Dietetika

A „szivárgó bél szindróma” egy emésztőrendszeri betegség, melyben a baktériumok és a méreganyagok átjutnak a bélfalon komoly egészségügyi problémákat okozva. Megelőzésére, kezelésére – általánosan elfogadott terápia hiányában – a belek egészségi állapotának javítása tűnik a leghatékonyabb megoldásnak: a bélflórában a barátságos baktériumok számának növelésével, probiotikumok fogyasztásával és célzott diétával, rostokban gazdag, szénhidrátokban szegény, egészséges étrenddel.

Már a Biblia is az egészség egyik hiteles forrásaként említi a szőlőt gyümölcs, édes must és bor formájában is. Tokajban sok ezer éves szőlőlevél lenyomatot találtak, ami azt bizonyítja, hogy a szőlő – nevezetesen annak hárslevelű fajtája – Magyarországon őshonos növény.

Még a nyaralás előtti utolsó pillanatokban sokan szeretnének megszabadulni fölös kilóiktól, hogy beleférjenek tavalyi fürdőruhájukba, ezért különféle gyorsdiétákhoz folyamodnak. Ám a szigorú koplalásnak gyakran több a kára, mint a haszna!

A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek bevitele nem csupán az élsportban és a szabadidő-sportban, hanem az átlag, nem sportoló lakosság számára is nélkülözhetetlen. Számos tudományos vizsgálat bizonyította, hogy a fizikai aktivitás intenzitásának, időtartamának függvényében nő a mikrotápanyag igény és a hiány kialakulásának kockázata is, főként, ha az intenzív tréning fogyókúrás programmal is társul.

A túlsúly egészségügyi kockázatainak megítéléséhez nyugodtan sutba dobhatjuk a BMI-t, mint mérőszámot! Ennél sokkal pontosabb mutató a testzsírszázalék, hamarosan az is kiderül, hogy miért.

Dohányzik? Gyógyszert szed? Érintkezik háztartási tisztítószerekkel, vegyszerekkel, kipufogógázzal? Szokott ízfokozott, adalékokkal dúsított készételeket enni? Ha igen, akkor szervezete zsírszövetei méreganyag-raktárként is funkcionálnak. Fogyókúra esetén a felszabaduló mérgek a vérkeringésbe kerülnének, ezért fordítsuk meg a sorrendet, kezdjük a méregtelenítéssel!

Súlyosabb krónikus betegség esetén, a kórházból hazamenet a beteg kérdezi: tessék mondani, mit egyek? Kevés kivételtől eltekintve, erre a kérdésre vagy nincs válasz, vagy „egyen úgy, mint eddig”, vagy „hát, diétázzon” jellegű választ kap a páciens. Ezek egyike sem segíti a beteget, ráadásul teljesen tudománytalanok, szakmailag megalapozatlanok.

Sok helyen halljuk és olvassuk, de talán nem árt átismételni, miért is kerüljük jó nagy ívben a cukor és a fruktóz fogyasztását.

A 0-3 évesek táplálását vizsgáló legfrissebb hazai kutatásból az derült ki, hogy az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. A kicsik közel felének magas a koleszterinszintje, túl sok sót fogyasztanak, e korcsoport 10%-át az elhízás is fenyegeti.

Tavasszal mozgásba lendül a természet. A tavasz ébredése bennünk is felébreszti az áhított külső iránti igényt, mivel sokunknál a mozgásszegény téli napok és az esetlegesen túlzott evés-ivás rányomta bélyegét külsőnkre.

Az elmúlt 40 évben a szakértők azt tanácsolták: ha nem akar kövér lenni, iktassa ki a zsírt az étrendjéből. Ezen időszak alatt az USA lakosságának 70%-a, a magyar embereknek pedig 60%-a vált túlsúlyossá vagy elhízottá. Gary Taubes: Miért hízunk meg – és mit tehetünk ellene? című könyvében e „súlyos” tévedés okait és következményeit tisztázza.

A fűszerpaprika hungarikum. Tetszetős megjelenése, színe, aromája, értékes beltartalma miatt, minden részét hasznosítjuk: húsát szárítjuk, őröljük, magjaiból pedig ízletes, hidegen sajtolt olaj készül, mellyel magyaros ételeket – gulyást, halászlevet, pörkölteket – ízesíthetünk, de „feldobhatunk” vele egy salátát, hús- és halételt, köretet, zöldségpürét, esetleg egy szendvicset is.

Az ecet szerepe nemcsak az ételek ízesítése, pácolása, tartósítása terén jelentős, már az ókorban felismerték egészségre gyakorolt kedvező hatásait. Hippokratész a mézzel kevert almaecetet gyógyító célzattal alkalmazta, de napjainkban további hosszú távú vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy hiteles, egészségre vonatkozó állításokat tehessünk a különféle ecetekkel kapcsolatosan.

Bár a cöliákiások száma 2009 óta nem növekedett, mégis sokan térnek át a gluténmentes étrendre – követőinek száma azóta több mint megháromszorozódott. Mindez nem csupán divathóbort, ugyanis sok embernek vannak tisztázhatatlan eredetű közérzeti panaszai, melyek okát a mai diagnosztikus eljárásokkal nem lehet kimutatni, de gluténmentes étkezés mellett egyszerűen jobban érzik magukat.

A tápióka, a manióka (kasszáva) gumós gyökeréből készülő magas keményítő tartalmú, gluténmentes alapanyag. Ahogy Európában a burgonya, vagy Ázsiában a rizs, úgy a trópusokon a manióka alapélelmiszer, mely kiváló sűrítő és kocsonyásító anyag, sokféle finom édesség készül belőle, de levesbetétnek sem utolsó.

