Dietetika

A máj méregtelenítő működése nélkülözhetetlen egészségünk megőrzéséhez. Tekintsük át, mi mindennel kell megküzdenie májunknak a hétköznapok során, és hogyan segíthetjük munkáját!

Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt, és bizonyította a táplálkozás fontosságát az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fenntartása szempontjából is. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.

A gyulladásos bélbetegségek a természeti népeknél ismeretlenek, sőt a nyugati világban is csak a 20. században jelentek meg. Bár hátterében genetikai tényezők is kimutathatók, mindez nem indokolná, hogy miért éppen most, és miért épp a fejlődő országokban vált ez az autoimmun betegség néhány évtized alatt 10-100-szoros gyakoriságúvá.

Az ünnepek alatt mindannyian jóval többet eszünk, mint egyébként. Sokat és sokfélét. Ennek egyik következményét a szobamérleg nyugtázza, amikor ráállunk, a másikat pedig mi magunk tapasztaljuk, emésztési panaszok formájában. Jó lenne gyorsan magunk mögött hagyni e következményeket (a szó szoros értelmében is), de hogyan?

A máj a szervezet központi laboratóriuma. Több mint 500 életfontos funkcióját azonosították már. Az orvostudományban kevésbé jártasak a májpanaszokat egyszerűen az alkoholizmus következményének tekintik, pedig a vírusok, a gyógyszerek, az anyagcsere és az immunrendszer hibái ugyancsak komoly májbetegségeket okozhatnak.

A májrák diagnózisa legtöbbször előrehaladott állapotban történik, ezért az utóbbi 3 évtizedben a betegek túlélési esélyei lényegében nem javultak.

A közelmúlt epidemológiai és biokémiai kutatási eredményeiből világosan kiderült, hogy a fruktóz-fogyasztás jelenlegi, ijesztő mértékű növekedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár, hozzájárul az elhízás és a cukorbetegség gyors terjedéséhez, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt.

Nehézlégzés, mellkasi szorítás, égő érzés a has felső részén – a felsorolt tünetek könnyen összetéveszthetők a szívinfarktus jeleivel, ám sok esetben nem kardiológiai panasz, hanem a gyomor betegsége, a GERD, vagy közismertebb nevén reflux áll a háttérben, melyet rossz táplálkozási szokások, dohányzás, vagy túlzott mértékű stressz is okozhat.

Talán furcsán hangzik, de nem csak a száraz, vízhiányos vagy öregedő bőrnek tesz jót a kozmetikai kezelés, a hidratálás különféle készítményekkel, ugyanez belülről végezve, jelentősen javítja a bélrendszer működését.

A jó gyomorközérzet nagy áldás – mondják azok, akik sokat szenvednek emésztési zavaroktól, gyomor- vagy bélproblémáktól.

Az irodai munkával, a manager típusú életmóddal együtt jár a stresssz, a rohanás, a gyorséttermi – zöldségben, gyümölcsben és rostokban szegény – étkezés, elégtelen folyadékfogyasztás és minimális testmozgás. Mi egyéb következne ebből, mint székrekedés, puffadás, elhízás, magas vércukorszint, szív- és vérnyomás problémák?

A Swedish School of Sport and Health Sciences kutatói figyelmeztetnek, hogy 4 órányi ülés után azok a gének, amelyek a glükóz- és zsíranyagcserét szabályozzák, elkezdenek „lekapcsolni”. A mozgáshiány összefüggésbe hozható szinte minden modernkori betegséggel, az elhízástól a cukorbetegségen keresztül egészen a szívproblémákig.

Korunkban a civilizációs betegségek okozta halálozás nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. A hivatalos étrendi ajánlások alapvetően meghatározzák a népesség egészségi állapotát, illetve a kialakult betegségeket. A 2010-es amerikai étrendi útmutatás még mindig azokat az elveket ismétli, melyek az egész nyugati civilizációt felhizlalták: sok szénhidrát, kevés zsír.

A tv-reklámokban pattognak le a gombok, emberek lufiként a levegőbe emelkednek, pedig nincsenek héliummal töltve. Miért történik ez velük? Ki vagy mi okozza, mit csinálunk rosszul? Hogyan kerülhetjük el e szenvedéssel járó kellemetlenséget?

Kit tekintünk elhízottnak? Mi alapján ítélünk valakit normál alkatúnak? Hol a határ, és mivel mérjük azt? Sok minden van, amit a mérleg nem árul el, ezért más jellegű vizsgálatokra is szükség lenne.

Felejtsük el a BMI-t! Nyugodtan sutba dobhatjuk ezt a mérőszámot! Legalábbis az egészségi kockázatok szempontjából, sokkal pontosabb mutató a testzsír-százalék, hamarosan kiderül az is, hogy miért.

