Dietetika

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés. Gyakran nehéz eldönteni, hogy a rossz közérzet, fáradtság, puffadás, emésztési panaszok hátterében éppen melyik szerv „meghibásodása” állhat. Nem árt tehát, ha röviden áttekintjük az összefüggéseket, hiszen gyakran a legkisebb – az epe – okozza a legnagyobb bajt.

Vannak olyan betegségek, melyek tünetei gyakran összetéveszthetők egy másik betegséggel, így előfordulhat, hogy a pácienseket téves diagnózis alapján kezelik. Korunk egyik legmegtévesztőbb betegsége a gyomorsav hiány, amely komoly, lavinaszerű egészségügyi problémákhoz vezethet.

Sokan érzik úgy, hogy az ötödik X után már esélyük sincs a fogyásra, hiszen a korábban jól működő diéták ekkor már eredménytelennek tűnnek. Valóban igaz lenne, hogy idősebb korban már csak szigorú koplalással szabadulhatunk meg a zavaró feleslegtől?

Számtalan tévhit kering a köztudatban egyes ételek által kiváltott tünetekről, szervezetünkre gyakorolt hatásukról. Ezek közül szeretnénk néhányat röviden áttekinteni, tisztázni.

Puffadás? Hasmenés? Orrfolyás? Bőrkiütés? Mindezek lehetnek a étel-allergia és az étel-intolerancia (ételérzékenység) tünetei is. Miben különböznek mégis?

Májunk az egyik legnagyobb és legfontosabb szervünk, melyet a folyamatos és – jó esetben – nagy mennyiségű epetermelés miatt, akár legnagyobb külső elválasztású mirigyünknek is tekinthetünk. Ha tudnánk, hogy a zsíremésztés mellett milyen kiemelkedő, életet és egészséget védő szerepe van az epének, jobban odafigyelnénk rá, és támogatnánk normál működését.

Balogh Éva egy igazi, mai elfoglalt 42 éves nő. Helyt áll a munkahelyén, a családjában anyaként és társként egyaránt. Mindemellett a CM3-nak köszönhetően még saját magára is oda tud figyelni, és végre túlsúly nélkül tud a tükörbe nézni.

Nos, frissítsük fel az emlékezetünket, mielőtt belevágunk a témába! Az előző lapszámból megtudhattuk, hogy a leptin az energia biztosításáért felelős vezérhormon, amit a fehér zsírsejtek gyártanak. Miért is fontos annyira számunkra a leptin?

Mi a fontosabb? Saját egészségünk, testi-lelki egyensúlyunk, vagy a különféle elvárásoknak való feltétlen megfelelés? Ez a 21. század egyik alapkérdése.

Mi köze vajon májunknak és epénknek az öregedéshez? Elhihetjük-e hogy a májban lévő epekövek a jó egészség, a fiatalság és a vitalitás megőrzésének legfőbb gátjai?

Egészségi problémáink jó része összefügg a táplálkozással, a pihenés és aktivitás minőségével és arányával, a mindenkori stessz-szinttel, önmagunkhoz és az élethez való hozzáállásunkkal, s előbbiek összefüggésében, az emésztőrendszer állapotával, mely alapvetően befolyásolja immunrendszerünk működését. E rendszerben speciális helyet foglal el a mértékletes sport, a testmozgás, amely egyrészt pihenés a léleknek, az idegrendszernek, másrészt aktivitás a test minden része, szövete, sejtje szempontjából.

Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodák: a tartós karcsúság titka az egészséges táplálkozás és a sok mozgás – egy életen át. Ha a zöldségek-gyümölcsök fogyasztása teljesen természetes módon beépül az étrendbe, akárcsak a napi 30 perc séta vagy torna, nagy baj nem lehet.

A zsírraktározás evolúciós, létfenntartó ösztön, és ez soha nem fog változni! Ez biztosította fennmaradásunkat a legzordabb életkörülmények között is! A több tízezer évvel ezelőtti életfeltételek, környezetünk, táplálkozási és mozgási szokásaink jelentősen megváltoztak, de testünk ösztönös reakciói a régiek, sajnos nem követték a változásokat. Szervezetünk nem számol azzal, hogy van egy hűtőszekrény, amiből bármikor élelemhez juthatunk, felesleges tehát testen belül, zsírpárnákban raktározni. Mondhatnánk: a hardver a régi, a szoftver új, és nem nagyon kompatibilisek!

Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodák: a tartós karcsúság titka az egészséges táplálkozás és a sok mozgás – egy életen át. Ha a zöldségek-gyümölcsök fogyasztása teljesen természetes módon beépül az étrendbe, akárcsak a napi 30 perc séta vagy torna, nagy baj nem lehet.

A túlsúly olyan jelentős egészségügyi és társadalmi probléma, amely – statisztikai adatok szerint – a dohányzást követően, a civilizációs betegségek második legnagyobb rizikófaktora. Az elhízással kapcsolatos legfőbb betegségek a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az érelzáródások és a cukorbetegség, annak minden következményével.

Az elhízás számos negatív egészségügyi következményét ismerjük, de talán kevésbé közismert, hogy a férfiak sörhasa növeli a csontritkulás kockázatát.

A legújabb kutatások szerint, létezik egy olyan fehérje, amely raktározásról égetésre képes „hangolni” a zsírsejteket.

A nyugati világ elhízás-járványa egybeesik a mesterséges édesítőszerek elterjedésével. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a mesterséges édesítőszerek nem csökkentik, hanem növelik az emberek étvágyát.

A fogyás már-már megszállottsággá vált, s a „tömeg” által idealizált kép hatására, sokan irreális elvárásoknak akarnak megfelelni. Több tucat módszert kipróbálnak, melyek valamire még jók is lehetnek, de a fogyókúra sikere mégis elmarad.

Az elhízás oka nem egyszerűen falánkság, a dolog ennél bonyolultabb. Az emberi szervezetben olyan problémákat idéz elő a tipikus „nyugati étrend”, amitől annak lelkes követői törvényszerűen elhíznak.

Mit csináljunk és mit ne? A fogyókúra célja nem lehet pusztán a szépség, legalább olyan fontos az egészség megőrzése, vagy helyreállítása!

A kávézás szertatása több ezer éves múltra tekint vissza. A XX. században az orvosok magas vérnyomásra hivatkozva lebeszéltek a kávéról, manapság pedig egyre többen ajánlják cukorbetegség és fogyókúra kapcsán. Akkor most igyuk, vagy ne igyuk?

Aki dohányzik, gyógyszert szed, takarítás során vegyszerekkel érintkezik, városi szennyezett levegőben éli életét, esetleg még gyorséttermi, vagy készételeket is fogyaszt, annak zsírszövetei méreganyag-raktárként is funkcionálnak. Fogyókúra esetén a felszabaduló mérgek a vérkeringésbe kerülve rossz közérzetet, számos panaszt okozhatnak. Fordítsuk meg ezért a sorrendet: előbb méregtelenítés, aztán fogyókúra!

Ki lehet jelenteni, hogy az elhízás összefügg a meddőséggel, különösen, ha a testsúlyproblémák miatt úgynevezett PCOS (policisztás ovárium szindróma) is kialakul. Tekintsük át az összefüggéseket és a megoldási lehetőségeket!

A böjt az élet része, a megújulást szolgálja. A méregtelenítés hatására könnyebben megszabadulhatunk a tél folyamán lerakódott zsírpárnáktól, közérzetünk javul és számos betegség gyógyulását is elősegíthetjük. Lássuk, hogyan lehet szenvedés nélkül, eredményesen böjtölni!

„Az emberi szövetek éppúgy túl vannak terhelve a feldolgozhatatlan nehézfémek miatt, mint a Föld a nem lebomló műanyag hulladéktól.”

Az egészséges szervezetben a szervek és testfolyadékok szigorúan szabályozott sav-bázis egyensúlya bizonyos betegségek következtében megváltozhat, ami tovább gyarapítja a panaszok számát.

A normál élelmi rostok kedvező hatása az emésztési folyamatokra már régóta közismert tény. A gond csak az volt eddig: hogyan lehet megoldani a napi elégséges bevitelt. A primbiotikummal azonban, már ez sem jelent többé problémát.

Tavasz közeledtével sokan villámsebességgel szeretnének megszabadulni a fölös kilóktól, ezért különféle gyorsdiétákat, csodamódszereket választanak. Ezekkel azonban nem csak a pénztárcájukat, hanem a szervezetüket is erősen megterhelik, a hatás pedig szinte sohasem tartós.

Német kutatóorvosok állítása szerint, magas rosttartalmú gabonafélék és magnézium rendszeres fogyasztásával csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.