Tudta, hogy a nassolás jó hatással is lehet egészségünkre? Pláne, ha nem veszélyes, hizlaló, hanem egészséges finomságokkal és mértékletesen tesszük! A tél végi vitaminszegény időszakban a legjobb választás, ha sütemény helyett olajos magvakat ropogtatunk vagy aszalt, szárított gyümölcsöket majszolunk.

Még aki egész éven át figyel az étkezésére, az ünnepek alatt az is „kirúg a hámból”. A következmény pedig általában gyomorfájás, telítettségérzés, gyomorégés, puffadás, energiahiány, ólmos fáradtság, rossz közérzet. Ilyenkor vagy szenvedünk, vagy bekapunk valamilyen gyógyszert, pedig természetes megoldások is léteznek.

Szervezetünk az élettani folyamatok során savakat „termel”. Mindez fokozódik fizikai megterhelés, túlzott sportolás, rendszeres stressz és egészségtelen, savasító élelmiszerek (sok hús, tojás, tejtermék, könnyen oldódó szénhidrát – pl. cukor, fehérliszt) fogyasztásának hatására. Milyen panaszokhoz vezethet a túlzott elsavasodás, és mit tehetünk ellene?

A karácsonyi diéta kapcsán jutott eszembe, milyen nehéz a diabétesszel együtt élni! A cukorbeteg élete csupa tilalomfa. Nem ehet azt, amit, akkor, amikor és amennyit akar.

Az inzulinrezisztencia (IR) – a cukorbetegség „előszobája” – mára sajnos már népbetegségnek számít. Kezeletlen esetben diabéteszhez és számtalan szövődményhez vezethet. Kezdetben sokan teljesen panaszmentek, így nincs is tudomásuk állapotukról.

Manapság a környezetszennyezéssel együtt saját testünket is egyre inkább szennyezzük, így mind nagyobb kihívás elé állítjuk májunkat a veszélyes, káros anyagok megsemmisítése, eltávolítása terén, érdemes tehát segítenünk létfontosságú munkáját.

Manapság egyre többen száműzik étrendjükből a gabonaféléket. Egyesek pusztán testsúlyukra tekintettel, szénhidrátcsökkentés céljából mellőzik a pékáruk és tészták fogyasztását, mások viszont lisztérzékenység, gluténérzékenység vagy búzaallergia miatt. A glutén amellett, hogy jelentősen lassíthatja a fogyást, valóban az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat.

A fermentálás az emberiség egyik legősibb tartósítási módszere. Ennek a mikroorganizmusok által elvégzett „előemésztésnek” köszönhetően a fermentált élelmiszerek könnyebben hozzáférhetővé teszik számunkra a bennük található értékes tápanyagokat, és segítik emésztésünket is.

A táplálékallergia aluldiagnosztizált betegség. Nemzetközi felmérések szerint, az európai lakosság 6-8%-a valamilyen táplálékra igazoltan allergiás, de ennél jóval nagyobb azok száma, akiknek rendszeresen gyomor-bélrendszeri panaszai vannak bizonyos ételek fogyasztása után, de nem fordulnak orvoshoz, hanem egyedül küzdenek a panaszokkal.

Lassan alig találkozunk olyan emberrel, aki ne panaszkodna fáradékonyságra, alvászavarra és kellemetlen hasi tünetekre. A mindennapi szorongás, a stresszhelyzetek fokozzák a hasi panaszokat: puffadás, fájdalom, a székelési szokások megváltozása uralja a képet. A betegek számos vizsgálaton esnek át, de csak a negatív leletek halmozódnak, miközben aggodalmaik fokozódnak. Többféle diétával, gyógyszerrel kísérleteznek, de nem sok sikerrel.

Napjainkban megdöbbentően sokan küszködnek emésztési problémákkal. Mindenki tudja, hogy emésztésünk nagyban függ attól, hogy mit eszünk. Ideje tehát megismerkednünk a FODMAP-okkal, melyek az arra érzékenyeknél emésztési problémák egész sorát okozzák.

Manapság egymásnak igencsak ellentmondó információözön zúdul ránk a zsírokkal, olajokkal kapcsolatban. Sokan az elhízásért – tévesen – a zsírokat okolják, és messze elkerülik őket, pedig fogyasztásuk a legújabb kutatások szerint, nélkülözhetetlen az egészséghez. Nem mindegy azonban, milyen zsiradékot választunk, és hogyan használjuk!

A Trends in Endocrinology & Metabolism című szaklapban nemrég jelent meg a Harvard és a Yale Egyetemek kutatóinak tudományos áttekintése a fruktóz egészségre gyakorolt hatásairól. Az eredmények igen meglepőek, hiszen eddig azt hittük, hogy a fruktóz az „egészségesebb” édesítőszerek közé tartozik…

Jól dokumentált humán vizsgálatok sora igazolja, hogy a szervezet megfelelő króm-ellátása csökkenti a 2-es típusú diabétesz és szövődményei, illetve a metabolikus szindróma előfordulását. E hatást természetesen befolyásolják a táplálkozási szokások, az életkor, a testmozgás és még sok egyéb életmód-tényező. A megnövelt krómbevitelt kalóriaszegény diétával és megfelelő testmozgással kiegészítve, segíti a testsúly csökkentését is.

A táplálkozási szokások – a jó és rossz családi minták egyaránt – nagyrészt gyermekkorban rögzülnek, és alapvetően befolyásolják a felnőttkori egészségi állapotot is. Nem túlzás az állítani, hogy alapvetően itt gyökereznek a későbbiekben kialakuló életmód-betegségek, például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, sőt a szív-érrendszeri megbetegedések egy része is.