A történelemben először, a következő generáció nem élhet olyan sokáig, mint a szüleik. Ennek oka nem más, mint az elhízás talaján kialakuló betegségek, s a helyzet a fejlett világban e téren egyre súlyosabb!

A csecsemők, kisgyermekek bélflórája kezdetben igen sérülékeny, különösen, ha nem természetes úton születtek, s bélflórájuk alapját nem az egészséges anyai hüvelyflóra-összetétele alapozta meg. Ilyen esetben a stabilitást pre- és probiotikumok, illetve primbiotikum segíthetik.

A szakembereken túl már egyre több babát tervező-, illetve váró kismama felismeri annak fontosságát, hogy a kóros bélflórát probiotikumokkal jótékonyra cserélje, és – megelőzés jelleggel alkalmazott – Lactobacillus Rahmnosus Caseit tartalmazó hüvelykapszulával fenntartsa hüvelyflórája egészséges egyensúlyát.

Minden világvallás javasolja, hogy – évente meghatározott időben – adjuk meg testünknek és lelkünknek lehetőséget, hogy megszabadulhasson az év vagy évek során felgyülemlett mérgektől. A védikus bölcsek már évezredekkel ezelőtt kijelentették, hogy elébb a méregtelenítés, utána a gyógyítás!

Szeretnék sokáig élni. Azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, sőt a bioboltok forgalmát nézve, szerintem egyre többen vagyunk. Ez egyeseket persze egyre jobban aggaszt, mert még ha leszámítjuk azokat a komolytalan versenyzőket, akik a tüdejüket szétdohányozva, vagy 50 kilogramm súlyfelesleggel pihegik, hogy igen, ők is szeretnének 100 évig élni, még akkor is túl sokan maradnak, akiknek ez egyre jobban sikerül.

Felmérések szerint, a túlsúly akár 7 évvel is megrövidítheti az életet, ezért a testsúly csökkentése elsődleges célnak tűnik. A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a fogyókúra sokszor a halálozási arányokat is megnövelheti!

Végül is nem vagy beteg! Laborleleted is „majdnem” jó! Mégis valami nincs rendben… De mi? Nincs időd, hogy észre vedd szervezeted jelzéseit, hogy egyre nehezebben birkózik meg a felhalmozódott mérgekkel? Kérlek, jelöld meg a felsorolt panaszok közül azt, ami Rád is igaz!

A 80-as évektől kezdve észleljük az elhízott betegek számának folyamatos növekedését, amely már odáig terjedt hogy a világ fejlettebb részén népbetegségnek számít, ennek minden társadalmi és egyéni következményével, a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek számának növekedésével. A statisztikai adatok Magyarországon is erre utalnak, a 15 év feletti lakosság több mint felének az optimálisnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig elhízott.

Az irritábilis bélszindróma a szervezet sérült energia-gazdálkodásának emésztőrendszeri „segélykiáltása”. Az irritációt lelki terhek, létbizonytalanság, természetellenes táplálkozás, kialvatlanság, tartós hideg, céltalanság, párkapcsolati zavarok, illetve minden olyan lelki és fizikális behatás okozhatja, amely tartósan meghaladja a szervezet kompenzáló-képességét.

Köztudott, hogy számos kórokozó, különböző vírusok és baktériumok az emberi szervezet megbetegedését idézhetik elő. A rákbetegségek 15-20%-áért is a vírusfertőzéseket teszik felelőssé. Kevéssé ismert, hogy az agy megbetegedését is okozhatják, sőt az emberi magatartásformák és hajlamok megváltozását is előidézhetik.

Hideg időben a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvágyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. A zsíros húsok és édességek helyett azonban, érdemes megpróbálkozni a melegítő hatású élelmiszerekkel.

Miért étkezzünk úgy, mint az ősemberek? Génállományunk alig változott a földművelés kezdetei óta, így talán furcsán hangzik, de genetikai szempontból még mindig ősembernek számítunk, a mai ember tehát továbbra is ugyanaz a kőkorszaki ember, akinek szervezete a paleolitkor étrendjéhez alkalmazkodott.

Paleolit szakácskönyv eddig még sosem jelent meg Magyarországon, de a világon sincs sok belőle. A paleolit táplálkozásnak tulajdonképpen egyetlen titka van: vissza kell térnünk ahhoz a táplálkozáshoz, amelyhez évmilliókon át alkalmazkodtunk. Hogy mit is jelent ez bővebben?

A 20. század hatalmas fordulatot jelentett a táplálkozásban, ugyanis egyre jobban teret hódítottak a finomított szénhidrátok. A táplálkozás összetételének módosulása komoly biológiai következményekkel járt. Ezek közül egyik a 40-es években óriási méreteket öltő szívhalál-járvány. Ma az emberek még nagyobb arányban lesznek szívbetegek, ám a fejlett orvosi technika miatt már kevesebben halnak meg korán.