak hárslevelű fajtája – Magyarországon őshonos növény.
Még a nyaralás előtti utolsó pillanatokban sokan szeretnének megszabadulni fölös kilóiktól, hogy beleférjenek tavalyi fürdőruhájukba, ezért különféle gyorsdiétákhoz folyamodnak. Ám a szigorú koplalásnak gyakran több a kára, mint a haszna!
A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek bevitele nem csupán az élsportban és a szabadidő-sportban, hanem az átlag, nem sportoló lakosság számára is nélkülözhetetlen. Számos tudományos vizsgálat bizonyította, hogy a fizikai aktivitás intenzitásának, időtartamának függvényében nő a mikrotápanyag igény és a hiány kialakulásának kockázata is, főként, ha az intenzív tréning fogyókúrás programmal is társul.
A túlsúly egészségügyi kockázatainak megítéléséhez nyugodtan sutba dobhatjuk a BMI-t, mint mérőszámot! Ennél sokkal pontosabb mutató a testzsírszázalék, hamarosan az is kiderül, hogy miért.
Dohányzik? Gyógyszert szed? Érintkezik háztartási tisztítószerekkel, vegyszerekkel, kipufogógázzal? Szokott ízfokozott, adalékokkal dúsított készételeket enni? Ha igen, akkor szervezete zsírszövetei méreganyag-raktárként is funkcionálnak. Fogyókúra esetén a felszabaduló mérgek a vérkeringésbe kerülnének, ezért fordítsuk meg a sorrendet, kezdjük a méregtelenítéssel!
Súlyosabb krónikus betegség esetén, a kórházból hazamenet a beteg kérdezi: tessék mondani, mit egyek? Kevés kivételtől eltekintve, erre a kérdésre vagy nincs válasz, vagy „egyen úgy, mint eddig”, vagy „hát, diétázzon” jellegű választ kap a páciens. Ezek egyike sem segíti a beteget, ráadásul teljesen tudománytalanok, szakmailag megalapozatlanok.
Sok helyen halljuk és olvassuk, de talán nem árt átismételni, miért is kerüljük jó nagy ívben a cukor és a fruktóz fogyasztását.
A 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból az derült ki, hogy az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. A kicsik közel felének magas a koleszterinszintje, túl sok sót fogyasztanak, e korcsoport 10%-át az elhízás is fenyegeti.
Tavasszal mozgásba lendül a természet. A tavasz ébredése bennünk is felébreszti az áhított külső iránti igényt, mivel sokunknál a mozgásszegény téli napok és az esetlegesen túlzott evés-ivás rányomta bélyegét külsőnkre.
Az elmúlt 40 évben a szakértők azt tanácsolták: ha nem akar kövér lenni, iktassa ki a zsírt az étrendjéből. Ezen időszak alatt az USA lakosságának 70%-a, a magyar embereknek pedig 60%-a vált túlsúlyossá vagy elhízottá. Gary Taubes: Miért hízunk meg – és mit tehetünk ellene? című könyvében e „súlyos” tévedés okait és következményeit tisztázza.
A fűszerpaprika hungarikum. Tetszetős megjelenése, színe, aromája, értékes beltartalma miatt, minden részét hasznosítjuk: húsát szárítjuk, őröljük, magjaiból pedig ízletes, hidegen sajtolt olaj készül, mellyel magyaros ételeket – gulyást, halászlevet, pörkölteket – ízesíthetünk, de „feldobhatunk” vele egy salátát, hús- és halételt, köretet, zöldségpürét, esetleg egy szendvicset is.
Az ecet szerepe nemcsak az ételek ízesítése, pácolása, tartósítása terén jelentős, már az ókorban felismerték egészségre gyakorolt kedvező hatásait. Hippokratész a mézzel kevert almaecetet gyógyító célzattal alkalmazta, de napjainkban további hosszú távú vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy hiteles, egészségre vonatkozó állításokat tehessünk a különféle ecetekkel kapcsolatosan.
Bár a cöliákiások száma 2009 óta nem növekedett, mégis sokan térnek át a gluténmentes étrendre – követőinek száma azóta több mint megháromszorozódott. Mindez nem csupán divathóbort, ugyanis sok embernek vannak tisztázhatatlan eredetű közérzeti panaszai, melyek okát a mai diagnosztikus eljárásokkal nem lehet kimutatni, de gluténmentes étkezés mellett egyszerűen jobban érzik magukat.
A tápióka, a manióka (kasszáva) gumós gyökeréből készülő magas keményítő tartalmú, gluténmentes alapanyag. Ahogy Európában a burgonya, vagy Ázsiában a rizs, úgy a trópusokon a manióka alapélelmiszer, mely kiváló sűrítő és kocsonyásító anyag, sokféle finom édesség készül belőle, de levesbetétnek sem utolsó.
Tudta, hogy a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre? Pláne, ha nem veszélyes, hizlaló, hanem egészséges finomságokkal és mértékletesen tesszük! A tél végi vitaminszegény időszakban a legjobb választás, ha sütemény helyett olajos magvakat ropogtatunk vagy aszalt, szárított gyümölcsöket majszolunk.
Még aki egész éven át figyel az étkezésére, az ünnepek alatt az is „kirúg a hámból”. A következmény pedig általában gyomorfájás, telítettségérzés, gyomorégés, puffadás, energiahiány, ólmos fáradtság, rossz közérzet. Ilyenkor vagy szenvedünk, vagy bekapunk valamilyen gyógyszert, pedig természetes megoldások is léteznek.
Szervezetünk az élettani folyamatok során savakat „termel”. Mindez fokozódik fizikai megterhelés, túlzott sportolás, rendszeres stressz és egészségtelen, savasító élelmiszerek (sok hús, tojás, tejtermék, könnyen oldódó szénhidrát – pl. cukor, fehérliszt) fogyasztásának hatására. Milyen panaszokhoz vezethet a túlzott elsavasodás, és mit tehetünk ellene?
A karácsonyi diéta kapcsán jutott eszembe, milyen nehéz a diabétesszel együtt élni! A cukorbeteg élete csupa tilalomfa. Nem ehet azt, amit, akkor, amikor és amennyit akar.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!